Reggel izgatottan ébredtem, hiszen ma lesz az első olyan nap, hogy Logen a mi sulinkba jön. Kíváncsi vagyok, mit hoz ez a nap...

Vajon gyorsan beilleszkedik majd? Remélem. A legtöbb tűznél erősebb,szóval attól nem félek,hogy bántják... vagyis attól félek, hogy egy BIZONYOS személlyel egymás nyakának esnek. Mivel már Cam is a mi sulinkba fog járni, ezért ettől tényleg idegeskedhetek. Nem akarom, hogy már megint sértegessék egymást.. Néha úgy viselkednek,mint az óvodások. 

Sóhajtva a mellettem szuszogó Logen felé fordultam és próbáltam kiverni a fejemből a baljós gondolatokat. Háttal volt nekem,így átöletem és hozzábujtam erős hátához.
Erre természetesen felébredt. Megfogta a derekam és nemes egyszerűséggel áthelyezett a másik oldalára.(Mióta tűz még erősebb lett)
-Jó reggelt tűz lányom! Hogy-hogy ma ilyen koraiak vagyunk?-kérdezte,majd egy csókot nyomott a nyakamra.
-Izgulok.-motyogtam.
-Öhm.. lehet én értek félre valamit,de tudtommal én megyek új iskolába.. nem nekem kéne izgulnom?-húzta össze a szemöldökét nevetve.
-Jaj.. de te nem tudod milyen,azon aggódni mikor esik egymásnak a pasid és a legjobb barátod.-mondtam.
-Mivel nincs pasim..
-Log!-szóltam rá.-Ne vicceld már el. Tudod,mire gondolok.-néztem rá. Felsóhajtott.
-Igen tudom. És ígérem nem bántom.. az első nap...
-Logen!
-Jó jó.. egy hétig.-morogta.
-Logen Johnson!-förmedtem rá.
-Jó van má' na! Addig nem bántom amíg nem ad okot rá.-dünnyögte.
-Köszönöm.-sóhajtottam,majd megöleltem.
-Hát van mit... Öhm.. azért mert ilyen jó fiú voltam,kapok jutalmat?-simított végig a combomon.
-Egyértelmű.-húztam magamhoz. Rátapasztotta az ajkát az enyémre,majd heves csókolózásba kezdtünk.

Khm.. a többit mindenki tudja magától...

Meztelenül pihegtem a mellkasán,majd az órára néztem.
-Ideje készülődni. Gyere!-nyújtottam felé a kezem,mire magára rántott.
-Nyem akajok.-nyafogta.
Mivel megint érztem,hogy mindketten parázslunk már ezért próbáltam gyorsan lekászálódni róla.
-Pedig muszáj.-mondtam. És sikeresen kikeltem az ágyból. Az előkészített ruhámat magamra kaptam és visszafordultam a még mindig ruhátlanul fekvő barátomhoz.
-Ha nem kelsz ki magad,kikeltelek én.-löveltem sok-sok kis lángcsóvát felé. A kis csóvák befurakodtak a teste alá és lassan megemelték őt. Az egészet az elmémmel irányítottam. Addig húztam magamfelé az erőmmel,amíg két lábon nem állt előttem.
-Ez így nem tetszik.-mondta.
-Nekem igen.-simítottam végig a mellkasán.
-Azt gondolom.-nevetett fel halkan,majd egy gyors csókot nyomott a számra és felöltözött.

Reggeli után Emmáékkal is bővül a csapat,majd indultunk is.
Én felültem gyönyörű Parázsomra.
-Szia nagyfiú.-simogattam meg a nyakát.-Indulhatunk?-válaszul fújt egy lángcsóvát és felemelkedtünk.
Egész úton azzal szórakoztam,hogy Emma körül köröztem .
-Jenna!-üvöltött oda nekem.
-Hallgatlak.-vigyorogtam rá.
-Nagyon szeretlek,meg minden,de ha ezt nem hagyod abba,leütlek!-röhögött fel és víz nyúlványokkal körül vette Parázst,majd az egészet rám írányította,majd fölöttem elengedte.
Csurom vizesen néztem a testvéremre.
-Muszáj volt?-kérdeztem nevetve és gyorsan elpárologtattam a vizet.
-Muszáj. Nos akkor ugye most már nem fogsz körözgetni?
-Nem.-válaszoltam,majd tettetett sértődöttséggel vissza repültem a helyemre. Logen mellé.
-Nyugi Jenn. Leütjük.-mondta,majd nevetve tovább repült.
Én is felnevettem,majd megrázva a fejemet utánna lódultam.

A suliban:
Ahogy beléptünk az épületbe Logennel egymás kezét fogva,szinte éreztem,hogy a legtöbb szempár ránk irányul.
"Huu az egyik kiválasztott ès az ujonnan átváltoztatott szerelme,hogy oda ne rohanjak" -hallottam meg egy hangot. Rám irigyek voltak,viszont nem értettem,hogy Logenről miért beszél ìgy. Úgy döntöttem nem foglalkozok vele,inkább közelebb simultam Loghoz.
-Mi az tűz lányom? Megijedtél valamitől,hogy így bujsz?-nyomott egy puszit a fejem bubjára.
-Nyem.. csak olyan jó,hogy itt vagy.-motyogtam.
Halkan felnevetett.
-Igen,ennek én is örülök.-állt meg,majd magafelé fordított.
Pár pillanatig csak nézte az arcom,mire nyeltem egy hatalmasat.
-Tudod jól,hogy nem csak attól félek,hogy Cameronnal egymás nyakának estek. Félek,hogy csesztetni fognak,mert te erősebb vagy náluk.-sóhajtottam.
-Jaj Jennám,nem kell aggódnod miattam,meg tudom védeni magam.-fogta a két keze közé az arcom.
-Tudom. Csak tudod milyen vagyok..-hajoltam közelebb,mire  gyengéden megcsókolt,majd a homlokát neki támasztotta az enyémnek.
-Tisztában vagyok vele.-adott még egy puszit és elhúzódott.
Ekkor valaki odalépett hozzánk. Cam volt az.
-Logen,te vagy az?-nézett a barátomra idegesen.
-Igen. Szia Cam.-próbált Log kedves lenni.
-Átváltoztattad?! Én azt hittem hazudnak mikor mondták... Hogy tehetted ezt?-kérdezte dühöngve tőlem,majd megfordult és próbált gyorsan elsietni.
-Cam! Várj!-szóltam utánna,mire megtorpant és lassan hátra fordult.
-Hogy érted ezt? Mi az,hogy: Hogy tehettem?!-néztem rá kétségbeesetten.
-Hát nem érted? Ezzel mindent elrontottál.-morogta,majd elsuhant.
Még mindig nem értettem,hogy mi baja van.. mindenki tudta,hogy átváltoztattam Logent. Az nem lehet,hogy ő ezt nem tudta. Vagy csak nem akart róla tudomást venni...

Még mindig dühösen léptem be az első órára,ahol a legtöbb tűz már bent volt.
Mindenki csak ült a helyén,nem mertek megszólalni.
Olyan volt,mintha féltek volna...
Logen elsétált a sorok között,mire a legtöbb elem elhúzódott a közeléből.
Megértettem.
Tőle féltek.