Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

14.Felkészülések




FIGYELEM!EBBEN A FEJEZETBEN VÉR OLVASHATÓ!

Lassan egy hete történt amikor megtámadták a védőburkot ,és engem az erdőbe.Azóta több  őrjáratozás megy a suliban, és a burok mentén. A folyóson is őrök mászkálnak, kijárás az elem nélküli emberek közé is csak nyomós okkal lehetséges.  A varázstan órák keményebbek, ezzel párhuzamba a tesik is. 

Szerencsémre én is felépültem a sérülésekből. Eltudtam mondani az Igazgatónőnek a történetet ,kinek társaságához Caius is csatlakozott. Margónak is külön elmondtam a történteteket. Margóval sokkal keményebben gyakorlok és ha tehetjük akkor harcolunk is egymás ellen. Az Igazgatónő szerint kevesebb mint 1 hónapunk van a támadás bekövetkezéséig. 

A szobámba ültem összehúzódva egy könyvel a kezembe , amikor kopogtatni kezdtek az ajtón. Beinvitáltam a személyt aki nem volt más mint Caius, és a pasi akivel az elmúlt hétben beszélt. A vámpír pasasnak most  sötétzöld színűek voltak a szemei mint egy normális embernek. Viszont amikor mosolyogni kezdett látszottak a hegyes szemfogai ,amitől eléggé meglepődtem amit úgy vélem ő is érzékelt. 

-Nem kell félni tőlem, nem eszek friss lányokat.-erre a szemeim csak úgy kipattantak -Jaj nem úgy értettem , egyébként Ezra  Belikov vagyok. Caius rokona. Örülök, hogy megismertem kegyed .- majd egy enyhe csókot nyomot kézfejemre amitől arcom enyhe pírba szökött-

-Ezra , mi lenne ha nem nyálaskodnánk és a lényegre térnénk végre.-Caiuson enyhe féltékenység  ült ki

-Na szóval  kedves Amy, azért vagyunk itt , hogy beiktassunk az estéli őrködésbe , avagy vadászásba . Igen ez egy oltári nagy baromság de ha mi nem lépünk soha a büdös életbe nem fog más lépni helyettünk. Ezért 8 óra után a burok körül és az erdőbe őrködünk , én és Caius mellette pár védelmező, és vámpír, néha néha vérfarkasok. És azt gondoljuk , ha egy elem viselő segítene nekünk akkor könnyebben tudnánk szemlélni a dolgokat, mert ugyebár ti víz eleműek érzékelni tudjátok az embereket. Szóval  mit gondolsz?

-Nem.

-Nem?-Lepődik meg egy pillanatra Caius-

-Ez egy határozott nem , felőlem.  Még te mondtad , hogy maradjak a formás popsimon erre most mire kérsz? Menjek bele egy életveszélyes akcióba amik minden este megfognak történni. De mivel engem nem szokott érdekelni ki mire kér ezért egye a fene megyek, de csak akkor , hogy ha Margó is jöhet!-szögeztem le a fiúknak akik rövid vitázás után belementek az ötletbe-

-Oké akkor te elmész megkérdezni Margót, hogy jön velünk ?

-Aha szívesen elmegyek ,akkor az Északi Buroknál 8 órakor .-majd elhagyták a szobám én meg átvedlettem egy eléggé fitt ruciba amit még Margó rendelt nekem a netről-

Halk léptekkel elindultam Margó szobája felé. Út közbe belefutottam egy-két pletyizős lányka csoportokba, majdnem megálltam meghallgatni milyen érdekes dolgokról beszélnek. De rájöttem nem szívlelnének mert kiröhögném azt a temérdeknyi hülyeséget amit ők összehordanak .Elértem Margó szobájához majd bekopogtam rajta és meg se várva a válaszát benyitottam. Margó éppen valami szobrot fagyasztott le az erejével. Apropó fagyasztás , én is megtanultam az elmúlt hétbe egy csomó mindent ezzel együtt a fagyasztást , és az emberi testet valamint a különféle lényeket érzékelni, hisz bennük is van víz. Margó kérdő tekintettel néz rám majd elkezdem neki magyarázni a dolgokat. 

-Most ugye csak viccelsz? Caius megkért vagyis Ezra, hogy menj bele egy ilyen veszélyes dologba?Na ez menő , benne vagyok. Amúgy meg a ruhád nagyon csini Caiusnak biztosan tetszeni fog. Pillanat és jövök csak átvedlek. 

Miután Margó is átöltözött az ajtó felé vettük az irányt, természetesen felvettünk egy egy köpenyt ami az Apácák köpenyére hasonlít. Az ajtóba szegény őröket elküldtük aludni. Caius önvédelme és verekedései úgy néz ki segítettek a harci képességem fejlődésében. Elértünk az Északi Burokhoz majd Ezra szemei hatalmasra tágultak amikor meglátta Margót . Margó arca pírba szökött, Ezra meg egy kis fáziskésés után bemutatkozott illedelmesen.

-Ezra Belikov vagyok, 1457 éves. Te meg bizonyára Margó vagy. Ürülök, hogy megismertelek. -majd enyhén csókot lehelt Margó kézfejére -

Caius odajön hozzám majd a fülembe suttogja, hogy kifejezetlenül jól áll ez a hatalmas lepedő rajtam.

-Ti ebben a nagy köpenybe akartok majd harcolni, ha arra kerül a sor?-kérdezi Ezra nagy kíváncsisággal a hangjába-

Majd Margó megfogja a köpenyt és leveszi, aminek hatására Ezra kögöhni kezd ami annak tudható be ,hogy bizonyára félre nyelte a nyálát. Margó példáját követve levettem én is a köpenyt aminek Caius nem örült mivel azt mondta, hogy ilyen szerkót nem húzhatok mert egy csomó  kanos vadbarom lesz mellettünk az őrködés alatt, és kitudja melyik mászik rám.

Igen, köszönöm szépen Caius a bizalmadat.Gondoltam magamba utána. 

A fiúk elmondták a menetet. Mi 4-en plusz 8 fő csatlakozik hozzánk ma estére. 
Több ember ma nem vállalta el mert tegnap eléggé kimerültek voltak az estéli kóbászolás alatt.
Caius, Ezra , valami farkas kölök meg én együtt voltunk, míg a többiek külön, másfelé indultak .
Előttem Caius, mögöttem Ezra ,mellettem meg a farkas kölök akinek a mai napig nem tudom a nevét ,de szerintem Edward lehetett szerencsétlennek a neve. 


Egy ágreccsenés jobbról, egy ágreccsenés balról , mellőlem a farkas morgása. Mindenki felvette a támadó avagy védekező pozícióját. Caiusnál egy hatalmas kard volt , minden ősénél amelyiket lefestették ez a kard volt látható a kezében, arany markolattal melyben 3 gyémánt lehetett. Hatalmas recékkel a szélén, amivel kifejezetten jól lehetett gyilkolni. 
Felülről egy alak leugrott Caiusra, vagyis csak próbált , hisz Caiusnak hihetetlenül éles füle van ,ezáltal szegény ellenség a hasában egy kardal ért földet. Ahogy földre ért, nem vörös vér hanem fekete vér kezdett el szivárogni.

-Phuuj , még jó , hogy nem akartam kiszívni a vérét, lassan úgy döntök vega vámpír leszek.- gondolkodott hangosan Ezra -

Szegény Ezrát kiröhögtem , aki csúnya pillantást vélt villantani felém. Caius tettét követően még több Szipoly jött élő, a sötétségből. Erőmet használva a szemem kék színűvé kezdett színeződni. Egy víz csóva ide egy víz csóva oda , puff két ember kiiktatva. Caius felé pillantva aki alig 1 méterre állt tőlem , pont akkor vágta le a szipoly fejét, akinek vére hátamra ,és Caius ruhájára fröccsent.

-Ez undorító volt -jegyeztem meg fintorogva , majd folytatódott a jácma-

Jött egy Szipoly , aki ott is maradt hisz szegényt lefagyasztottam. Egy Szipolynak a szívébe döftem egy jég darabot . A kis farkas kölök ketté harapott egy Szipolyt ami csak úgy szint undorító látvány volt. Ezra kitörte egynek a nyakát majd még egynek és még egynek.

-Mindenki a földre, kiáltottam.-majd a fiúk lehasaltak a földre-

Forogtam és forogtam, hegyes jegeket kilődözve kezemből. Egy két Szipolyt életbe hagyva , megúszták és elmenekültek messze messze innen szerintem. Bizonyára mennek árulkodni.

-Ez rohadt menő volt !-ujjong Edward ,Ezra vele együtt ujjong-

-Hallod ez tényleg menő volt, mint a filmekben szokott lenni a gonosz a jó ellen, és akkor a jó ilyen rohadt menő a  gonosz meg alul marad.-röhögcsél Ezra-

Caius odajön , és csókba invitál engem ,amit vissza is adok neki. Miután elváltunk a fiúk bleezéssel jelezték, hogy ezt nem szeretnék többet látni. Caius az órájára tekintett ami 11 órát mutatott. Margónak küldtem egy jelet , hogy abba hagyhatjuk az őrjáratot , hisz ma nagyon ügyesek voltunk , megérdemeljük a pihit. 
A Burok előtt találkoztunk , viszont Margóék kevesebben voltak mint ahogy elindultak.

-Volt aki elhunyt, volt aki Szipoly lett,nagyon sajnálom az én hibám én mindent megpróbáltam de nem sikerült.-sajnálkozik Margó-

-Nem a te hibád, a háború emberek elvesztésével jár, de szerintem nagyon ügyesek voltatok ma ,és ne búslakodj mert nem a te hibád! Mindenkinek gratulálok , ügyesek voltatok, holnap itt találkozunk ismét ,addig is jó pihenést nektek!-köszönt el a csapattól Caius-

Caius Ezra Margó és én együtt indultunk el a nagy épület felé.Onnan meg a szobánk felé vettük az irányt. Caius elkísért fel a szobámba , majd beszélgettünk még egy kicsit, majd csók csaták közepette elváltunk egymástól és elköszöntünk, ő elment a saját szobájába , én meg fürdeni utána meg aludni. Ez a nap eléggé kimerítő és undorító  de mégis elképesztő volt számomra. 






Sziasztoook! Remélem tetszik ez a rész nektek. Ez hosszabb lett mint a többi, de nem szerettem volna két részbe szedni . A fenti kép az Amy ruhája . Lassan de biztosan megérkezünk a könyv végéhez. Lassan de biztosan meg van az 1000 megtekintés és a 100 csillag. Ezeknek mint nagyon nagyon hálás vagyok! Nagyon köszönöm nektek! És Áldott Békés Kellemes és Szeretetteljes Ünnepeket kívánok nektek!!✨💓

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro