Megmérte a testhőmérsékletem, vérnyomásom, vért is akart venni, de megfenyegettem, hogy ha tűvel jön a közelembe, megolvasztom az összes páncélját. Ellenőrizte a karperecek energia tartalékait és a fűtő szállakat.

- Mivel ilyen jó páciensem volt és mivel Fury elakarja hitetni a felettesekkel, hogy csapattag lett, szervezek egy bulit a maga tiszteletére.

- De csak ha lesz sörös hordó – bökök a mellkasára.

- Felírtam, de csak ha a főnökök elmentek.

- Megegyeztünk, de...

- A ruhád már elintéztem és bárkit megkérhetek, hogy segítsen készülni.

- Nem hiszem, hogy lenne rá jelentkező.

- Biztos találok, tudom, hogy ez amolyan, minél többen annál jobb.

- A filmekbe. Komolyan Stark, megoldom.

Csak megrázta a fejét, majd intett, hogy menjek és ekkor láttam meg az ajtóban leskelődő alakot. Nem ismertem fel, így kicsit sietősebbre vettem. Azonban a folyosón már senkit nem láttam. Fura, pedig megesküdtem volna, hogy valaki volt ott.

A buli előtt a cellámban ültem. Nem tudtam, mit is kéne csinálnom, majd végül eldöntöttem, hogy nem megyek el, így befeküdtem az ágyamba.

- Úgye csak rosszul látok –hallok egy hangot a lépcső felől.

Oda fordulva egy középkorú nőt láttam.

- Ki maga?

- A megmentőd, úgyan is tuti, hogy még velem is késni fogsz, ha most nem kezdünk el készülődni. Egyébként Tony küldött, Pepper vagyok.

- Alice.