- Haver ne csináld. Már öt napja ilyen állapotban vagy. El kell fogadnod, hogy meghalt. Szeretett.- mondja Hobi.

A fiúk a kis törzshelyükön ültek a nappaliban. Jungkook a halál óta depresszióba esett. Szomorú, magát hibáztatja és nincs kedve semmihez.

- Hogy fogadjam el, hogy az a lány akit szerettem és még most is szeretek meghalt? Miattam! Ha nem lettem volna olyan balfasz nem ez lett volna a vége. Miattam halt meg érted?- szipog.

- Nem miattad, hanem érted. - mondja egy hang az ajtóból. Mindenki odakapja a fejét. Hien áll ott a fiúkra mosolyogva. Jungkook azonnal odarohan és szorosan magához öleli.

- Hien...te élsz? Ezt hogy....? - fagynak le mind.

- Hisz angyal vagyok. - vigyorog, majd egy szenvedélyes csókban forrnak össze Jungkookkal.

Sziasztok^^ Remélem tetszett ez a kis iromány. Itt lenne a vége. Köszönöm a sok csillagot és hogy ennyien olvasttátok és a sok kommentet. Puszi ^^