A lányok beléptek a hatalmas kapun,ami zöldre volt festve.
Egy főutcán találták magukat, ahol rengetek hörszun lépkedett négylábon, de voltak akik a farkukon ültek (mint az így neveld a sárkányodban Fogatlan) és mint egy étteremben ettek,asztalokhoz ülve.
Mikor megpillantották Nináékat, mintha megállították volna a filmet, mind ledeedtek és csak hatalmas szemekkel és tátott szájakkal néztek rájuk. Nináék hirtelen lándzsák gyürűében találták magukat. Rengetek zöld - ezüst páncélos hörszunnal néztek farkasszemet.
-Kik vagytok idegenek?-kérdezte egy díszesebb páncélú izmos hörszun.
-Én Menelis vagyok,ha emlékeztek ő itt a barátnőm Nina.
-A Legendás Menelis?-hallatszott a hörszunok susmutolása.
-Az a Menelis..Magic hadvezér lovasa?
-Igen az!És meghoztam a jóslat szereplőjét!-jelentette be Menelis
A hörszunoknak kikerekedett a szemük.
-Az ősi jóslat...-susogták.
-Az amelyikbeb eljövendölték a leendő hörszunlovast?-szólt az egyik katona ámulattal.
-Igen azt!Most kérlek vezessetek Öreg Picúr király elé!-szólt parancsolóan.
A hörszunok meghajolva engedelmeskedtek.
Nináék királyi kísérettel álltak meg egy kb. 100 tornyú kastélynál, ami smaragdból épült.Az ablakok,az ajtók mind kifaragott drágakőből voltak,s ahogy a nap megtört rajta olyan látszatot keltett,mintha angyali aura vennékörbe.
De a csapat nem állt meg nézelődni.Már bennt is voltak a hatalmas nehéz smaragdkapun,amin egy címer díszelgett.Az egy zöld háromszöget és benne egy csíkot ábrázolt.Biztos ez a zöldhátúak címere!-gondolta Nina.
Végigmentek egy hosszú zöld szőnyegen.Közben vagy száz ajtó elött is de egyikbe sem mentek be.
Végül elérték a szőnyeg végét,ami egy ajtónál ért véget.Most a kapitány lépett elő és egy fura kopogást játszott le az ajtón.Ezután a bekövetkező síri csendben hallatszott bentről egy "igen" féle.Ezután az ajtó kitárult.Egy hatalmas,szép,Zöld( :-) ) trónterembe vezetett.A terem másil végébe egy trón állt,rajta egy hosszú szakállú hörszunnal,aki egy jogart tartott a kezében.
-Fenség!Elhoztuk Legendás Menelist és a jóslat szereplőjét.-szolt féltérdre ereszkedve a kapitány.
-Tényleg?-szólt Ö.Picúr rekedtes hangon.-Ez remek!Nagyon remek!-azzal benyult irdatlan hosszú szakállába és elővett egy málnatortát és azonnal be is kapta.Nina ezen nagyot nézett de a többiek úgy látszik természetesnek vették,hogy a
egy öreg hörszun,aki persze a királyuk,csak úgy veszi elő a málnatortákat kitudjahonnan...
Nina felfedezett a trón fölött egy másik címert.Nem azt,amit a nagy kapun látott,hanem egy teljesen mást.Egy hörazunt ábrázolt.De nem olyat,amlyenek a többiek,hanem egy fenségesebbet.Még a kristályai is színesek voltak,nem egyszínűek.És mintha egy emberalakot is látna mallatte.De nagyon kivehetetlen.Nem tudta sajnos tovább tanulmányozni,mivel Ö.Picúr felált és így szólt:
-Tehát a málnatorta,...Izé a jóslat beteljesülni látszik,mivel itt van köztünk a málnatorta,...vagyis a jóslatban szereplő málnatorta,...izé a lány.Mond hogy hívnak gyermekem.-szegezte az öreg jogarát Ninára.A jogar dísze ,ami gy mágikus zöld smaragdgömb volt,arany lángnyelveket ábrázoló tartóval orra elött ali pár cebtivel állt meg.
-N...Nina-szólt cérnavékpny hangon.
-Ponpás!És most...!-kezdte ünnepélyese Ö.Picúr.-Együnk egy málnatortát!...

Köszönöm nagyon a sok vote-ot, meg a rengeteg ledves commentet,nagyon sokat jelent nekem,hogy ennyien szeretitek

~ ST ~