Lili

Na, hogy Loki miként fog majd viselkedni anyáéknál arról még fogalmam sem volt, de bíztam benne nem kell majd több ízben leütnöm. Ismerve anya bohókás természetét tudtam bizony fog majd gúnyolódni rajtam őfelsége, ezért minél előbb akartam beszélni anyával, hogy a boszorkányos cuccait lehetőleg Loki előtt ne nagyon emlegesse. Szerencsére apa éppen a házban vezette körbe hókuszpókot és végre anyával tudtam kicsit beszélgetni.

- Hát ez a fiú. Esküszöm Lili én mindjárt megzabálom. Micsoda édes fekete tincsei vannak-áradozott anya, és már a süteményt kezdte bekavarni.

- Igen rendkívül édes-húztam el játékosan a számat- De azért kérlek ne ájulj el ennyire tőle. Így is hát...hogy is mondjam, szóval.

- Szóval?

- Nagyon szereti önmagát-suttogtam neki, majd körbenéztem nincs-e közelben Loki.

- Hát ettől csak még bájosabb kicsim! Egy férfi aki szereti önmagát és határozott. A lányok a boszorkány klubban imádnák, nagyon spirituálisnak tűnik. Már a beceneve is. Loki a varázsló-tárta szét karjait színpadiasan.

- Éppen erről akartam veled beszélni. Szóval Loki nem igazán hisz az ilyesmibe, ezért kérlek ne nagyon hangoztasd se a szellemidézést, se a jóslást semmi ilyesmit- nem eltitkolni akartam anya hobbiját, csak féltettem őt Loki gúnyos megjegyzéseitől. És mivel ő tényleg varázsló nem hiányzik, hogy itt fitogtassa az erejét.

- Na de Lili! Miért nem akarod, hogy megismerjen? Tudod, hogy a spirituális énem, a szellemek világa is hozzám tartozik- anya olyan lelkes volt és vidám, hogy éreztem semmit nem tehetek az ellen, hogy Lokival ne idézne szellemeket vagy jósolna a tenyeréből.

- Rendben, de kérlek ne sértődj meg ha esetleg nem igazán lesz kíváncsi rá-néztem rá félve, de ő jókedvűen legyintett. Hirtelen furcsán kezdett nézni rám.

- Megnőtt a cicid drágám?-kapta oda a tekintetét, én meg takargatni kezdtem magam.

- Csak az új melltartó lehet a hibás, pont akkora mint volt.

- Kisbabád lesz? Istenem Lili!-lassan közelített és eszelősen vigyorgott. Hol eltátotta a száját, hol vékony csíkra húzta, majd könnyezni kezdett.

- Nem anya! Dehogyis! Nem vagyok terhes esküszöm-hátráltam lassan, és pont Lokiba ütköztem, akinek anya hirtelen ugrott a nyakába. Apa és ő is furán néztek rám, de legfőképpen anyára.

- Most meg mi van?-formálta szinte hangtalanul kérdését felém Loki, végül viszonozta anya ölelését- Mrs. Collins minden rendben?-tolta el lassan magától anyát.

- Mikor akartátok elmondani?-nézett felváltva ránk- Oh Jack!-fogta meg apa kezét-Lili anyuka lesz!-ahogy ezt kimondta, Loki fulladozni kezdett úgy mellé nyelte a levegőt.

- Terhes vagy Lili?-apa ledöbbent arca minden elárult a véleményéről, még jó, hogy tényleg nem vagyok terhes.

- Na állj! Állj-tettem fel a kezem és megálltam mindenkivel szemben- Nem vagyok terhes oké ? És egyelőre nem is leszek az!- apa megkönnyebbülve sóhajtott, Loki éppen menekülni készült, anya elkeseredett.

- Mrs. és Mr. Collins !-lépett mellém Loki, és átfogta a derekam. Esküszöm ha azt mondja terhes vagyok, én ejtem őt teherbe valahogy-Lili és én nem sietünk el semmit, és mindenről időben fognak tudni. Egyelőre így jó minden ahogy van-na, ez már igen. Ki sem néztem volna belőle ezt a korrekt viselkedést, de ezzel nagyot nőtt a szememben. Azt vettem észre, már én is a derekát cirógatom szüntelen és puszit adok mindenki előtt az arcára.

- Pedig már olyan boldog voltam-kapta szája elé a kezét anya- De semmi baj! Megjósolom nektek, hogy mikor lesz babátok-csapta össze a tenyerét.

- Nem! Nem anya arra semmi szükség, mindent a természetre bízunk. Inkább legyen meglepetés-na ná, hogy Loki szagot fogott, összehúzta a szemöldökét és érdeklődve figyelte anyát.

- Miért is ne Lili! Én igazán kíváncsi vagyok anyukád mit jósolna nekünk-vigyorodott el, és picit a fenekembe markolt- Mrs. Collins kérem jósoljon nekünk-anya leült az asztalhoz, apa pedig fogta magát és inkább ment a dolgára.

- Kérlek ne gúnyold ki-súgtam neki oda halkan, mire kaptam egy óvatos csókot.

- Hát úgy ismersz engem kicsim?-sutyorogta a számba Loki, a hideg kirázott tőle.

- Csak adjátok ide a bal kezeteket-anya két tenyerébe fogta Loki és az én kacsómat és elmélyülve nézte őket-Hunyjátok be a szemeteket és koncentráljatok-anya nagyokat sóhajtott, Loki és én hunyorogva néztünk néha egymásra.

- És most?-kérdezett halkan engem Loki, óvatosan kacsintott felém. Tudtam nagyon élvezi a helyzetet.

- Loki te olyan vagy mintha más világból jöttél volna-nézett rá merev tekintettel, azt hittem lehidalok- Különleges vagy és spirituális. Befogadó vagy.

- Meséljen még Mrs. Collins-Loki felkönyökölt az asztalra, láthatóan kétségekkel, de érdeklődve itta anya szavait.

- Anya inkább süssük a sütit-türelmetlenkedtem.

- Este folytatjuk Loki. Érdekel a szellemidézés?-azt hittem kitépem a saját hajam, de Loki csak egyre lelkesebb lett.

- Hát persze, hogy érdekel. Mindig is ki akartam próbálni-na persze, vagy inkább azt, hogy szórakozhat anyán.

- Lilit sajnos sosem érdekelte igazán az ilyesmi, és Jack sem befogadó. De te Loki, te vagy az én emberem- anya felpattant az asztaltól és tele pakolta azt mindenféle finomsággal.

- Most én felmegyek a szobába és előkészítek mindent az esti szeánszra!-közölte és ragyogó arccal ránk mosolygott- Úgy örülök nektek drágáim.

- Kérlek Loki, ne csinálj anyából bolondot-fordultam szembe vele, és megfogtam a kezét.

- Édesanyád boszorkánynak képzeli magát-elfojtott hangon nevetni kezdett könnye is majdnem kicsordult.

- Fogd már be Loki! Ő ezt komolyan gondolja, és ha megbántod esküszöm magam küldelek a másvilágra-fenyegettem meg.

- Dehogy bántom meg! Élvezni fogom a műsort. Már is érzem, hogy szórakoztató éjszakám lesz. Bírom anyukádat, pedig amit itt összehordott-rázkódva röhögni kezdett, de jól hátba vágtam így köhögés lett belőle.

- Kár volt idehoznom téged, biztosan halálra cikized majd-sóhajtottam fel, mire közelebb húzott a székkel.

- És ha azt mondom tényleg érdekel az egész? Midgardon nem láttam még ilyesmit, lehet tényleg megnyílik ma a szellemvilág-apró csókot adott a vállamra-Nem is mutatod meg a szobádat?

- De megmutatom-álltam föl lassan, talán félve az estétől, de megfogta a kezem.

- Nem fogom megbántani ígérem-Loki a derekamat megsimította, és óvatosan megcsókolt- De ha vége azért neked elmondhatom milyen jót nevettem?

- Loki?!

- Jó rendben! Viszont most már szeretném lepihentetni isteni érzékeimet-húzta föl az orrát. De imádtam mikor ilyen, pedig az őrületbe kergetett- Kaphatnék egy talpmasszázst?

- Apukád fülét azt!-csaptam vállon- Mi vagyok én? A szolgád?

- Nem Lili, te annál sokkal több vagy-súgta a fülembe, miközben haladtunk a szobám felé. Szinte méterenként álltunk meg a falnál csókolózni. Loki úgy falta ajkaimat, úgy simított, hogy ha apa azt látta volna páros lábbal rúgná ki. De mit számított az abban a percben.

- Ez a szobám-dadogtam, miközben a nyakamat harapdálta. Végül nagy nehezen zártam magunkra az ajtót. Ő körbe sem nézett csak felkapott, és ledobott az ágyra- Loki várj! Gyorsan beveszem a tablettát, te addig... tudod ott a táska, vegyél ki egy óvszert belőle.

- Most komolyan? Mondtam, hogy nem veszek fel ilyen midgardi hülyeségeket.

- Igen Loki komolyan! Ha nem veszed fel nem nincs unga bunga-léptem a táskához, hogy kivegyem a tablettát és elindultam a fürdőszobába.

- Azt se tudom mi ez a baromság-hallottam ahogy Loki morog a szobában és csörög a zacskóval. A mosdókagylóhoz léptem és töltöttem egy pohár vizet. Megálltam a tükörrel szemben és az arcomat figyeltem.

- Vedd be Lili! Még korai, hogy gyereket szülj neki, és mi van ha ...mi van ha szakít veled?-kinyomtam a tablettát a csomagolásból, és ott tartottam a tenyeremben. Már éppen emeltem a számhoz az apró kis szemet, amikor Loki felordított hirtelen.

- Ez nem is az én méretem!-kiabálta magát, majd egy nagy csattanást hallottam, amire összerezzentem annyira, hogy a tablettát a mosdókagylóba ejtettem- Most meg szétszakadt! Ezt nem hiszem el!-ordibált tovább, én meg csak tátott szájjal néztem ahogy eltűnik a tabletta a lefolyóban.

- Bassza meg! Bassza meg!-remegve szaladtam be a szobába. Loki az ágyon ülve, félmeztelen ágyékát szorongatva, szenvedő arcot vágva nézett rám- Mi bajod van?

- Ohm..már semmi, megoldódott. Miért vagy ideges Lili ?

- Hogy miért? Oda a tabletta hála a kiabálásodnak-forgattam meg a szemem, kezemben az üres gyógyszeres dobozzal. Sírni tudtam volna. Úgy éreztem mindennek vége van.

- Mert mi van a tablettával?-úgy állt fel az ágyról, hogy a takarót maga elé tette. Aggódó arccal közelített, isteni illata azonnal megcsapott. Ujjait az állam alá támasztotta- Lili?

- Beleejtettem a mosdókagylóba, mert megijedtem a kiabálásod miatt- Loki lekomolyodott, aztán halványan mosolyogni kezdett.

- Mindig is tudtam időzíteni-nevetett fel jó kedvűen.

- Mi van?

- Persze, ez most nem volt szándékos, egyébként te szívattál meg ezzel a hülye óvszerrel. Baromira szorít ám-sajnáltam volna, ha ráérek.

- Felfogtad ez mit jelent?

- Azt, hogy levehetem ezt a baromságot ami rajtam van ? Mert már felesleges?-úgy mellkason csaptam, hogy azt hittem beszakad neki.

- Csak azt ne hidd! Holnap még tudok szerezni tablettát. Még van úgy-néztem megint a nem létező órámra- Van úgy huszonnégy órám.

- Na jól van már kicsi cica! Bújj ide és dorombolj nekem-húzott egész közel, rögtön engedni kezdtem.

- Olyan bolond vagy-sutyorogtam a nyakába, amikor hirtelen felkapott és a falhoz szorítva csókolni kezdett. Mintha nem történt volna semmi, úgy bújtunk egymáshoz újra és újra. És ez az együttlétünk már sokkal jobb volt mindkettőnknek. Vezette a mozdulataimat, de engedte, hogy én is irányítsak és megtaláljam önmagam ebben a számomra még friss helyzetben.

- Mikor kezdi anyukád a híres szeánszot?-kérdezte pár perc múlva, amikor már a mellkasán feküdtem pihegve cirógatva azt.

- Amint éjfélt üt az óra. Hamarosan annyi az idő, szerintem már vár téged-hajoltam kissé fölé, hajam érintette a vállát amit sodorni kezdett ujjai között.

- Velem jössz? Szállj be te is.

- Isten ments! Én rettegek az ilyesmiktől, addig beteszek egy filmet és majd itt várlak-rázott ki a hideg az egésztől.

- Na jó! Én akkor elindulok, de el ne aludj addig-felkapta a ruháját, és csókot dobott az ajtóból.

Csak mosolyogva feküdtem szétterülve az ágyon, és gondolkodni kezdtem. Loki egyáltalán nem esett kétségbe az apaság gondolatától, sőt mintha már régen készen állna rá. És még a szüleimmel is úgy néz ki eddig megtalálta a közös hangot, szerintem nem nyír ki senkit itt a földön amíg itt vagyunk, úgyhogy még az is lehet...szóval lehet nem is baj, hogy az a tabletta a lefolyóban végezte.

Én vagyok még az aki nem áll készen rá, ezért a helyes döntést fogom meghozni. Holnap irány a gyógyszertár...