Logen egy év leteltével végre járhat a mi sulinkba. Igen,az igazi elemek sulijába!

Minden egyes hazatérésénél a nyakába ugrottam. Nos ez most sem volt máskébb.
Amint leszállt a kertünkben azonnal odafutottam hozzá és rávetettem magam.
A földön elterülve pislogott rám én meg rajta feküdtem és rávigyorogtam.
-Hiányoztál.-hajtottam rá a fejem a mellkasára.
-Te is nekem.-fogta meg az állam és feljebb emelte,majd gyengéden megcsókolt. Majd kicsit szenvedélyesebben.. majd még egy kicsit szenvedélyesebben.
Mikor nagy nehezen leszakadtunk egymásról,felhúztam a földről és a csomagjait megfogva mentünk be a házba.
Miután lepakoltuk a cuccait leültünk a konyhába.
Nagyban falatoztunk,mikor csöngettek.
Mivel anyuék és Emma se csöngetne,ezért odafutottam az ajtóhoz.
Az ajtóban Lara állt.
-Szia Lara!-öleltem meg,mire ő is magához szorított.
-Nem fogod elhinni,hogy mi történt!-tolt el magától. Logen is odajött hozzánk és hallgatta Lara mondandóját.
-Képzeljétek el,hogy Camet visszaengedik a mi sulinkba!!-ujjongott.

Így. Kezdődött. Minden.

Hát igen,ekkor még én is örültem ennek.
De aztán nem annyira. Hiába volt ő a legjobb barátom.. ez az év "enyhén" megtépázta a kettőnk kapcsolatát.
Még mindig nem értem,hogy hogy történhetett ez. Az ember nem gondolná,hogy egy év ennyire megváltoztathat mindent..
Hiába lett nagyobb a hatalmam az erőm felett.. nem érzem magam erősnek... ez az év kimerített.
Utolsó év volt ez az elemek suliába.
Utánna már nincs több suli.. nem mehetek egyetemre mint bárkimás. Nem,nekem eldöntötték,hogy mesternek kell lennem.

És egy sárkányidomító képzésre fogok járni. Ettől nem hagytam,hogy megfosszanak.

De komolyan.. ez az év lelkisebeket is hagyott bennem.....
Elég nagyokat.
A késöbbiekben igérem,mindenre kaptok választ.