10 • A macska és az egér II.
- Mi a fenéről beszélsz? - kérdezte Spencer.
- Babát várok - simogatta még mindig hasát Cat. - Mármint... várunk, Spencie.
Idegesen rúgtam ki magam alól a széket és siettem oda hozzá, hogy a torkánál fogva szorítsam a falhoz.
- Aurora! - sietett oda hozzám Spencer és közben JJ is bejött a szobába. - Aurora!
- MI A FASZRÓL BESZÉLSZ? - üvöltöttem, miközben Spencer leszedett a lányről és szorosan magához szorított a vállamnál körbefogva. - HOGY LEHETNÉL TERHES TŐLE?
- A gyerek nem az enyém! - mondta Spencer, engem nyugtatva. - Börtönben voltam, mint ahogy ő is! Nem ejthettem teherbe, Aurora, HIGGADJ MÁR LE!
Tomboltam a dühtől.
Oda akartam hozzá menni, hogy kikaparhassam a szemét, de kedvesem olyan erősen tartott, hogy csak rúgkapálni tudtam.
Spencer magával szembe fordított miközben megszorította a csuklóimat.
- Aurora, nézz rám! - kérlelt idegesen, mire kissé lenyugodtam és a szemébe néztem. - Nem én vagyok annak a gyereknek az apja. Hinned kell nekem, kérlek.
- Én azért abban nem lennék olyan biztos - ült vissza hanyagul Cat a székébe. - De milyen érdekes szituáció volt ez... miért kell bizonygatnod egy számodra érdektelen nőnek, hogy nem te vagy a gyerek apja?
Cat elgondolkodott egy pillanatra, miközben minket nézett, majd arca hirtelen eltorzult és felpattanva a székből jött hozzám közelebb.
Idegesen rántotta magához a kezemet, hogy megint megnézze a gyűrűmet.
Spencer védelmezően állt be kettőnk köze.
- Ti... - kezdte kikerekedett szemekkel.
- Aurora a feleségem - vágott a szavába Spencer idegesen, majd ellökte Cat kezét rólam. - És a magzat, akit a szíve alatt hord, az enyém.
- De mégis mikor... hogyan... - hüledezett tovább a nő, visszabotorkálva a székére.
Idegesen dobta hátra haját és koppintott párat az asztalon, hogy üljünk vissza.
Engedelmesen helyet foglaltunk és csendben vártunk.
- Amikor először találkoztunk... a gyűrűd nem volt hamis - következtetett Cat.
- Nem. Friss házasok voltunk - rázta meg a fejét Spencer.
- És akkor mi van Maeve-el? - kérdezte Cat, mire értetlenül kaptam fejemet Spencer felé.
- Ki az a Maeve? - kérdeztem.
- Maeve Donoven, Spencie kedvese volt - felelte Cat egyszerűen, majd izgatottan felcsillant a szeme. - Nahát... a mi kis Spencienk félrelépett?
Spencer idegesen mozgolódott a székében, miközben kezem után nyúlt, de én elkaptam azt.
- Ki a fene az a Maeve Donovan, Spencer? - kérdeztem meg még egyszer, majd Cathez fordultam. - Lindsey Maevenek adta ki magát, hogy... hogy...
- Vág az eszed, mint a borotva - dícsért gúnyosan Cat. - Spencie... van valami hozzáfűznivalód?
- Sosem csaltam meg Aurorát - mondta feszülten. - Én csak... én...
- Te? - csattantam fel, de hirtelen lecsillapodtam. - Maeve Donovan... Akinek a disszertációját olvastad?
- Ismerd be, Aurora... - vonta meg vállait Cat lazán. - Spencer listáján az okos lányok az elsők... mi meg? Mi a legalján vagyunk.
- Ne tegyél minket egy lapra, Cat! - üvöltőttem rá.
Lehunyva szememet próbáltam megnyugtatni magamat. Lassan beszívtam orrlyukamon a levegőt, számon pedig kifújtam.
- Érdekel, hogy estem teherbe? - kérdezte Cat.
- Ha még egyszer megszólalsz, esküszöm, hogy ízekre szedlek... - sziszegtem még mindig csukott szemmel. - Egyszerűen hihetetlen, hogy a férjem más nővel...
- Sosem feküdtem le vele! - pattant fel a székből idegesen Spencer, majd hajába túrva rontott ki a szobából.
- Hűha - reagált drámai túlzással Cat. - Ez a Spencer... kétszer is megcsalt téged... a feleségét. Azért ez komoly.
- A te gyereked... - kezdtem feszülten. - Biztos, hogy nem Spencertől van.
- De a tudat, hogy egy másik nő emlékével jutottam hozzá a spermájához, megöl, igaz? - kérdezte izgatott hangon Cat. - Engem legalábbis tuti kikészítene.
- Mégis mit akarsz ezzel elérni? - csattantam fel. - Élvezed, hogy tönkreteheted mások életét?
Cat csak mosolyogva nézett a szemembe, ígyhát fújtatva kimentem én is a szobából.
- Aurora - jöt oda hozzám Spencer sajnálkozó arccal.
- Én most magatokra hagylak benneteket - mondta JJ, majd egy bátorító mosollyal az arcán elment.
- Esküszöm, hogy nem csaltalak meg Maevevel - kezdte. - Akkor kezdtünk el beszélgetni, amikor a házasságunk romokban hevert a folytonos munka miatt, meg pont akkor hunyt el az anyád is... én csak... beszélgetnem kellett valakivel. Maeve tudta, hogy házas vagyok. Tudott rólad, ahogyan arról is, hogy rossz a házasságunk. Egyszer találkoztunk volna, de lemondta a saját és az én életkörülményem miatt... Tudod mit mondott nekem utoljára? Mielőtt a szemem láttára lelőtték volna?
- Nem - töröltem le az éppen kitörő könnyeimet.
- Azt, hogy reméli, újra összekovácsol veled a sors, mert lenyügöző lánynak tűnsz és keresve sem találhatnék nálad jobbat - mondta, megsimítva arcomat. - És tudod mit? Igaza volt. A legcsodálatosabb dolog vagytok a babával az életemben.
- És mi van Catel? - kérdeztem belenézve a szemébe.
- Ha tőlem is van a gyerek, valószínűleg a drog miatt történhetett meg az egész.
Mély lélegzetett vettem, mielőtt én is megérintettem volna Spencer arcát.
- Sajnálom - mondta. - Sosem szerettem nálad jobban senkit, ebben biztos lehetsz.
- Tudom - mondtam mosolyogva, majd sóhajtottam egy nagyot. - Na menjünk vissza, rúgjuk szét a kis seggét.
- Egyedül megyek vissza... négyszemközt szeretnék vele egy kicsit beszélni.
Miután Spencer visszament Cathez, JJ visszajött, hogy tovább hallgassa a kihallgatást.
- Spencer éppen lelkiterrorban próbálja tartani - zárkóztattam fel a szőke nőt.
- El fogom tőled venni a gyereket - mondta Spencer. - Sokkal jobban tudnék rá vigyázni, mint te...
- Ez duuurvaaaa - nyújtotta el megjátszott bántódással Cat.
- És igaz. Cat... te nem lennék képes gondoskodni róla. Megunnád. Ez a gyerek azért van, hogy itt tarthass és úgy ugráltass, mint egy hülyét. Anyám már halott, igaz?
- Ez igaz? - kérdeztem JJt, mire ő csak csalódottan megrázta fejét.
- Nem tudjuk sajnos.
Spencer éppen elhagyni akarta a szobát, amikor Cat utána kiáltott:
- Bebizonyítom, hogy él! Kérem a telefonodat...
JJ azonnal hívta Garciát, hogy kövesse le a hívást.
Spencer aggódva kiáltozott a telefonba, amikor meghallotta Diana hangját.
Számon egy aprócska megkönnyebbült sóhaj szökött ki, de nem sokkal később ijedten rázkódtunk össze, amikor egy hatalmas durranást hallottunk a vonal másik végén.
- Ez meg mégis mi az isten volt? - rontottam be a szobába levegő után kapkodva. - Egy robbanás?
- Ez a jel volt?! Lindsey megölte az anyámat? - üvöltötte Spencer, mire oda siettem, hozzá, hogy lefoghassam.
Cat hosszasan osztotta ki Dianát. Olyan sértéseket vágott kedvesem fejéhez, amitől ő még idegesebb lett és őrjöngve rontott neki Catnek, pont úgy, mint én nem sokkal azelőtt.
- Spencer! - szaladt be JJ is, hogy visszatarthassa. - Ereszd el! Terhes, nem érted? Ereszd el!
- Spence! - kiabáltam. - Hagyd már! Gyere!
Spence összetörve állt velünk szemben, majd kiviharzott a szobából.
JJ nagyon sóhajtozva sietett ki utána.
Én fújtatva néztem szembe az előttem álló nővel, aki kéjesen kapkodott levegő után.
- Szex közben is ilyen? - harapta be a szája szélét a nő. - Micsoda egy mázlista picsa vagy te, Aurora. Már ettől majdnem elélveztem.
- Miért jó ez neked, Cat? - kérdeztem tőle a nap folyamán már sokadjára. - Nem értem.
- Élvezettel tölt el, amiért szenved - felelte Cat. - Ahogy végignézhetem, hogy sérül a lelke percről percre...
- Beteg vagy - köptem undorodottan. - Állítólag kedveled őt, akkor miért?
- Egy büdös szóval sem mondtam, hogy kedvelem őt...
- Persze, most Lindseyvel folytatsz kamu viszonyt... - mondtam unottan. - De tisztában vagyunk vele, hogy nem Spencer a gyerek apja.
Cat felnevetett, miközben visszaült a székre.
- Honnan veszed?
- Én valóban az ő gyerekét hordom... éppen ezért érzem a zsigereimben, hogy az, ami benned van... nem az ő vére.
- Ez is valami boszis dolog? - kérdezte mosolyogva. - Peggy mesélt nekem a kis... vallásotokról. Ő és Steve...
- Mindketten egy nagy senkik - vágtam a szavába. - Sokat gondolkodtam azon, hogy mégis milyen szerepük lehet ebben az egészben, aztán rájöttem... semmi. Peggy csak a terved egy kis katonája, pont mint Lindsey. Te nem az ő bosszújukat segíted, nem az ő tartozásukat rovod le rajta. Szimplán csak felhasználod őket. Amikor megtudtad, hogy Peggyt Spencerék kapták el, nyilván kapva kaptál az alkalmon és befűzted őket. Nyilvánvaló, hogy rólam is már azelőtt mindent tudtál, mielőtt az első lépést megtetted volna a tervedben, csak a pontos szerepemmel nem voltál tisztában.
- Még a végén kiderül, hogy okos lány vagy... - biccentett elismerően a nő. - Már értem, Spencie miért téged választott.
- Annyira gyűlölöd a férfiakat, hogy már azokat a nőket is tárgyiasítod, akik kapcsolatban vannak eggyel? - kérdeztem gúnyos mosollyal. - "Választott."... egy cseppnyi érzelem sincs benned, Cat.
- Ú, ez nagyon fájt - tettetett sértettséget a nő.
- Fájt, egy frászt - húztam el a számat undorodottan. - Fogalmad sincs arról, hogy milyen az igazi fájdalom. Milyen érzés az, amikor a szerettedtől évtizednyi távolságra vagytok egymástól...
- Én lehet nem, de Peggy igen - mutatott rá unottan Cat.
- Peggy és Steve kapcsolata teljesen más, mint a miénk Spencerrel. Peggy simán a kutyák elé vetné Stevet, ha... - kezdtem, majd félbehagytam a beszédet.
- Ha...? - türelmetlenkedett Cat. - Fejezd be a mondatot, Aurora.
- Steve a gyereked apja... - mondtam ki, mire Cat arca kissé eltorzult.
Spencer hirtelen rontott be hozzánk, megzavarva a beszélgetésünket.
- Aurora, menj ki - szólt Spencer.
- Ezt a beszélgetést még befejezném Cattel négyszemközt - mondtam idegesen.
- Menj ki! - szólt rám Spencer élesebb hangszínnel.
Összeszűkült szemekkel néztem kedvesem szemébe.
Mindketten valamiféle információ morzsát próbáltunk átadni a másiknak.
Spencernek volt egy terve, nekem pedig egy fontos információm.
- Rendben - álltam fel az asztalról, majd kifele menet, megérintettem Spencer karját és egy apró csókot adtam az arcára. A csók közben halkan hadarni kezdtem. - Steve az apa.
- Én is szeretlek... és... sajnálom, Aurora - mondta még utánam Spencer, megjátszott sajnálattal a hangjában.
- Semmi baj... - mondtam elcsukló hangon. - Megértem...
- Táncoljunk egyet - nyújtotta ki kezét az értetlen Catnek, miután elhagytam a szobát.
- A kedvesed szeme láttára kérsz fel? - vonta fel szemöldökét Cat. - Ejnye, Spencie, nem volt neki elég Maeve?
- Nem akarom, hogy más is hallja, amit mondani fogok neked - nyújtotta még mindig kezét Spencer.
Cat végül felállt és lassúzni kezdtek a fejükben játszódó ritmusra.
JJ gyors magyarázkodásba kezdett a telefonja másik végén becsatlakozó kollégáinak, majd kezdetét vette a végjáték.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro