Miután az ikrek hazatértek, hirtelen minden mozdulatuk a média legnagyobb híre volt. Ketten üldözték a bűnt az utcákon. Azaz hogy hárman. Az „Árnyék ikrek" mögött ő csak a kis barátságos Pókembernek érezte magát, és rossz is volt neki, hogy a korábbi dinamikus duóját Alexszel, felváltotta a testvéri páros, háttérbe volt szorulva. Próbált közel kerülni Lucashoz, de sosem tudott annyira, hogy Alex szemében egyenrangúak legyenek. Bármennyire is volt szerelmes belé a lány, az ikertestvérét sosem múlhatta felül. Végül is egyszerre beszéltek és mindig tudják mit fog tenni a másik. Egyértelmű volt hogy bevetésen az ikrek könnyebben találnak harmóniára egymás között, de Alex sosem zárta ki Petert semmiből. Bár Peter ellenkezőleg érezte, neki mindig holtversenyben az első helyen volt, akcióban mindkettőjükre számított. Ő nem érzékelte a fiúk közötti versengést. Lucas épp csak visszakapta az életét, és mindent olyannak akar tudni mint régen. Peter ezzel ellentétben, a Lucas utáni kutatás során hatalmas érzelmi és idegi hullámvasúton ment keresztül, amikor Alex eltűnt, ezért annyi időt akart tölteni vele amennyit csak tud, és mindig biztonságban akarja tudni.

Hazatértükkel Mr.Stark örömmel adományozta nekik azt a vagyont, melyet apjától „Árnyék osztag" név alatt örökölt, amiben nem csak pénz volt, hanem a bázis tulajdoni lapja, autók, repülők és rengeteg olyan dolog, mely igazából a SHIELD tulajdona, de Howard volt olyan bravúros hogy megjátsszon egy pénzügyi cselt. Alapítóként minden az övé volt, a SHIELD csak használta, így húzta le most Tony a SHIELD-et több millió dollárral azzal, hogy átadta az összes jogot az ikrek kezébe. De Tony természetesen nem szeret kis tétekben játszani, nem csak ebben segített a visszatért testvérpárnak. Jogi eljárást indított Lucas fogadó apja ellen, és elvették tőle a fiút. Mint tudni illik, a gyerekek apja életben van, csupán nyoma veszett, Alex nevelőanyjának van joga, hogy a gyámjuk, illetve gondviselőjük legyen, amíg Steve vissza nem tér. Anne természetesen alig várta hogy ismét New Yorkban élhessen, hát még Nick, Matthew és Dylan. Amíg le nem mentek a tárgyalások, Tony felújíttatta a bázist. Ez azt jelentette, hogy Pepper jóízlésére bízott mindent. Lucas apjával felfüggesztették a bérleti szerződést, a képregénybolt eltűnt onnan. Tony két messziről jött lánynak adta a helyet, fiatalok voltak, épp csak 18 évesek, Európából jöttek ide. Korábban volt már dolguk a Starkokkal, egy egyszerű ügyben, de elnyerték a bizalmát. A két lány, Bridgette és Noely kávézót nyitottak a képregénybolt helyén, és természetesen egyéb feladatokat is elláttak. Ketten a kávézó fölötti kis lakásban laktak. A bázis eszméletlen lett. Az első pillantás olyan volt az ikreknek, mintha a múltjuk újjászületett volna. A nagy ajtó mögött, ami a kávézóból nyílt, a folyosó várta őket. A folyosó legvégén a vadiúj lift volt, ami retinaszkennerrel volt felszerelve. A percekig tartó liftút alig 46 másodpercet vett igénybe. A hatalmas irodaszerű helyiség immár csak egy kellemes hangulatú előszoba volt, ahol a dzsekik, cipők, kabátok foglaltak helyet, és egyéb olyan dolgok, amiket az ember nem szeret beljebb vinni a lakásba. 2-2 ajtó volt a két oldalsó falon, amik anno irodák voltak, ma már csak raktárak, kivéve kettőt. Mert Margaret Peggy Carter irodája úgy állt, mint amikor még ott dolgozott, és a mellette lévő megbeszélőterem is, a hatalmas körasztallal. Már nem tömték meg öltönyös ügynökök, de kilépni a liftből ugyanolyan felemelő érzés volt az ikreknek. Az előszobából egy folyosó nyílt, majd az ketté ágazott. A bázis tele volt különféle helyiségekkel. Volt aminek haszna volt, bár a legtöbb inkább csak a helykitöltést és szórakozást szolgálta, és azt mutatta, mennyire nem sajnálja a pénzét Stark. Nem csoda, hisz apja egyik örökségét kezeli. Amire viszont nagyon odafigyeltek, az az Árnyék Szektor volt. Mint mindig, a nagy ajtón mentek be a folyosó bal szárnyának legvégén. Onnan már csak egy kisebb folyosó és még egy retinaszkenner választotta el őket a lakosztálytól. A kör alakú szobában még mindig a sötét faparketta uralkodott, de a modern, világos fal, nagy kontrasztot nyújtott mellé. Az ajtóval szemben ott volt a felújított elektromos kandalló, előtte a félkör alakú fekete kanapé. A kis társalgó mellett ott volt a duplaajtó, körbe pedig a 3-3 ajtó a szobákhoz, mind saját fürdővel.

És hogy kik töltötték meg az üres bázist? Az osztag régi szobájában a három kisfiú lakott. Alex, Lucas és Anne is elfoglaltak 1-1 felnőtt szobát. Ez csupán egy kis ideig ment így, az ikrek hamar úgy döntöttek, hogy a csapatuk harmadik tagjának is helye van a bázison, akárcsak a székes csávónak. Peteré, Nedé és May-é lett az utolsó három szoba. A két anyuka nehezen bírt a nagy gyereksereggel, de a nagyobbak besegítettek. A négy fiatal, és a három kissrác a kávézóban reggelizett, majd együtt mentek mind iskolába. A két felnőttnek nem kellett takarítania, mivel Stark hozzájárult a munkájukhoz pár takarítónak kinevezett droiddal. Délelőtt volt egy kis szabadidejük, amíg a kölykök iskolában voltak, utána ketten hozzáfogtak az ebédhez, a kantin mögötti átalakított konyhában. A kantinban sem állt már millió asztal, csupán egy, hosszú. Amikor a gyerekek hazaértek, ebéd után a nagyok bűnüldözésbe fogtak, a kicsik pedig mentek a maguk különóráira, és belemerültek a házifeladatok izgalmas világába. A trió már-már profi szinten végezte a küldetéseket, hisz az ikrek megtanították Pókinak és Nednek amit anno tanultak. Általában 3 szintű járőrözést végeznek. Lucas utcaszinten, motorral, Peter az épületek magaslatából hálóhintázva, Alex pedig egészen madártávlatból figyelte a terepet légdeszkájával. Eközben a bázison nem csak Ned állt a trió rendelkezésére, a kávézót vezető lányokat nem véletlenül választották. A két lány egyike mindig egy képernyő előtt ült, másikuk a kávézó kasszája mögött állt, óránként cseréltek, és ha valami baj történt, azonnal riasztották az épp iskolában ülő szuperhősöket. Amint a trió „munkaruhát" öltött, ők lementek a bázisba, és Ned mellé ültek. Saját kis központjuk volt, mindhármuknak saját számítógépe, és ezer képernyő.

Közel egy éven keresztül tevékenykedtek, ők nem aggattak magukra különösen nevet, maradtak a maguk kis kódneveiknél, de Tony Bosszúálló Ovinak hívta a bázisukat, őket pedig az Ovihősöknek. Már a végzős évüket töltötték, alig várták az érettségit, hogy nonstop munkájukkal tudjanak foglalkozni. Leginkább kisebb bűncselekményeket akadályoztak meg, de volt rá példa hogy gyilkossági nyomozók kérték a segítségüket, dolgoztak a katonaságnak, a hírszerzésnek, vettek részt nemzetközi akciókban, és mindemellett mind kitűnő bizonyítvánnyal éltek, és imádták az életüket. De nem mehetett ez így örökké... Alexnek és Lucasnak tán a világ legunalmasabb napja volt. Ki akarna egy rakás ütődöttel kirándulni? Egyedül annyi volt benne a jó, hogy barátaik is ott szenvedtek velük. Hisz aznap, amikor kivettek egy szabadnapot, és elmentek egy iskolai kirándulásra, valahol messze, megtörtént a baj.

- Halljátok szavam és örvendjetek! Az a megtiszteltetés ér titeket, hogy megmentett a nagy titán. Talán úgy érzitek szenvedtek, pedig nem. Ez a megváltás. Hála az áldozatotoknak, a mindenség mérlegének nyelve az egyensúly felé billent. Örüljetek, mert meghaltok ugyan, de e napon Thanos gyermekei lettetek...