Végül sikerült felkelnie a leányzónak a nemtöbb, mint félórás pihenése után, így Tsireya-val az oldalán elindultak megkeresni a két Sully fiút. Nem volt nehéz rájuk bukkanni, hisz kitüntek a tömegből más bőrszínükkel és esetlenségükkel. 

A hercegnő kecsesen libbent oda hozzájuk, míg [Név] csak megállt, tartva tőlük az egy méteres távolságot. Nem volt jó előérzete az újonnan, tegnap érkezőkkel kapcsolatban, de a faluban nem ő volt az egyetlen, aki így vélekedett. 

Furcsák voltak, nem mellesleg rendkívül gyanúsak.

-...ő, pedig [Y/N]. Kiskorom óta legjobb barátok vagyunk-mutatott rá az említett személyre Tsireya, amiről [Y/N] nem teljesen így vélekedett, de néma csendben maradt, karbatéve a kezeit- Neteyam és...

-Lo'ak-szólt közbe a lány, kisegítve a másikat, hisz muszáj volt megjegyezni neveiket, ha esetleg valami galibát okoznának.

-Szóval Lo'ak!-csapta össze a tenyerét boldogan, azonban a fiú nem is törődött a hercegnővel, inkább annak barátját kezdte kémlelni egy féloldalas vigyorral. [Y/N] nem foglalkozott vele, csak megindult a sétány vége felé, hogy a vízbe ugorhasson végre. Talán, majd attól nem lesz ennyire kómás.

-Jöttök már?-fordult hátra, unott hangszínt produkálva, így mikor Neteyam egy mosolyt eresztve megindult felé, csak azt vette észre, hogy öccse arrébb lökte őt és [Y/N] után vetődik a vízbe.

A báty és Tsireya hihetetlenül összenéztek, majd követték a két kisebbet, akik már jóval előrébb jártak.

A fiatalabbik fivér hiába próbálta tartani a tempót [Y/N]-el, lehetetlen volt, hisz az egyik legjobb úszónak számított a faluban. Több tíz km-t is képes volt egy huzamban megtenni, amin még az idősebbek is elcsodálkoztak.

A rengetegnél is több időt töltött a tengerben, így minden egyes szegletét olyan jól ismeri, akárcsak a tenyerét. Napközben a klánnak tevénykedett a víz alatt, éjszaka pedig a saját szórakoztatására lebegett benne. Nem sokat volt szárazföldön, hisz kiskora óta csak aludni és enni jár ki a partra.

Lo'ak-nak egyáltalán nem tetszett, hogy nemcsak Tsireya, hanem Neteyam, a bátyja is megelőzte -hiába indult előnnyel- így inkább felúszott a felszínre levegőt venni. Neki nem olyan edzett a tüdeje, mint a Metkayináknak.

Egy kisebb sziklás területnél állt meg a legelső, így a többiek is kijöttek a vízből, ott megpihenni. Lo'ak-ra még várni kellett egy pár percet, hisz nagyon lemaradt, de mikor ő is köreikbe érkezett [Y/N] felszólalt.

-Jól bírtad a tempót, Neteyam-biccentett elismerően, ezzel a fiút mosolygásra késztetve.

[Y/N] tényleg elismerte őt, hisz egész eddig csak a fákon ugrált. Most volt az első, hogy hosszabb távon kipróbálhatta magát az úszásban, ami meglepően jól ment neki.

Az öccse viszont rendkívül esetlenke, amit ő is jól tud magáról, ezért is idegesítette az, hogy [Y/N] csak Neteyam-ot emelte ki és dícsérte meg, felé pedig még csak felé sem pillantott. 

Tsireya egyből kiszúrta a fiú arcára kivetült csalódottságát, így kedvesen megsimította felkarját.

-Te sem voltál olyan rossz Lo'ak, majd jobban belejössz.

-Senki sem mondta, hogy rossz volt...-szólalt fel maga védelmében a másik lány-Csupán annyira nem brillírozott, hogy külön kiemeljem a teljesítményét.

-Egyből jobban érzem magam!-horkantotta a sárgaszemű.

Tsireya kínosan mosolygott barátnőjére, jelezve, hogy álljon le, hisz már így is eléggé beletaposott a fiú lelki világába, azonban [Y/N] nem is figyelve rá, folytatta.

-Pedig egyáltalán nem kéne. Nem vígasztalásnak szántam, hanem kritikának.