A gondolatmenetem közben eresztettem kicsit a vámpírunk szorításán. Döbbenten néztem csak magam elé. A vámpír csak nevetett a döbbentségemen. Lassan megszólalt:
-És azt mondta, megöl mindannyiótokat kezdve veled és a pasikáddal.- röhögött a képembe. Elvesztettem az eszemet és a lángok rátekeredtek egyre szorosabban és szorosabban. Felemeltem az állam. Elszánt voltam. Troy megláta,hogy mi a szándékom,talán még előbb,hogy én tisztáztam volna magamban.
-Jenna ne!-szólt rám,de nem hagytam abba.
A vámpír hörgött.
-Jenn állj le!-fogta meg a vállamat a föld fiú,de én elsuhintottam magamtól és tovább szorítottam a vámpírt.
Ekkor belépett a szobába Log és Ashley.
-Jenn,lezártuk a portált...-kezdte Log,aztán észre vette mit teszek,de már későn jött. A vámpír elporladt. Megöltem őt. Csak meredtem magam elé,leeresztettem a kezem. Egy pillanat múlva pedig összeroskadtam és a padlón ülve elsírtam magam. Megöltem egy vámpírt. Logenék mögöttem voltak,már Troy is felkászálódott. Nem tudom,mi ütött belém.. de elképedtem. Kínoztam őt. Nem a könnyű utat választottam.. bár a legbölcsebb az lett volna ha nem ölöm meg. Undorodtam magamtól.
Tompán,de hallottam,hogy mögöttem Troy elmeséli a történteket. Lassan Logen érintését éreztem a vállaimon.
-Egy szörnyeteg vagyok Log.-suttogtam magam elé.
-Jenna-sóhajtott.-Figyelj,nem vagy szörnyeteg,tény,hogy nem a legjobb az amit tettél,de hidd el minden rendben lesz.-nyugtatgatott. A varázsának köszönhetően egy pillanatig megnyugodtam,de aztán újra felülkerekedett a dühöm és a csalódottságom. Csalódtam magamban.
-Logen,nem érted. Öltem. Én..-nem tudtam befejezni a mondatot,mert rám tört a sírhatnék,zokogva gömbölyödtem össze a földön. Logen a karjaiba kapott és az ölébe ültetett. A hajamat simogatva csitítgatott. A belsőmben cikázó kis hangocska nem hagyott nyugodni. Öltél. -ismétlődött a fejemben. Miért kellett megtennem?! Lassan elhuzódtam Logentől.
-Nos..-szólaltam meg lassan.-Legalább tudjuk,hogy ki küldte.-bicsaklott meg a hangom. Mindenki nagy szemekkel nézett rám.
-Elmenjünk Evához?-néztem körbe.
-Jenna,azt mondta meg akar ölni minket. Szerinted,akkor bölcs döntés lenne,ha odamennénk?-kérdezte Ashley.
Hatalmasat sóhajtottam.
-Nem,nem lenne az,nos egyéb ötlet,hogy mit csináljunk?-kérdeztem. A többiek sokat sejtetőn összenéztek.
Logen lépett előre.
-Felhívjuk Mr.Fire-t. Ő idejön,te meg beszélsz vele.-mondta. Hitetlenkedve ráztam a fejem.
-Ti azt akarnátok,hogy börtönbe dobjanak?
-Szivem,nem dobnak börtönbe. Kiválasztott vagy,a vámpír meg a mi területünkön tartózkodott. Nem lesz semmi baj nyugi.-próbált lenyugtatni,több-kevesebb sikerrel. Ashley-ék közben felhívták a mestert. Nem volt mit tenni,el kellett mondanom neki. Még mindig a földön kuporogtam. Log visszaült mellém és átölelt. Nyugtalan volt így, belemásztam a fejébe.. hallottam a gondolataiból,hogy megdöbbent.. talán azt,hogy csalódott. Egyszer csak rám nézett és idegesen megszólalt.
-Jenna! Mássz ki a fejemből!
Megráztam a fejem és abbahagytam a gondolatai olvasását.
Magához szorított.
-Bocsánat,hogy így rád mordultam,de a történtek után,jobb ha nem látod mit gondolok. Nem elég tiszta még a fejem ehhez.-sóhajtott,majd végig simított a hátamon és felkelt mellőlem. Kiment a hátsó ajtón egyenesen a kertbe,és leült ki a pavilon alá.
Felhúztam a térdeimet és átkaroltam őket. Ott ültem magányosan a nappali közepén és csak meredtem magam elé.

Egyszer csak egy kéz simított végig a hátamon. Felkaptam a fejem,mire a mester aggódó szemeivel találtam szembe magam.
-Jenna...-suttogta. Elfordítottam a fejem.
-Igen,a hír igaz.. megöltem egy vámpírt mester.. Most mit tegyek?-a hangom kétségbeesetten szólt a mesterem fejében.
Mr.Fire sóhajtott egyet.
-Jenn,figyelj,nem követtél el hatalmas bűntényt,tekintve,hogy a vámpír egy magán teleken tartózkodott,és egy olyan portálon jött,ami nincs nyilvántartva. Én is öltem már vámpírt gyermekem,több százan.
-De akkor háború volt,nem?-kérdeztem elfojtott hangon.
-Sosem tudhatod,mikor van háború. Nem tudhatod,mikor készül ellened bármi,mindig készen kell állnunk a legrosszabbakra.-nézett a szemembe. -Meg kell nyugodnod Jenna,mert sosem tudhatod,mikor kerülsz egy ennél is szorúltabb helyzetbe.
Lassan bólintottam. Igaza volt. Felkászálódtam és Mr.Fire-re néztem.
-Köszönöm,hogy eljött. Sokat segített,még Log sem tudott így megnyugtatni.-néztem rá hálásan.
-Logen is feldúlt. Még sosem látott ilyennek téged.. sem ő,sem a többiek.. de én egy mester vagyok.. elég sok mindenen mentem már keresztül. Nem te vagy az első tanítványom,akivel ezt átélem.-mosolygott rám. Még mardosott belülről a bűntudat,de tudtam,nem szabad magamba zuhannom. Megöleltem a mestert.
-Még egyszer köszönöm-mondtam. Mr.Fire eltolt magától,majd a hátsó kert irányába fordított.
-Menj ki hozzájuk.-tolt meg abba az irányba. Vettem egy mély levegőt és kiléptem a kertbe vezető üvegajtón. Ashley-ék azonnal rám kapták a tekintetüket. Én,mintha minden a legnagyobb rendben lenne,leültem Logen mellé.
-Nos-kezdtem bele. -Meg kéne látogatnunk Eva-t. Nem igaz?