12.rész
Reggel korán felkeltem. A mellettem édesen szuszogó Logenre néztem.
Még mélyen aludt. Leemeltem magamról a kezét és kimásztam mellőle,mire morgot egyet és utánam nyúlt.
-Ne menj el.-suttogta fülembe mikor visszarántott maga mellé.
-Log,csak zuhanyozni akarok. Engedj már el.-nevettem fel.
-Nem.-mondta és még jobban magához szorított.
-Logen Johnson,most azonnal engedj el!-szóltam rá és megragadva a kezét,megpróbáltam megperzselni. Felszisszent,de nem engedett el.
-Szép próbálkozás Tűz lányom!
-Csak a fürdőbe indultam Logen,az Istenek áldjanak meg téged! Remek,most már pisilnom is kell.. Engedj el mert esküszöm bepisilok!-hisztiztem.
Log röhögve elengedett. Magamra kaptam egy köntöst és kisprinteltem a szobából a mosdóba. A dolgom elvégzése után pedig le is zuhanyoztam.
Kilépve a fürdőből Logen vigyorgós arcával találtam szembe magam.
-Na mi van pisis?-húzott magához.
-Haha,nagyon vicces vagy.-tettem a mellkasára a kezem.
-Vicces is vagyok.-nyomott egy csókot az ajkaimra,majd elengedett.
-Csak azt hiszed-nevettem el magam,majd ellépve mellette a nappaliba indultam.
A ruháink ugyan ott hevertek,ahol tegnap hagytuk őket.
Vettem fel a gatyámat a földről,amikor megcsörrent benne a telefonom.
Ashley volt az.
-Hallo?-szóltam bele a telefonba.
-Jenn! Hol az Istenben voltatok a suliból? -kérdezte idegesen a barátnőm.
-Nos,az egy hosszú story...
-Van időm,mondjad csak!!-sűrgetett.
Belekezdtem a történetbe és elmondtam az elejétől a végéig.
-Hú baszki.-mondta a végén.- Ez nagyon durva,ezt átkéne ma rendesen beszélnünk.Eljöhettek onnan?-kèrdezte.
-Szerintem igen.
-Akkor fél 3ra gyertek át hozzánk.-mondta,majd letette. Megrántottam a vállamat és eltettem a telefonom,mikor éreztem,hogy két erős kéz siklik a derekamra.
-Ki volt az?-susogta a fülembe.
-Ashley, 3ra átmegyünk hozzájuk.-mondtam
-Ahogy parancsolod.-engedett el,majd elém lépett és meghajolt előttem.
-Jó,ne játszd túl. Elakarsz menni hozzájuk?
-Naná!-egyenesedett ki,majd ellépett mellettem a konyha irányába. A szememet forgatva néztem utána. Felvettem a ruháimat,majd én is a konyhába léptem.
-Jenn?-szólalt meg. Ránéztem,mire folytatta.
-Emlékszel,hogy nem is olyan régen ígértél nekem gofrit?-mosolyodott el.
Felnevettem.
-Igen,emlékszem. Beteljesítsem az ígéretem?
-Aha.
Neki álltam elkészíteni a reggelijét. Szerencsére Mr.Fire hűtője jól fel volt szerelve.
Amint kész lettem,letettem elé a gofrival teli tálat.
-Jó étvágyat Log!-pusziltam meg az arcát és leültem vele szemben. Már nyúltam volna már magamnak is egy gofriért,mikor rácsapott a kezemre.
-Kimondta,hogy te kapsz?-nevette el magát.
-Én csináltam. Szóval ha nem adsz,hogy is mondjam... ma nem leszünk túl jóban,este meg mész a vendégszobába.-vigyorogtam rá,és elvettem az adagomat.
-Kegyetlen vagy.-mondta.
- Kiválasztott vagyok,annak kell lennem.-nevettem fel,mire ő is elnevette magát.
-Van egód Tűz lányom.-kacsintott rám. Én csak mosolyogtam és ettem tovább.
Reggeli után letelepedtünk a nappali méretes kanapéján és néztük a tv-t. Log felém fordult.
-Szerinted,tényleg jön valaki tanítani minket?-kérdezte.
-Szerintem igen. De ez a helyezet eleve nem igazán tetszik nekem. Inkább járnék a suliba.. így olyan mintha valami karanténbe lennénk zárva.-húztam el a számat.
-Hát igen... elég furcsa helyzet. De annak azért remélem örülsz,hogy én itt vagyok-hajolt felém. Megcsókoltam.
-Válasz a kérdésedre?
-Talán.-csókolt meg újra.
Talán örökké tartott volna ez a csók,ha valaki nem csönget. Szétrebbentünk. Gyorsan megigazítottam a hajam és mentem ajtót nyitni.
-Oh Jó napot Mrs. Thompson!-tártam ki az ajtót a tanárunk előtt. Ő szinte mindent tud tanítani,szóval vele jól jártunk.
-Szia Jenna. Már vártatok?-lépett beljebb.
-Persze. Mr.Fire szólt,hogy valaki jön minket oktatni.. csak azt nem tudtuk,hogy maga az.-válaszoltam. A tanárnő ekkor észrevette Logent.
- Jó napot Mr.Johnson.-nézett rá szigorúan. Hát persze,nem ismeri még.
-Jó napot Mrs.Thompson.-kelt fel a kanapéról a barátom.
A tanítónk a konyha felé terelt minket.
-Nos.-kezdett bele,mikor mind ketten leültünk.-Ma az órarend szerint kéne haladnunk,de gyakorlati órákat nem igazán tudunk tartani. Maximum a harcművészet ami szóba jöhet. De az az utolsó lesz. Most az elméleti órákkal kezdjük. Tüzek történelme,Sárkány egészségtan,Képesség felismerő óra, Varázsológia(varázslényekkel ismerkednek itt meg-iluus03), a következő mindegyőtöknek más lesz. Jennának előhozzuk azokat a képességeit amiről nem biztos,hogy tud,ha meg tud róla akkor felerősítjük. Logennek pedig a Gyógyító képességeit fejlesztjük. Az utolsó óra pedig a harcművészet. Kettőre szeretnék végezni,mert háromkor órám lesz. Ha készenálltok,akkor kezdhetnénk is.-fejezte be a mondandóját. Logennel egymásra néztünk.
-Mehet-mondtuk.
Az első órán azzal ismerkedtünk meg,hogy ki volt Mr.Fire előtt a mester,és hogy lett ő az. Második órán igazából a sárkányok betegségeivel foglalkoztunk. Harmadik órán meghalgattuk,hogy hogyan vegyük észre az ellenfelünkön,hogy melyik az a varázslat,amit nem tud hasznosítani,vagy melyik erőnket nem tudja kivédeni. Varázsológián a vámpírokat vettük,akik nagy ellenségei az elemeknek. Hogyan öljük meg őket stb.
Az utolsó elötti órát Mrs.Thompson velem kezdte. Átmentünk a nappaliba.
-Ülj le a földre Jenna.-mondta. Leültem törökülésbe és vártam,hogy fojtassa.
-Változz át!
Átváltoztam. A szokásos varázslatos érzés átjárta a testem,szemeim fellángoltak.
-Most gyűjts össze a legtöbb energiádat és löveld felém!-adta ki az utasítást. Elkerekedett szemekkel néztem rá.
-De én nem akarom megsebezni magát.-mondtam ijedten.
-Nyugodj meg. Ha kárt ejtenél bennem,Logen meggyógyít.
-De maga levegő.-néztem rá még mindig idegesen.
-Jenna,nem lesz semmi baj.-nézett a szemembe. -Ne gondolj arra,hogy megsebezhetsz,csak engedd ki az energiád!
Nagy levegőt vettem és lehunytam a szemem. Éreztem,ahogy a hatalmas erő végig áramlik rajtam. Magabiztosabb lettem. Kitártam a kezeimet,hagytam,hogy végigáramoljon rajtuk az energia. A fejem fölött egy gömböt formáltam,majd elképzeltem,hogy a tanárnő Cameron és felélöveltem az egészet. Egy hatalmas nyögést hallottam,mire kinyitottam a szemem és láttam,ahogy a gömb felakarja emészteni az átalakult levegőt. Visszaszívtam az erőmet és a tanárnőhóz szaladtam.
-Mrs.Thompson!-hajoltam fölé. Lélegzett,de visszaváltozott emberi alakba.
-Log segíts!-kiáltottam. Log odaszaladt hozzánk és a tanárnő homlokára tette a kezét,ami elkezdett ragyogni. A levegő kinyitotta a szemét,majd felült.
-Nem gondoltam,hogy ilyen erős vagy Jenna.-nèzett rám.-És azt sem,hogy te ekkora gyógyító energiával rendelkezel Logen.-mondta Lognak.-Szerintem hagyjuk most a harcművészetet,holnap azzal kezdjük.-állt fel a padlóról. Összekapkodta a cuccait.
-Mindketten varázslatosak vagytok. Nem sok ennyi idős elem van,akinek ilyen erős képességei vannak. Találkozunk holnap.-ment az ajtóhoz.
-Viszlát Mrs.Thompson.-kísértem ki. Elmosolyodott.
-Viszlát kiválasztott!-majd elment.
Odasétáltam Logenhez.
-Wow. -mondta.-Durván elterítetted.
-Igen.. de,hogy tudtad ilyen gyorsan meggyógyítani?-húztam fel a szemöldökömet.
-Fogalmam sincs. De indulnunk kéne Ashley-ékhez.-fogta meg a kezem.
-Igazad van.-gyorsan bezárkóztunk,majd már gyalog indultunk volna,mikor egy nagy vörös sárkány "parkolt le" a ház előtt.
-Parázs!-öleltem át a fejét,mikor lehajtotta. A sárkány fujtatott egyet,majd letérdelt.
Felültünk Parázsra és elrepültünk Ashley és Troy lakásához.(összeköltöztek :) )
Ashley,ahogy meglátott minket a nyakunkba ugrott.
-Jenn!-ölelt szorosan magához,majd Logen volt az áldozata és őt is megölelgette.
-Mesélj Ash,mi újság?-kérdeztem,miközben beléptünk a házba.
-Hát nem sok képz..-itt félbeszakította egy ordítás. Azonnal a hang irányába rohantunk. Troy éppen egy férfival verekedett. És a hatalmas ordítás a csávó száját hagyta el,mert Troy egy nagy kődarabbal a falhoz nyomta. Vámpír volt a srác. Mindannyian átváltoztunk.
-Ez,hogy kerül ide?-sziszegtem a fogaim között.
-Valahogy áttörte a védelmi falunkat.-válaszolta Troy. Nem volt megszokott egy vámpírt találni a mi területünkön.-Ash! Logennel erősítsétek meg a falat!-mondta Troy a barátnőjének. A lány bólintott,majd Loggal kisiettek. Én odaléptem Troyhoz és a vámpír köré egy lángokból álló ketrecet alkottam.
-Ki küldött?-kérdeztem tőle,mire rámvicsorgott. Közelebb engedtem a lángokat hozzá.
-Újból kérdem,ki küldött?
-Sosem szeded ki belőlem ostoba tüzecske!-sziszegte.
-Hát jó.-sóhajtottam,és körbetekertem a lángokkal,mire felvisított,elengedtem.
-Még most sem mondod el?-húztam mosolyra a számat.
-Hamarosan jönnek a fívéreim,és esélyetek sem lesz.
-Fényes nappal? Egyáltalán,hogy jöttél te ide?-kérdezte Troy. A vámpír lefelé nézett. A pince.. ott lehet egy portál.
-Log,nézzétek meg a pincét. Valószínüleg van ott egy portál.-üzentem Lognak gondolatban.
-Ki küldött?-kérdezte meg Troy is a vámpírt. Én megint rátekertem a lángokat mire kinyögte.
-Egy tűz lány volt. A nevét nem mondta meg... de bordó haja van.-összehúzott szemöldökkel gondolkoztam,ki lehet az. Az elmém megint segített mint Laránál.
-Eva.-mondtam ingerülten.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro