10.rész
Ideges léptekkel haladtam a folyósón. A könnyeim kicsordultak. Nem akartam ezt. Nem akartam,hogy Cameron minden alkalmat kihasználhasson,hogy összezavarja a gondolataimat.
Elegem volt. Szerettem-e Cameront? Nem tudtam. Utáltam-e ezt a helyzetet? Mindennél jobban. De,ennek ellenére tudni akartam az igazságot? Ó,de még mennyire.
Szememet törölgetve haladtam tovább a folyósón fel sem nézve. Ekkor egy erős mellkasba ütköztem. Nem mertem felnèzni,féltem,hogy Cam az.
De ekkor megéreztem egy ismerős illatot. Átöleltem.
-Mi a baj Tűz lányom?-szorított magához Logen.
Beleszipogtam a mellkasába.
Felemelte a fejem.
-Naaaa. Drágám,ki bántott?-törölte le egy könnycseppem.
Elfordítottam a fejem.
-Senki.
-Akkor nem sírnál.-húzta vissza az arcom és nyomott egy puszit a homlokomra.-Úristen,Jenny lángol a homlokod! Most már komolyan mondd el,hogy mi történt!-kezdett ideges lenni.
-De,hát semmi nem történt.-tettem oda én is a kezemet a homlokomhoz. Ekkor Log szeme villant egyet.
-Mi történt a karoddal?-szűkült résnyire a szeme és keze közé vette a kezeimet. Elnézett a vállam felett. Ekkor eszèbe jutott,hogy én kinél is voltam az előbb.
-Bántott?-kérdezte lángoló szemekkel. A hangja idegesen remegett. Elengedte a kezem.
Elhúztam a számat. Logen erre átváltozott és elordította magát.
-Én kibelezem!-ment el mellettem Cameron szobája felé.
Azonnal dulakodás hangjai szűrődtek ki.
-Mr Firee! Kéne egy ici-pici segítség!-kiáltottam a mesterért gondolatban.Nem telt el egy perc és ott állt mellettem.
-Itt vagyok Jenna. Mihez kéne a segítség?-kérdezte. Átváltoztam ès Cameron szobájára mutattam. Azonnal ő is felvette az alakját és utánnam sietett.
A szobában meglehetősen kaotikus látvány fogadott minket. A két "lángcsóva" egymásnak feszülve ütötte,verte a másikat. Mr.Fire-vel azonnal odasiettünk és én a világosabb tüzet rántottam hátra a vállánál fogva,a mester pedig a sötétebbet. A nagy dulakodásban nem láttuk,melyikük melyik. Ezért döbbenten vettem észre,hogy a kezemben Cameron fekszik. Átfogtam csóvákkal az egész testét és a falhoz szegeztem. Nem tudott moccanni és amikor biztos voltam benne,hogy egy ideig nem is tud,odaléptem Loghoz.
-Log,figyelj. Nem megoldás,hogy mindig egymásnak estek. Tudom,hogy miért van ez,de ez nem mehet így tovább.-néztem a szemébe.-Döntöttem.
Logen tágra nyílt szemekkel meredt rám és lassan visszaváltozott,Cameron ugyan ezt tette.
-Mire gondolsz Jenna?-kérdezte a fium szinte suttogva. Most Mr.Fire-höz fordultam.
-Mester,a döntésem nem más,minthogy: Cameronnal csak a teszteken találkozhassunk. És szeretném,ha maga hozzájárulna ehhez.-néztem a szemébe. Lassan elgondolkozott,majd bólintott.
-Támogatom az ötleted Jenn.-mondta. Logen egy megkönnyebbült sóhajt hallatott. Cam pedig fájdalmas hangon odaszólt.
-Jenn,miért csinálod ezt?-nézett rám kétségbeesetten. Log felmordult a háttérben.
- Azért Cam,mert mindent összezavarsz. Kérlek,ebben támogass. A sajátmagad érdekében is.-mondtam.
Cameron megsemmisülve meredt rám. Próbált kiszabadulni csóváim fogságából,de így még több sebbel bővítette a "gyüjteményét". Ugyanis Logen jól helyben hagyta. Kezén számtalan égésnyom. Arcán egy véralafutás. A lába vérzett.
Log sem panaszkodhatott sérülések terén. Bár az biztos,hogy Camnek több és súlyosabb sebei vannak.
Lehajoltam Logenhez. A kezem közé fogtam az arcát és végigsimítottam egy karcolást az állkapcsán. Felszisszent,ezért nyomtam egy csókot a karcolásra. Log kiszabadította a kezét Mr.Fire tartásából és az ölébe húzott. Rányomta az ajkát az enyémre. Lágyan csókolt,majd fokozatosan hevesebben. Beleharaptam az ajkába,mire halkan felnyögött. Elhúzódott tőlem,mert a mester mögöttünk köhintett egyet. Pironkodva meredtem rá.
-Gyerekek,ezt majd folytatjathátok,de most akkor már ebédeljünk. Itt még elviselitek egymás társaságát?-kèrdezte egyszer ránk egyszer pedig Camre nézve.
Loggal egymás szemébe néztünk,majd bólintott egyet. Felsóhatottam.
-Igen.
-Akkor menjünk.-mosolyodott el.
...
Leültünk az asztalhoz. Én szorosan Logen mellé. Az ő másik oldalán Mr.Fire foglalt helyet,míg az enyémen a testvérem. Mr.Fire mellett a felesége,mellette Cameron,Cam mellett Lara,Lara mellett Adam,Adam mellett Emma és már körbe is értünk.
Csendben ettünk,senki sem szólt egy szót sem. Szinte vágni lehetett volna a feszültséget. A testvéremék is tudták,hogy mi törtènt.
Kaja után Mr.Fire megköszörülte a torkát.
-Szóval akkor kivátlságos kérések miatt és egyéb konfliktusok elkerülése végett,Jennát és Logent "áthelyezem" a nyaralómba. Ott csak ti ketten lesztek. És csak akkor kell jönnötök ide amikor szólunk.-vázolta fel a terveket.-De bármikor szivesen látunk titeket.
Elősszőr furcsán nèztem ,hogy minket küld el és nem Caméket,de rájöttem,hogy rajta akarja a szemét tartani rajtuk.
Összenéztünk Logennel. A keze a combomra csúszott. Végre kettesben nyugiban. Ahh.. alig várom. Mr.Fire még nem fejezte be a mondandóját,ezért újra belekezdett.
-És mindennap megy egy tanár hozzátok. A sulit nem ússzátok meg. Itt én tanítom az itt lévőket. Vagyis a vizeket természetesen Mr.Ocean. Hozzátok pedig ki lesz rendelve egy tanár.-tartotta fel a mutatóujját. Bólintottunk.
-Rendben,ha most így mindent tisztáztunk,szólok a szüleiteknek holnap pedig elhozzátok a cuccaitokat. Most pedig gyertek,elviszlek titeket a szállásotokra.-állt fel az asztaltól a mester. Loggal mi is felkászálódtunk. Elbúcsúztam a testvéreméktől és Larától. Cameron is odalépett,egy ölelésre,de csak megveregettem a vállát. Még mindig mérges voltam rá...
A nyaralóban:
A mester körbevezetett minket a házban. Volt egy nagy hálószoba,egy kissebb szoba,egy nappali,két fürdő és egy konyha. És hogyha jól láttam egy jakuzzi is kinnt.
Mielőtt ott hagyott volna minket,megszólalt.
-Egy valamit elfelejtettem mondani Logen...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro