Loki

- Lili-súgtam nevét a csókunkba. Szívem megremegett, ahogy elnyíló ajkait és csodálkozó tekintetét megláttam. Kissé eltávolodtam tőle, de egyik kezemmel még mindig az arcát érintettem.

- Igen?-alsóajkát megnyalta, és válaszra várt. A dekoltázsára nézve láttam, ahogy a mellkasa is kipirult. Tudtam, ha valaki nem jön be, akkor itt és most magamévá teszem. A nadrágom kezdett kellemetlenül szűkké válni, de igyekeztem úgy ülni, hogy Lili ne vegye észre.

- Azt hiszem jobb lenne ha pihennél. Én csak..csak.

- Miért vagy zavarban? Mióta is vagyunk együtt?-ragadta meg a kezem, és a derekára vezette, mire nagyot nyeltem.

- Hát azt hiszem két, talán három hónapja-mondtam vállat vonva éreztem, hogy a fülem tövéig elvörösödöm.

- Akkor gondolom már csináltunk ilyet-kuncogott fel-Vagy talán mást is?

- Igen, vagyis olyat nem, csak a csókot csináltuk. Igen, csak csókot-ez a nő totál megbolondít a szó legrosszabb, és legjobb értelmében is. Azelőtt senki előtt nem jöttem zavarba, de most csak dadogtam. Gondolataim összeszedetlennek és szerencsétlennek tűntek.

- Mesélsz nekem magadról?-simított végig a hajamon, majd egy tincset cirógatott. Mosolyogva mélázott el az arcomon.

- Mindent tudsz rólam, ha jobban leszel akkor majd világos lesz az egész. Visszatérnek a gondolataid. Csak türelem kell.

- Most borzalmas, hogy nem emlékszem rád. De a csókodból érzem mennyire szeretsz-és itt jött a hidegzuhany bennem. Rájöttem, megvilágosodtam. Szeretem ezt az őrült nőszemélyt. Magamnak beismernem sokkal nehezebb volt, mint ahogy neki kimondtam. Ezt kimutatnom, éreztetnem vele nem szabad. Ha újra emlékszik majd minden folytatódik a tervem szerint, addig viszont őszinte lehetek.

- Nagyon..nagyon szeretlek Lili-súgtam, közben nem hittem el, hogy én mondtam ki ezeket a szavakat. Lili szinte az ölembe ült, majd én még közelebb húztam.

- És én is szeretlek téged? Kimondtam már neked?-csábítóan nézett rám, átkarolta a nyakam, majd finoman belepuszilt-Kimondtam már neked Loki?

- Azt hiszem, talán egyszer...-sóhajtottam fel szomorúan, mire elnevette magát beleharapott a fülembe.

- Szeretlek Loki-a hideg kirázott, éreztem, hogy ismét történik valami a nadrágomban.

- Megjöttem kisasszony!-az egyik gyógyító meglepett arccal torpant meg az ajtóban-Herceg! Jobb lenne ha kimenne. A kisasszonynak pihennie kell, és meg kell vizsgálnom.

- Mennem kell. Este meglátogatlak-végigsimítottam az arcán, belesimult a tenyerembe és nem szólt semmit.

- Rendben Loki. Akkor este.

Ahogy haladtam a folyosón azt vettem észre, hogy egyre csak elmosolyodom ha Lilire gondolok. Komolyan aggódni kezdtem, mert nem akartam közelebb kerülni hozzá, mégis ebben a kiszolgáltatott helyzetében olyan jó volt vele őszintének lenni. Azonnal a könyvtárba vettem az irányt, semmiképpen nem lett volna jó ha bárkivel összefutok ilyen állapotban. Kavargó gondolataim elég izgalmakkal jártak ahhoz, hogy látványos változás történjen az ágyékomnál. Becsaptam a könyvtár ajtaját és azonnal bezártam, görcsösen szorítottam össze a fogaimat, majd nagyot sóhajtva ültem le a székre.

- Állj már le Loki! Elég legyen, szedd már össze magad-fújtam ki egyenletesen a levegőt, de az izgalom csak lassan kezdett csihadni-Nyugalom! Mi lett volna veled, ha esetleg megtörténik? Felrobbansz még azelőtt, hogy megérinted?-elővettem egy könyvet és koncentrálni. Végül az idő és a rúnákkal teleírt olvasmánynak köszönhetően, minden a helyére került. Az érzéseimen kívül.

- Egészségünkre!-emeltem fel a borospoharat, melyet megtöltöttem egy finom szárazzal és meghúztam-a nedü kellemesen marta meg a számat, majd fanyar íze végigfolyt a torkomon. Tudtam, hogy ilyen órák után erre volt most szükségem.

Lili

Bevallom, hogy talán nem volt túl szép a kis színjátékom. Kezdtem aljasnak érezni magam, amiért így próbálok meg vallomást kiszedni Lokiból. Amikor megcsókolt elveszítettem a fejem, és nem bírtam ki, hogy ne játszam tovább az amnéziás állapotot. Két gondolat járt a fejemben. Az egyik, hogy Loki csak kihasználja a helyzetet és élvezi. A másik, hogy valóban érez valamit, és most kapóra jött az amnéziám neki. A reális énem azt mondja inkább az első opció a helytálló, de közben visszagondolva a csókjára, a szavaira az érintéseire elbizonytalanított. Egy biztos volt, lassan kezdtem beleszeretni és titkon vártam, hogy meglátogat este.

A gyógyító tanácsára egésznap feküdtem a szobámban és pihentem. Küldtek fel nekem vacsorát, de étvágyam nem volt. Elég késő lehetett már amikor úgy döntöttem járok egyet a palotában, és egyúttal iszom egy teát is. Kezdtem csalódott lenni, mert Lokit végül hiába vártam. Talán azért is indultam el, mert bíztam benne talán találkozunk. Felkaptam egy puha köntöst a térdig érő hálóingemre és belebújtam a papucsomba. Elég hűvös volt a folyosókon, még szerencse, hogy tudom merre van a konyha és nem kell kavarognom a hidegben. A konyhában egy lélek sem volt, csak egy lámpa égett amely pont elég fényt adott egy tea elkészítéséhez. A tűzhelyhez állva feltettem egy kannába vízet forralni, majd egy bögrét vettem elő és vágtam egy kevés citromot. Mivel imádtam az ízét, egy cikkejt nyalogatni kezdtem, és mellé halkan dudorásztam...

- Miért teszed ezt velem?-tudtam pontosan ki áll mögöttem, de nem mertem megfordulni. A cikkejt a bögrébe tettem, és lefagyva megtámaszkodtam a konyhapultban. Halk lépteket éreztem közeledni, majd egy kéz simított végig a derekamon-Szereted a citromot?-vette ki a bögréből a félig megrágott darabot, és a hangokból ítélve ő is megnyalta-Kóstoltad már milyen mézzel leöntve? A savanyú és az édes íz keveredése, pont olyan ellentétesek mint mi. De összepasszolnak-becsuktam a szemem, a testem minden érintésére reagálni kezdett.

- Loki én..-mielőtt folytatni tudtam volna, átkarolta a hasamat és kioldotta a köntösöm. Lassan fordított meg, szemei az ajkamat követték, majd lecsapott rá. Szenvedélyesen és követelőzően csókolt, újjaival a hálóingemet egyre feljebb és feljebb húzta.

- Megőrülök tőled. Most akarlak! Itt és most!-mordult fel, és a nyakamba harapott-és nem volt már megállás. Loki egy mozdulattal felkapott, és a pultra ültetett. Teljesen felhajtotta a hálóruhámat, újjaival azonnal utat tört magának-Forró vagy Lili! Mennyire forró!

- Bárki bejöhet Loki-nyögtem fel két csók között-Meglátnak minket-toltam el kissé a kezeit, de ő és a vágyaim erőssebbek voltak.

- Akkor nem szabad sikítanod Lili!-kuncogott fel kacéran, vállaimról könnyedén omlott le a ruha felső része, melleimet szabadon masszírozta nagy kezeivel, bimbóimat néha megcsípte.

- Istenem Loki!-nyöszörögtem karjai között, mert a hasam aljában ismeretlen bizsergést éreztem. Tudtam, hogy akarom őt. Érezni akarom.

- Lilianna Collins! Az enyém vagy-Loki kettőnk közzé nyúlt, és megéreztem növekvő férfiasságát- Add nekem. Add nekem magad-levette a bugyimat, eldobta és készen állt, hogy elmerüljön bennem, de ekkor megszólalt a vészharang a fejemben. Nem akartam odaadni magam. Nem akartam könnyelműen az övé lenni, és féltem csak kihasznál, hogy a következő alkalommal megalázzon. Abban a pillanatban tagjaim elernyedtek, szemem felakadt és úgy döntöttem véget vetek az egésznek....