A gyengélkedön:
A tanárúr mögött léptem be a terembe. Cam ott feküdt az ágyon,és úgy láttam aludt.
Leültem Mr.Fire-vel szemben egy székre.
-Szóval Jenna,csak hogy megnyugtassalak. Nem te miattad történt vele ez.-mondta,nekem meg hatalmas kő esett le a szívemről.
-Akkor mi történt vele? -kérdeztem
-Nagyon úgy tünik,hogy már vagy három éve manipulálják rossz erők... és most tisztult ki a szervezete-válaszolt. Három éve lett vége a barátságunknak...
-Akkor most olyan lesz mint az előtt,hogy rossz helyre keveredett?-tettem fel a kérdést lélegzet visszafolytva.
-Ha minden igaz,akkor igen.-bólintott.-Miért,te tudod mi történt vele?
Nagyot nyeltem
-Öhm... igen... a legjobb barátom volt..
-Úh... és elmondanád mi történt vele?-nézett rám
-Persze...-és elmeséltem neki a történetet. Figyelmesen hallgatott,egyszer sem szakított félbe.
-Köszönöm,hogy elmondtad. Ez esetben vissza jön majd az iskolánkba és teszünk róla,hogy ne kerüljön több ilyen helyzetbe.-szólt
-Remélem minden rendben lesz vele. -mosolyodtam el.
-Gondoskodunk róla. Most már csak felkell kellnie és folytathatja a munkáját.-válaszolt
-Itt maradhatnék,amíg felkel?-kérdeztem óvatosan. A tanár felnevetett.
-Persze.
Kiment az ajtón én meg a fotelben ülve,néztem Cameront ,ahogy aludt. Olyan nyugott volt. Vissza volt változva emberi alakjába. Fél arcát a parnájába nyomta. Nagyon aranyos volt.

Mintha érezte volna,hogy valaki figyeli,lassan kinyitotta a szemét.
Ahogy meglátott mosolyra húzta a száját.

-Szia-motyogta rekettes hangon.
-Szia.-mosolyogtam rá
Felállt és odalépett hozzám.
-Jenna,lehet késő... de sajnálom.-mondta és szorosan magához ölelt mint régen. Nem kellett mondania mit sajnál,én tudtam mire gondolt. Szorosan hozzá bújtam. És csak álltunk ott egymást ölelve. Mérhetetlenül boldog voltam. Ma újra visszakaptam a legjobb barátom.