(Úgy döntöttem, hogy nem lesz benne lemon... Bocsi attól aki várta... De valahogy nem akar bele úgy illeszkedni... A oneshot-os könyvben lehet kérni ha valakinek nagyon hiányzik... De ebben a könyvben nem lesz... Talány majd lesz másik olyan BNHA-s könyve amiben igen... gomenne!)

---------------------------------------

Úgy volt megbeszélve, hogy [Név] és Izuku egy héttel később mennek, majd el randira. De arra nem számítottak, hogy Shuvi megint megjelenik az iskolában. „Órát tartani a következő generációnak"... Persze mind tudták, hogy csak azért jött, hogy megnézze, hogyan halad a testvére. És mennyire fejlődött az elmúlt hónapokban, amióta a fiúk kezelésbe vették. És meglepődve tapasztalta, hogy nagyon sokat.

A következő gyakorlatukon Shuvi is részt vett, de csak, mint megfigyelő, illetve segített kielemezni a dolgokat, mert hát Aizawa, valljuk be, hogy nem a szavak embere. Ez alkalommal a diákoknak 1 v 1-es küzdelmeket kellett csinálniuk. És bár sorsolással döntötték el, hogy ki-ki ellen küzd majd. Úgy tűnt a sor, azt szeretné, hogy a két rivalizáló fiú is megmérkőzzön egymással. Ennek a fiúk is örültek. De [Név] már kevésbé. Tudta, hogy most még jobban ki van élezve köztük a feszültség. Főleg, hogy mióta [Név] és Katsuki randiztak közelebb kerültek egymáshoz. És a szünetekben is többet beszéltek. Ez Midoriya -nak cseppet sem tetszet. Tudta, hogy a hétvégén lenne esélye utolérnie a szőkét, sőt lehet, hogy be is előzhetné. De félt attól is, hogy ez alatt az egy hét alatt, túl szorosra fonódik a kapcsolatuk, ahhoz, hogy ezt szét tudja majd szakítani. De ezt a feszültséget a másik is érezte. Katsuki a világért sem mondott volna le [Név]-ről. És be akarta biztosítani a helyét a lánynál. Éppen ezért töltött vele több időt. Próbálta távol tartani Dekutól, amennyire csak tudta. El akarta tüntetni a zöldit a képből és ez az összecsapás tökéletes lehetőséget adott neki.

[Név] Uraraka-val kellett, majd összemérnie az erejét, aki mostanában egyre kevésbé kedvelte a külföldi lány jelenlétét. De nem ők kezdtek. Az első harc Iida és Kaminari között ment le.

Mindenki lelkesen figyelte a fiúkat, kivéve [Név]-et. Aki csak maga elé bámulva gondolkodott. Ezt Shuvi is észrevette és odasétált testvéréhez.

- Mi a baj [Név]? Miért nem figyeled te is a harcot?

- Gomenne Nee-san.. De aggódok...

- Miért? Ha igazak, amiket hallottam sokat fejlődtél.

- Nem is amiatt vagyok ideges

- Hanem?

- A fiúk... - pillantott az említettekre – Ezek meg fogják egymást ölni...

- Miért?

- Rajtam veszekednek és kezd elfajulni a dolog. Erre most kapnak lehetőséget, hogy egymás torkának ugorjanak. Amit eddig azért nem tettek meg, mert megkértem rá őket. Most még ráadásul mindent bele is adhatnak.

- Ez tényleg baj. És el is felejtettem szólni, hogy Recoveri Girl jelenleg nincs az iskola területén. Mondanom kellett volna, hogy ne tegyenek egymásban nagy kárt.

- Iida és Kaminari nem is fognak ő nem olyanok. De...

- Amaz kettővel már más a helyzet... - fejezte be a testvére mondatát.

[Név] bólogatott egy párat, majd tovább figyelte két osztálytársát. Úgy tűnt a villámok képesek felülmúlni Iida gyorsaságát, de végül is a szemüveges került ki győztesen a küzdelemből legyőzve az elektromosságot. Kaptak a többiektől egy kis tapsot aztán Aizawa és Shuvi kielemezték a látottakat. De természetesen a többiek is szervesen részt vettek a tárgyalásban. A következő páros Momo és Sero volt.

- Jaj, mielőtt megint elfelejtem mondani. – állította meg őket a vendég – Recovery Girl nincs a közelben ezért kérlek titeket, hogy ne okozzatok a másiknak túl nagy károkat. Különösen ti ketten! – mutatott a fiúk irányába.

- HAAA? – mordult fel egyből a szőke

- Tudom, hogy most beletekernétek egymást a betonba, de ha kérhetem, csak egy icipicit fogjatok vissza magatokat

- Igyekezni fogunk Diamond Eye san - jelezte Deku

- Csak a magad nevében beszélj! Megöllek Deku! És ajánlom, hogy adj mindent es majd utána dögölj meg!

- He, ezt akarod Kacchan megkaphatod! – mordult vissza – De ne várd, hogy feldobjam a talpam!

Shuvi egy sóhajtással értékelte a fiúk makacsságát. A szőke meg a zöld farkasszem nézését az szakította felbe, hogy [Név] felhúzott közéjük egy pajzsot, nehogy soron kívül egymásnak menjenek. Amire az adott pillanatban, igen nagy volt az esély. A pajzs hátasára viszont egy fújást követően mindketten sarkon fordultak és távolság került végre közéjük. [Név] ezt megkönnyebbült sóhajtással nyugtázta. És végre Aizawa is elindíthatta a következő mérkőzést. Momo és Sero elfoglalták a helyüket. Diamond Eye pedig visszatért testvére oldalára és kíváncsian skennelte húgocskáját.

- Amúgy ha már náluk tartottunk

- I-igen? – „Felek hogy tudom, mit akarsz kérdezni...."

- Melyikük az esélyesebb?

- Valahogy éreztem.... Nem beszélhetnénk meg ezt majd máskor?

- Nem! Meg amúgy is jelenleg rajtuk jár az eszed, ahelyett, hogy a saját küzdelmedre készülnél fel fejben... Szóval?

[Név] egy fáradt sóhajtással értékelte nővére levakarhatatlanságát a témában. De végül is beadta a derekát neki.

- Eredetileg Izuku tetszett jobban... Aranyos kicsit felénk, ha olyan témáról van szó. De vakmerő és bátor olyankor, mikor hősnek kell lennie. Talán túlságosan is meggondolatlan ilyenkor. De mindig van terve hogy "megússza" a dolgot... De.... De aztán, hogy Katsuki is közeledni kezdett felém elbizonytalanodtam. Sokkal nyíltabban csinálja. Letámad. Kisajátít. Megment. Megvigasztal.... Annyira.... más... Képzeld már azt az esélyt is felhasználta amit te adtál neki.

- Nocsak? És hova vitt randira?

- A vidámparkba... Aztán megcsókolt... m-me-megint.....

[Név] arca lángokban állt kezeivel gyorsan eltakarta, amennyire csak tudta, így az egyedüli, aki látta az Shuvi volt. Aki ugyan mosolygott rajta. De nem abban az értelemben. Pontosan tudta mi az az érzés amit testvére jelenleg tapasztal. Neki is volt már hozzá szerencséje. Kezét kicsit összezavarodott húga vállára tette, hogy megnyugvást találjon. És ez segített is neki valamennyire.

- [Név]... Ezek szerint Ő a befutó?

- Nem tudom.... Igaz hogy többször csókolt már, meg mint Izuku... De még mindig nem vagyok biztos abban, hogy mit is érzek...

- Értem... Akkor gondolkodj még rajta. De ne feledd, hogy addig, amíg az egyiküket csak álltatod, addig neki az jobban fáj mintha nemet mondanál neki...

- Tudom.... - engedte le kezeit - Ta-talán majd... Az Izuku-val eltöltött randi után, majd tudok választ adni... Remélem akkor mar tisztább lesz a kép...

- Tégy, ahogy jónak latod. - "De ez a reakció... Szerintem csak azért nem tud dönteni, mert a Midoriya felé irányuló csodálata és tisztelete elvakítja. Bár még bármi megtörténhet. De ezek alapján szerintem Bakugou áll nyerésre. Méghozzá több mint egy testhosszal... " - Most viszont koncentrálj arra, hogy mindjárt ti jöttök Urarakával. Készülj fel rá fejben.

- Igazad van. Ez most fontosabb itt kell lennem fejben is! Erre kell koncentrálnom!

És így is tett. Nagy nehezen, ugyan de kiűzte a fiúkat az elméjéből és mire Momo győzedelmeskedett Sero felett, addigra ő is tisztán tudott gondolkodni. Ismét kielemezték, hogy mi is történt utána, indulhatott a következő, azaz a Koda vs Mineta felállás. Mindenki meglepetésére Koda lett a nyertes. Mivel sikeresen alkalmazta a nyár eleji vizsgákon legyőzött bogárfóbiáját. Gratuláltak neki. Utánuk következett Hakagura és Tokoyami. Itt a sötét árny győzött a láthatatlanság ellen. De Thoru így is azt mondta, hogy jól szórakozott közben, csak egy kicsit csöndesebben kellett volna lennie. Ezen jót mosolyogtak és Aizawa beharangozta [Név] és Uraraka küzdelmét is.

A két lány besétált a küzdőtérre. A többiek is érezték, hogy valamiért most feszültebb a hangulat, mint az eddigi meccsek előtt. [Név] nagyot nyelt majd a kezet nyújtva a barna lánynak szólalt meg

- Győzzön a jobbik! Nee Uraraka?

- Ez alkalommal nem hagyom, hogy nyerj! - szorította meg [Név] kezét talán túlzottan is.

- „Ez alkalommal? Miről beszél? Még nem is küzdöttünk meg egymással ezelőtt..." - csodálkozott és miután elengedte a kezét kicsit meg is rázta a szorítás okozta kis fajdalom miatt.

Mindkét lány a nekik kijelölt helyre ment es Aizawa start jelzést adott nekik. Uraraka egyből megrohamozta, nyílt támadás, semmi késlekedés. Mikor odaért egy jobbhoroggal indított. [Név] előhívta szárnyait és kitér a támadás elől. Felrepült magasba és onnan csapott le akár egy ragadozó madár. Ellenfele erre számítva úgy helyezkedett, hogy meg tudja majd érinteni. [Név] meg időben rájött a tervére és bár szárnyait nem tudta volna elég hamar megint előhívni, de a barna hajú lány vállába kapaszkodva ki tudott térni az érintése elől. Aztán egy szaltóval és néhány cigánykerékkel hátrébb ugrált tőle. Így, amaz nem tudott újbóli azonnali támadást kezdeni. [Név] tudta jól, hogy ha Ochako megérinti az egyenlő a vereséggel. Hisz már nem lesz ura a gravitációjának. Így mindenképpen ki kellett térnie az ujjai elől. Kiegyenesedett és végigmerte ellenfelét. Hátul az elméjében még mindig foglalkoztatta az amit az imént mondott. Így úgy döntött, hogy kiszedi belőle mire is értette. És emellett kizökkenti a másikat így az hibázhat. Szemei [szín]-ről vörösbe váltottak Démon módba kapcsolt. Nem akart nagy kár tenni osztálytársában így csupán 10%-osra állította erejét. Néhány támadást el is indított meg onnan távolról. A fekete gömbök direkt nem a lányt célozták, hanem ahogy a talajba csapódtak és nagy mennyiségű sűrű füstöt hoztak létre. Emellett robbantak is így megzavartak Uravity mozgását. [Név] a füst leple alatt közelebb tudott menni hozza, hiszen ellenfelével ellentétben ő átlátott az általa generált akadályon. Mögé osont és feltette kérdését.

- Hogy értetted azt, hogy ezúttal nyersz?

- Te mikor és hogy kerültél ide? - kapta a hang irányába fejét és ütött is, de [Név] könnyeden kikerülte.

Megint eltűnt és egy fekete gömb támadással rávette, hogy odébb ugorjon, ha nem akar a robbanásban megsérülni. De így is a földre került. Amíg ő felállt szemeivel folyamatosan [Név]-et kereste. És ismét meghallotta a másik hangját

- Miért vagy ilyen ellenséges velem?

- Azért mert miattad esélyem sincs Deku-kunnál! - szűrte ki fogai között halkan, hogy maximum az hallja, aki feltette a kérdést.

- He? - döbbent le ezzel egy pillanatra leengedte a vedelmét

A másik lány pedig nem hezitált. Most, hogy hangjával leleplezte helyzetét támadott. Egy köríves rúgással gyomron találta [Név]-et és kirepítette a köd burkából. Uraraka is utána ment így ismét szemtől szemben állhattak egymással. Mármint, miután [Név] is felkelt a földről.

- Elég volt a bújócskából! - kiáltotta [Név] felé

- Igazad van, vegyük most már tényleg komolyra!

Egy bólintás után a barna lány megint frontális támadásba kezdett. [Név] kitért oldalra és megperdült a tengelye körül. A lendületet kihasználva visszaadta az előzőt és rúgott egyet ellenfelén. Uravity messzire repült ennek hátasára és ismét földön volt. De mikor elkezdett felkapaszkodni mosolygott. Azzal a fajtával, amelyikkel a győztes jutalmazza meg ellenfelét. [Név]-ben a vér is megfagyott. Az előbb sikerült megérintenie, csak nem vette észre a dulakodás közben. Már érezte, hogy a gravitáció már nem vele van és emelkedni kezdett. Ki kellett törnie belőle!

- Démon mód 50%! Feloldás! - ordította majd a másodperc töredék része alatt eltűnt arról a pontról ahol eddig tartózkodott.

- Mi? - döbbent le a másik

De a többiek is pont így voltak vele. [Név] nem volt sehol. Minden szempár őt kereste. Kivéve egyet. Shuvi csak azt a pontot bámulta, ahol addig állt a testvére és közben abban reménykedett, hogy az előbb csak rosszul hallotta, hogy húga azt kiáltja "feloldás". A kiáltás után egy pillanattal egy döbbenést érzett meg mindenki a füleiben és egy lökéshullám futott végig a társaságon. Ezt követően néma csend lett. Páran úgy gondolták, hogy visszahúzódott a füstbe, ami még mindig nem oszlott el teljesen, így azt figyeltek, hátha felbukkan. De helyette a fekete gomolyag kezdett eltűnni. Valami elfújta. Szél támadt, furcsa, ami eddig nem volt. A felülről érkezett széllökések, miatt mindenki felkapta a fejét. [Név] magasan egy helyben lebegett. A szelet szárnyainak csapásai keltették. De nem fehérek voltak a tollai, hanem feketék. Egy DÉMON nézett le rájuk.