Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2. A titokzatos képesség.

Másnap ahogyan Uraraka megjósolta volt is egy gyakorlati órájuk. 

Mindannyian felvették a jelmezeiket. [Név] mindenkinek a jelmezét megcsodálta hisz ő most látta ezeket először. De persze a többiek is alaposan szemügyre vették új társuk öltözetét. [Név]-nek egy fehér egyrészes ruhája volt az elején halvány virágmintával. A nyakánál és az oldalán sötétebb részek voltak és hátul volt rajta egy sötét masni is.

Pontosan ilyen:

Ehhez a ruhához egy pár fehér cipő társult még, enyhén magasított sarokkal és apró fehér masnival az oldalán.

- Ez nem is hasonlít jelmezre. Inkább valami tradicionális ruhára.

- Ja, már majdnem kimonó.

- Valami jobban kivágottnak jobban örültem volna.

Kezdtek el róla beszélni a fiúk. Midoriya pedig próbálta csitítani őket, mert látta, hogy [Név] meghallotta.

Ekkor lépett közelebb Bakugou. Egyenesen Midoriyához sietett. És megragadta ruháját.

- Remélem nem felejtetted el, hogy mit ígértem neked tegnap Deku!!

- Nehéz lett volna elfelejteni.

A két fiú még egy pillanatig farkas szemet néztek egymással. Aztán Bakugou úgy döntött még a tanárok megérkezte előtt szarrá veri Dekut. Ebben a tervében viszont valami megállította. Egy apró hűvös fuvallat.

Amíg Bakugou Dekuval volt elfoglalva [Név] odasétált hozzájuk olyan lassan, hogy észre sem vette egyik fiú sem. Lábujjhegyre állt, hogy közelebb legyen a nála egy teljes fejjel magasabb szőkéhez. Majd Katsuki legnagyobb döbbenetére lassan ráfújt egy lég-puszit a fiú a nyakára.

Ettől Bakugouban kihagyott egyet az ütő. Kiejtette a kezéből Midoriyát majd kezét a nyakához kapta és hátrálni kezdett [Név]-től.

- TE MEG MI A SZART CSINÁLSZ BAZDMEG???? – kiáltotta miközben olyannyira elpirult, hogy még méterekről is látni lehetett.

A lány nem szólt csak mosolygott. Több dolgon is. Azon, hogy meg tudta ezt tenni, Bakugou reakcióján és végül azon, amit ki is mondott.

- Működött! Láttad Izuku? Működött! – szinte ugrált örömében.

- [Név]-san? – állt fel a fiú döbbenten.

- Nee-chan mondta, hogy így le lehet állítani bármilyen fiút! És tényleg! Alig várom, hogy elmondjam neki!

- TE NYAVAJÁS SZAJHA! MEG NE PÓBÁLD MÉG EGYSZER! – üvöltött Bakugou még mindig fülig elpirulva.

De [Név]-t nem érdekelte. Örömében megölelte Midoriyát aki szintén paradicsom színűvé változott. Ezt az osztály úgy nézte végig, hogy nem akarták elhinni, amit látnak. Az újonc cserediák két mozdulattal két vállra fektette az évfolyam ászait.

Pár pillanat múlva [Név] észrevette magát. Elengedte Midoriyát.

- Bocsánat! Elragadtattam magam! – hajolt meg mélyen.

- Semmi gond [Név]-san – vakarta meg fejét Izuku még mindig elpirultan.

Addigra Bakugou is összeszedte magát, hogy vissza tudjon menni [Név] közelébe. Megragadta a lány karját és szembe fordította magával.

- Oi! Figyelsz te egyáltalán arra, amit mondok?

- Bocsánatot kérek Bakugou! Ígérem, nem csinálom többet!

- Ne is különben-

- Feltéve ha,

- MIT AKARSZ?

- Nem vered meg Izukut!

Midoriya a nevét hallva kikerekítette a szemeit.

- Csak azért csinálta, hogy engem megvédjen? – csodálkozott.

- MI VAN??

- Hallottad! Ne verekedj Izukuval és én cserébe többször nem csinálom meg az előbbi trükköt.

Bakugou közelebb húzta magához a lányt. Szinte már az orruk is összeért. A fiú ennyire közelről kémlelte a lány [szín] íriszét. [Név] próbált minél magabiztosabban nézni, de azok ellen az igéző vörös szemek ellen nem tudott mit tenni.

Katsuki végül lassan eltávolodott a lánytól, elengedte a kezét majd egy szó nélkül odébb állt.

- Ennek mi baja lett? – gondolkozott a fiú reakcióján [Név].

Távolodás közben Bakugou mosolyra húzta a száját.

- Kis liba, nem tudja, hogy kivel próbál kemény lenni. Na, majd meglátja, hogy nem szerencsés kikezdeni velem!

Egy pillanatnyi néma csend telepedett a társaságra amit All Might nevetése szakított meg. Nem tudni, hogy honnan ugrott le, de pont oda érkezett eléjük. A jól megszokott „Watashi wa kita!" kiáltással.

- Bocsánat a késésért gyerekek! De kicsit feltartott a meghívott előadónk.

- Meghívott előadó? - kérdezte szinte egyszerre az egész osztály.

- Igen! Ma egy meghívott profi hero fog segíteni nekem megtartani az órát. De eddig nem engedte, hogy idejöjjek...

- Mi?? – döbbent meg a társaság.

- De csak azért, hogy lássam [Név] hogyan bír el a helyzettel! - szólt egy hang mögülük.

Mindenki megfordult. Egy velük egykorú lányt láttak ott állni. Élénk rózsaszín haja alól szinte világítottak élénk kék szemei. Egy a [Név]-éhez hasonló csak éppen piros ruhában állt kezeit maga előtt összekulcsolva.

- Nee-chan! – szaladt oda hozzá [Név].

- Szia [Név]! Hogy érzed magad az új suliban?

[Név] azonnal a nyakába ugrott testvérének. Aki átölelte húgocskáját és a fejét kezdte el simogatni.

A többi diák persze tátott szájjal nézte a jelenetet. All Might szólalt meg először.

- Szeretném bemutatni-

- Diamond Eye! – vágott a szavába Midoriya - [Név] nővére Diamond Eye??

Mindenki Midoriyára nézett. Aki elkezdte sorolni a tudnivalókat az ifjú hero-ról. Magyarán megint átment lexikonba.

- Az évszázad legfiatalabb profi hero-ja. 15 évesen győzte el első ellenfelét. Olyan ereje van, amivel nagyon változatos támadásokat tud "megidézni". Legalább is mindig ezzel a kifejezéssel illette a képességét.

És még napestig tudta volna sorolni az infókat, de szerencséjükre All Might közbelépett és leállította.

- Pontosan Midoriya fiú! Bár azt nem tudtam hogy a testvére is ide jár a UA-ba...

- [Név] most már elengedhetsz! Órát kell tartanom.

- Láttad mit csináltam igaz?

- Igen, pont, ahogy mutattam. Máris sokkal jobban megállsz a lábadon. Pedig csak egy napja vagy itt.

- Történt egy-s más... - vakarta meg a fejét [Név].

- Majd mesélsz, de most ideje megtartani a gyakorlatot.

- Okés!

- Figyelmet kérek! Abból, amit a vénember elmondott ma egy bizonyos típusú mentést fogtok végrehajtani.

Bakugou egy „Tch-" hangot adott ki mivel az esélyei arra, hogy elverheti Midoriyát elúsztak. Ellenben Izuku majdnem hanyatt vágta magát mikor Diamond Eye vénembernek hívta All Might-ot. De [Név] ott állt mellette és megtartotta.

- Semmi gond, Nee-chan és én is tudunk róla. – súgta oda halkan a fiúnak.

Aki ettől kicsit megnyugodott. Szerencsére senki sem vette, hogy miért nevezte így. Azt gondolták, hogy biztosan azért, mert jelenlegi oktatójuk jóval fiatalabb All Might-nál.

- A mentés most más lesz, mint legutóbb. – folytatta – ez tulajdonképpen túszmentés lesz.

- Túszmentés?

- Igen. Egy valakit oda – mutatott fel a csarnok tetejére – felkötünk. Ez után kell megpróbálnotok megmenteni a társatokat, miközben én megpróbálom ezt megakadályozni. All Might már elindult fel. Ő fog megkötözni mindenkit. De utána nem fog segíteni.

A társaság kicsit emésztette a hallottakat.

- [Név] szeretném, ha te lennél az első, aki a túsz szerepét játssza. – fordult oda testvéréhez.

- Értettem! Indulok! – mondta a lány.

Ekkor aktiválta erejét. Két hófehér szárny jelent meg a hátán. Csapott velük egyet és elemelkedett a talajtól.

Az osztálytársai végre láthatták az erejét.

- Szárnyai vannak!

- Tisztára, mint egy angyal!

- Már értem miért a fehér ruha!

- Nagyon cuki vagy [Név]!

És ehhez hasonlóakat kiáltoztak, miközben [Név] egyre magasabbra emelkedett. Ketten maradtak csupán csendben. Midoriya aki csak ámult a lány erején.

Illetve Bakugou aki nem tudta eldönteni, hogy haragszik e még [Név] –re, vagy a kis angyal kiűzte a fejéből a rossz gondolatokat. Végül ez utóbbi mellett döntött és még egy halvány mosolyt is megengedett.

- Végül is nem olyan rossz hogy megjelent.

Úgy gondolta, hogy úgy is mindenki fel néz, nem veszi észre senki. Azonban Midoriya pont észrevette.

- Kacchan, mi ez a mosoly? Még sosem láttam így nézni.

Mikor [Név] felért a megadott pontra leszállt. Eltüntette szárnyait és hagyta hogy All Might megkötözze.

Közben odalent Diamond Eye tovább magyarázta a feladatot.

- Lehet egyedül és csapatban is dolgozni. Ezt rátok bízom. Van pár percetek, hogy eldöntsétek, hogy kivel akartok lenni vagy, hogy egyedül próbálkoztok.

Rögtön elkezdtek kialakulni a csapatok. Kirishima odalépett Bakugouhoz.

- Nee Bakugou! Társulsz velem?

- Valami nem stimmel... - motyogta az orra alatt.

- Mit mondtál? Nem hallottam rendesen.

- Talán azé' me' nem akartam, hogy halld! – mordult vissza

- Oké felfogtam egyedül akarsz menni! Már itt sem vagyok! – szólt a vörös hajú fiú és ott hagyta Bakugout.

- Valahogy nagyon rossz érzésem van ezzel kapcsolatban – gondolta miközben tekintetét megint [Név]-re emelte.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro