Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

12.rész

Reggel korán felkeltem. A mellettem édesen szuszogó Logenre néztem.
Még mélyen aludt. Leemeltem magamról a kezét és kimásztam mellőle,mire morgot egyet és utánam nyúlt.
-Ne menj el.-suttogta fülembe mikor visszarántott maga mellé.
-Log,csak zuhanyozni akarok. Engedj már el.-nevettem fel.
-Nem.-mondta és még jobban magához szorított.
-Logen Johnson,most azonnal engedj el!-szóltam rá és megragadva a kezét,megpróbáltam megperzselni. Felszisszent,de nem engedett el.
-Szép próbálkozás Tűz lányom!
-Csak a fürdőbe indultam Logen,az Istenek áldjanak meg téged! Remek,most már pisilnom is kell.. Engedj el mert esküszöm bepisilok!-hisztiztem.
Log röhögve elengedett. Magamra kaptam egy köntöst és kisprinteltem a szobából a mosdóba. A dolgom elvégzése után pedig le is zuhanyoztam.
Kilépve a fürdőből Logen vigyorgós arcával találtam szembe magam.
-Na mi van pisis?-húzott magához.
-Haha,nagyon vicces vagy.-tettem a mellkasára a kezem.
-Vicces is vagyok.-nyomott egy csókot az ajkaimra,majd elengedett.
-Csak azt hiszed-nevettem el magam,majd ellépve mellette a nappaliba indultam.
A ruháink ugyan ott hevertek,ahol tegnap hagytuk őket.
Vettem fel a gatyámat a földről,amikor megcsörrent benne a telefonom.
Ashley volt az.
-Hallo?-szóltam bele a telefonba.
-Jenn! Hol az Istenben voltatok a suliból? -kérdezte idegesen a barátnőm.
-Nos,az egy hosszú story...
-Van időm,mondjad csak!!-sűrgetett.
Belekezdtem a történetbe és elmondtam az elejétől a végéig.
-Hú baszki.-mondta a végén.- Ez nagyon durva,ezt átkéne ma rendesen beszélnünk.Eljöhettek onnan?-kèrdezte.
-Szerintem igen.
-Akkor fél 3ra gyertek át hozzánk.-mondta,majd letette. Megrántottam a vállamat és eltettem a telefonom,mikor éreztem,hogy két erős kéz siklik a derekamra.
-Ki volt az?-susogta a fülembe.
-Ashley, 3ra átmegyünk hozzájuk.-mondtam
-Ahogy parancsolod.-engedett el,majd elém lépett és meghajolt előttem.
-Jó,ne játszd túl. Elakarsz menni hozzájuk?
-Naná!-egyenesedett ki,majd ellépett mellettem a konyha irányába. A szememet forgatva néztem utána. Felvettem a ruháimat,majd én is a konyhába léptem.
-Jenn?-szólalt meg. Ránéztem,mire folytatta.
-Emlékszel,hogy nem is olyan régen ígértél nekem gofrit?-mosolyodott el.
Felnevettem.
-Igen,emlékszem. Beteljesítsem az ígéretem?
-Aha.
Neki álltam elkészíteni a reggelijét. Szerencsére Mr.Fire hűtője jól fel volt szerelve.
Amint kész lettem,letettem elé a gofrival teli tálat.
-Jó étvágyat Log!-pusziltam meg az arcát és leültem vele szemben. Már nyúltam volna már magamnak is egy gofriért,mikor rácsapott a kezemre.
-Kimondta,hogy te kapsz?-nevette el magát.
-Én csináltam. Szóval ha nem adsz,hogy is mondjam... ma nem leszünk túl jóban,este meg mész a vendégszobába.-vigyorogtam rá,és elvettem az adagomat.
-Kegyetlen vagy.-mondta.
- Kiválasztott vagyok,annak kell lennem.-nevettem fel,mire ő is elnevette magát.
-Van egód Tűz lányom.-kacsintott rám. Én csak mosolyogtam és ettem tovább.

Reggeli után letelepedtünk a nappali méretes kanapéján és néztük a tv-t. Log felém fordult.
-Szerinted,tényleg jön valaki tanítani minket?-kérdezte.
-Szerintem igen. De ez a helyezet eleve nem igazán tetszik nekem. Inkább járnék a suliba.. így olyan mintha valami karanténbe lennénk zárva.-húztam el a számat.
-Hát igen... elég furcsa helyzet. De annak azért remélem örülsz,hogy én itt vagyok-hajolt felém. Megcsókoltam.
-Válasz a kérdésedre?
-Talán.-csókolt meg újra.
Talán örökké tartott volna ez a csók,ha valaki nem csönget. Szétrebbentünk. Gyorsan megigazítottam a hajam és mentem ajtót nyitni.
-Oh Jó napot Mrs. Thompson!-tártam ki az ajtót a tanárunk előtt. Ő szinte mindent tud tanítani,szóval vele jól jártunk.
-Szia Jenna. Már vártatok?-lépett beljebb.
-Persze. Mr.Fire szólt,hogy valaki jön minket oktatni.. csak azt nem tudtuk,hogy maga az.-válaszoltam. A tanárnő ekkor észrevette Logent.
- Jó napot Mr.Johnson.-nézett rá szigorúan. Hát persze,nem ismeri még.
-Jó napot Mrs.Thompson.-kelt fel a kanapéról a barátom.
A tanítónk a konyha felé terelt minket.
-Nos.-kezdett bele,mikor mind ketten leültünk.-Ma az órarend szerint kéne haladnunk,de gyakorlati órákat nem igazán tudunk tartani. Maximum a harcművészet ami szóba jöhet. De az az utolsó lesz. Most az elméleti órákkal kezdjük. Tüzek történelme,Sárkány egészségtan,Képesség felismerő óra, Varázsológia(varázslényekkel ismerkednek itt meg-iluus03), a következő mindegyőtöknek más lesz. Jennának előhozzuk azokat a képességeit amiről nem biztos,hogy tud,ha meg tud róla akkor felerősítjük. Logennek pedig a Gyógyító képességeit fejlesztjük. Az utolsó óra pedig a harcművészet. Kettőre szeretnék végezni,mert háromkor órám lesz. Ha készenálltok,akkor kezdhetnénk is.-fejezte be a mondandóját. Logennel egymásra néztünk.
-Mehet-mondtuk.
Az első órán azzal ismerkedtünk meg,hogy ki volt Mr.Fire előtt a mester,és hogy lett ő az. Második órán igazából a sárkányok betegségeivel foglalkoztunk. Harmadik órán meghalgattuk,hogy hogyan vegyük észre az ellenfelünkön,hogy melyik az a varázslat,amit nem tud hasznosítani,vagy melyik erőnket nem tudja kivédeni. Varázsológián a vámpírokat vettük,akik nagy ellenségei az elemeknek. Hogyan öljük meg őket stb.
Az utolsó elötti órát Mrs.Thompson velem kezdte. Átmentünk a nappaliba.
-Ülj le a földre Jenna.-mondta. Leültem törökülésbe és vártam,hogy fojtassa.
-Változz át!
Átváltoztam. A szokásos varázslatos érzés átjárta a testem,szemeim fellángoltak.
-Most gyűjts össze a legtöbb energiádat és löveld felém!-adta ki az utasítást. Elkerekedett szemekkel néztem rá.
-De én nem akarom megsebezni magát.-mondtam ijedten.
-Nyugodj meg. Ha kárt ejtenél bennem,Logen meggyógyít.
-De maga levegő.-néztem rá még mindig idegesen.
-Jenna,nem lesz semmi baj.-nézett a szemembe. -Ne gondolj arra,hogy megsebezhetsz,csak engedd ki az energiád!
Nagy levegőt vettem és lehunytam a szemem. Éreztem,ahogy a hatalmas erő végig áramlik rajtam. Magabiztosabb lettem. Kitártam a kezeimet,hagytam,hogy végigáramoljon rajtuk az energia. A fejem fölött egy gömböt formáltam,majd elképzeltem,hogy a tanárnő Cameron és felélöveltem az egészet. Egy hatalmas nyögést hallottam,mire kinyitottam a szemem és láttam,ahogy a gömb felakarja emészteni az átalakult levegőt. Visszaszívtam az erőmet és a tanárnőhóz szaladtam.
-Mrs.Thompson!-hajoltam fölé. Lélegzett,de visszaváltozott emberi alakba.
-Log segíts!-kiáltottam. Log odaszaladt hozzánk és a tanárnő homlokára tette a kezét,ami elkezdett ragyogni. A levegő kinyitotta a szemét,majd felült.
-Nem gondoltam,hogy ilyen erős vagy Jenna.-nèzett rám.-És azt sem,hogy te ekkora gyógyító energiával rendelkezel Logen.-mondta Lognak.-Szerintem hagyjuk most a harcművészetet,holnap azzal kezdjük.-állt fel a padlóról. Összekapkodta a cuccait.
-Mindketten varázslatosak vagytok. Nem sok ennyi idős elem van,akinek ilyen erős képességei vannak. Találkozunk holnap.-ment az ajtóhoz.
-Viszlát Mrs.Thompson.-kísértem ki. Elmosolyodott.
-Viszlát kiválasztott!-majd elment.
Odasétáltam Logenhez.
-Wow. -mondta.-Durván elterítetted.
-Igen.. de,hogy tudtad ilyen gyorsan meggyógyítani?-húztam fel a szemöldökömet.
-Fogalmam sincs. De indulnunk kéne Ashley-ékhez.-fogta meg a kezem.
-Igazad van.-gyorsan bezárkóztunk,majd már gyalog indultunk volna,mikor egy nagy vörös sárkány "parkolt le" a ház előtt.
-Parázs!-öleltem át a fejét,mikor lehajtotta. A sárkány fujtatott egyet,majd letérdelt.
Felültünk Parázsra és elrepültünk Ashley és Troy lakásához.(összeköltöztek :) )
Ashley,ahogy meglátott minket a nyakunkba ugrott.
-Jenn!-ölelt szorosan magához,majd Logen volt az áldozata és őt is megölelgette.
-Mesélj Ash,mi újság?-kérdeztem,miközben beléptünk a házba.
-Hát nem sok képz..-itt félbeszakította egy ordítás. Azonnal a hang irányába rohantunk. Troy éppen egy férfival verekedett. És a hatalmas ordítás a csávó száját hagyta el,mert Troy egy nagy kődarabbal a falhoz nyomta. Vámpír volt a srác. Mindannyian átváltoztunk.
-Ez,hogy kerül ide?-sziszegtem a fogaim között.
-Valahogy áttörte a védelmi falunkat.-válaszolta Troy. Nem volt megszokott egy vámpírt találni a mi területünkön.-Ash! Logennel erősítsétek meg a falat!-mondta Troy a barátnőjének. A lány bólintott,majd Loggal kisiettek. Én odaléptem Troyhoz és a vámpír köré egy lángokból álló ketrecet alkottam.
-Ki küldött?-kérdeztem tőle,mire rámvicsorgott. Közelebb engedtem a lángokat hozzá.
-Újból kérdem,ki küldött?
-Sosem szeded ki belőlem ostoba tüzecske!-sziszegte.
-Hát jó.-sóhajtottam,és körbetekertem a lángokkal,mire felvisított,elengedtem.
-Még most sem mondod el?-húztam mosolyra a számat.
-Hamarosan jönnek a fívéreim,és esélyetek sem lesz.
-Fényes nappal? Egyáltalán,hogy jöttél te ide?-kérdezte Troy. A vámpír lefelé nézett. A pince.. ott lehet egy portál.
-Log,nézzétek meg a pincét. Valószínüleg van ott egy portál.-üzentem Lognak gondolatban.
-Ki küldött?-kérdezte meg Troy is a vámpírt. Én megint rátekertem a lángokat mire kinyögte.
-Egy tűz lány volt. A nevét nem mondta meg... de bordó haja van.-összehúzott szemöldökkel gondolkoztam,ki lehet az. Az elmém megint segített mint Laránál.
-Eva.-mondtam ingerülten.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro