"Lomhán eleresztett, ám véletlenül se járt egy rugóra az agyunk. – Na azt nem! – Esküszöm szédültem a kielégítetlenségtől, ő mégis megszüntetve minden érintkezést felegyenesedett. – Végezzünk itt gyorsan, aztán kíváncsi leszek arra a nappaliban, amit pedzegettél. – Közölte és minden előzmény nélkül a mellkasomra tapasztotta ajkait. – Ne fékezd magad. – Egyből görcsberándult a gyomrom, de Ryuu egyedül a tusfürdőért nyúlt. Csupán némán ismételgetni tudtam magamban, hogy észnél kell maradnom."

Hiro szemszöge

Tiszta sor miért gondolt a nappalira. Az van a legközelebb ehhez a fürdőhöz, ráadásul a kanapé sincs messze, de már nem érdekeltek a tervek. Kit érdekelne, hiszen az egész ház a miénk. Amint kiléptünk a falnak döntöttem a villanykapcsoló mellett, kiéhezetten faltam az ajkait. Mintha egy hosszú tangót járnánk úgy bolondítottuk a másikat. Flörtölve, bújva szenvedélyesen könyörögve egymás testének. S mikor megpróbált eltávolodni lélekvesztve kaptam utána. Azt akartam, hogy tudja elfogadtam a kihívást.

A mellettünk lévő derékig érő szekrény kapóra jött, amiről sebesen lesepertem mindent, és felültettem rá vágyim pasiját. Hátát a falnak döntve bepozícionáltam, hogy a kis félgömbök közt megbúvó rózsaszín gyűrűhöz férve simogathassam. Így letérdeltem elé. Izgatóan körbenyalva vettem a számba férfiasságát, s lábát a nyakamba kaptam. Véletlenül sem akartam spórolni a nyálammal, mert tudtam, hogy a síkosító most is ki fog maradni az életünkből. És az ő édes íze hozta meg a legjobban a nyáltermelésem.

Tehetetlenül kapaszkodott erősen a hajamba, ám megértettem, mert már most remegtek a lábai a vállamon. De azért volt bennük erő. Mikor az egyik ujjamat betoltam, hirtelen közelebb szorított magához..a szekrényről nem is beszélve, amihez viszont túl közel kerültem, az egyik combom bánta a kiálló fogantyú miatt. Talán mégsem a legjobb helyet találtam meg. Ám nem akartam kizökkenteni, kizártam a fájdalmat, csupán a rezdüléseire figyeltem. Valljuk be elég könnyen ment mikor ránéztem az élvezettől eltorzult arcára. Az egész helyzet annyira lehetetlennek tűnt, mosolyra húzódott volna a szám, de a tekintete nem engedte a komolytalanságot. Hamar csorgattam még egy kis nyálat a következő ujjamra, hogy csatlakoztassam társához. Óvatosan toltam beljebb, és ő kifeszített háttal sóhajtotta a nevem.

Bassza meg, hogy ilyen erotikus!

A combomban lévő fájdalom kutyafasza nem volt ahhoz, amit az ágyékomban éreztem abban a pillanatban, így szinte egyből megmozdítottam benne a kezem. Nyöszörgött szegénykém, de hát ő akarta..Cserébe, lassan a nyelvemmel felfele testét folyamatosan csókolgattam, hogy végül táncba hívhassam ajkait. A vállamba markolva mozdult rá az ujjaimra.

Élvezte, éreztem a rándulásain, és ez megőrített. Egyre gyorsabb lélegzetvétele a nyakamat simogatta, és azt hittem felrobbanok, mégis tudtam, hogy ez most róla kell, hogy szóljon. Mélyen tudtam..Ezért gyorsan kivégeztem, hogy tovább haladhassunk. Főleg nem volt megállás, mert megtaláltam azt a pontot ami elszakítja majd a külvilágtól és az egekig repíti. Nem kellett sok idő és a hasamra élvezett. Amikor ránéztem a válláig vörös volt, úgy pihegett teljesen kiszolgáltatottan. Átkaroltam derekát, és az ölembe véve a kanapét céloztam meg. Ryuu édesen bújt hozzám, tökéletesen rám csimpaszkodva. Lehet, hogy szégyelli magát? De hát nincs miért!

Ahogy letettem felé emelkedve kérdeztem meg az ágyon. - Baj van?

- Akarlak! – tátogta, s engem kirázott a hideg. Viszont ha már itt vagyunk, csak megmutatom neki milyen síkosítóval..Panaszosan morgott valamit amikor felkeltem róla, de ráhagytam. Biztos voltam benne, hogy később örülni fog ennek a kis kitérőnek.

Harapdálta a száját ahogy elegyengettem a zselés anyagot ujjaimon, majd visszahelyeztem a szűk kis popsijába. Lehetetlenül vágytam a csókjára, ám őt is az lazította el teljesen. Úgy olvadt szét karjaimban, hogy az ölelése pillekönnyű érintéssé változott. Egyből ránéztem, de szemeiben szünet nélkül égett a vágy, meg valami más. Valami amitől a szívem táncot járva lüktetett. Azonban nem fürdőzhettem tekintetében sokáig, mert képes a lelkemet is meztelenre vetkőztetni, ami hosszú távon feszélyez, és a végén leblokkol. Megunva a játszadozást, gyengéden incselkedve nyomtam egy-egy puszit szája két sarkára mielőtt elhúztam tőle ujjaimat. Jól bekentem férfiasságom, ám már ahogy bepozícionáltam magam erőszakosan húzott vissza ajkaira, hogy mikor megmozdulok a lapockámba vájhassa körmeit vagy a számba a fogait. Eszes, és engem sem ejtettek fejre...csakhogy egyszer élünk.

Előrébb mozdultam, és egy ideig nem történt semmi. Viszont nagyjából a felénél járhattam amikor a nyelvembe harapott jelezve, hogy álljak meg. És még ő mondta, hogy ne fogjam vissza magam..Vettem a jeleket, csak hát ebben az állapotban mindennél jobban akartam, hogy körbeöleljen. A merevedését éreztem a hasamon felfele ágaskodni, ezért megragadtam, hogy kínozhassam, és ő egyből felnyögve lökött magától beljebb csípőjével. Annyira váratlanul ért, hogy kis híján elmentem, de inkább a hangom engedtem ki. Ryuu persze káromkodott, ám ahogy a kulcscsontjára hajoltam megnyugodott. Tény, hogy a kezemet sem állítottam meg.

- Sokkhal nagyobb vagy mint emlékeztem. – Lihegte, de éreztem ahogy az izmai elengednek. Közben én pirultam el a dicsérettől, csakhogy eszem ágában sem volt elválni a bőrétől. – Hé, ne legyél nagyobb egy kis dicsérettől. Egyébként se könnyű, - morogta elbűvölően és egyre halkulva – megnéznélek ellenkező helyzetben.

Óvatosan megrántottam a vállaim, jól hallhatóan adva válaszom. – Veled mindegy.

Azt hiszem ez a mondat egy varázslattal ért fel, mert egyből megrándult. Tudtam, hogy mozoghatok. Lassan vittem a hullámba, ám egyáltalán nem ellenkezett. A hátamat is egyben hagyta a vadmacska, szóval bátorkodtam erősebb lökéseket bevinni. Ő pedig minden mozdulatom egy óriási nyögéssel díjazta. Selymes bőrét mindenhol bejárta szabad kezem. S tapintásom nyomán süllyedt az ágyba teste, vagy éppen emelkedett feljebb. Hihetetlen volt, hogy mágnesként viselkedik. Mintha az összes atomja hozzám tartozna. A fülemben lüktető vér ellenére hallottam ahogy a nevemet sóhajtja, s végleg megszűnt a kontroll, a csípőm egyfolytában hajszolta az élvezetet. Erősen kapaszkodott belém, és ez olyan hullámokat indított el, amitől teljes extázisba estem. Izzadva remegtem meg a tudattól, hogy ő van alattam. Ujjaimat merevedésére fontam, miközben mellbimbóját pajkosan becézgettem. Lefogadom azt se tudta hol van, de nem volt probléma, mert már én sem. Egyedül csak őt láttam.

Az őrület határán aztán utolért a valóság. Ryuu megfeszülve alattam nyüszített, miközben rám szorult. Így egy utolsó nagyobb lökés után követtem őt a vihar közepére, ami nem akart könnyen eltűnni. A fejem zsongott, még többet akartam belőle. Hiába volt még ködös a buksija, hasára fordítva pusziltam farára. – Akkor nem fogom vissza magam.

Mondhatnám, hogy ezek voltak az utolsó emlékeim, mert túlestünk a dolgokon aztán mindenki fordult a maga oldalára. DE Neemmm... Az a kis erkölcstelen annyira erotikusan viselkedett, hogy már csak akkor hagytam abba amikor a kezei is láthatóan remegtek. Éreztem, hogy másnap nekem kell majd korábban kelni, hogy egy fájdalomcsillapítóval kérhessek bocsánatot. Ám egyenlőre csak annyit tehettem, hogy szorosan öleltem egyre elernyedő testét és átadtam magam a sötétségnek.

Álmomban Ryuu ajkai szenvedélyesen járták végig testemet, olyan izgatóan nyúlt hozzám, mint mielőtt elaludtam. Ráült a csípőmre és a nyakamba borult.

Eltelt egy kis idő mire rájöttem, hogy ez a bizonyos kellemesen bizsergető kín valós. Kipattantak a szemeim fogai izgató maszírozására, de ezt így nem folytathatta, mert féltem, hogy fájdalmasabb lesz...És nem ott ahol a fogai vannak. Azt mondják aki szerelmes az kinyílik a világ felé és felszabadultabbá válik. De ennyire?

Keze lassan megtalálta merevedésem, nem hallgathattam el a tényt tovább, hogy ébren vagyok. Felnyögve kiengedtem a meglepetést is, hogy erre kellett ébrednem, s rám szegezte tekintetét. – Jó reggelt kis felajzott életem. Mit csinálsz? – Érdeklődtem pislogva, és az ábrázata mindent megért. Még szép, hogy kinevettem.

- Én csak – hajtotta le a fejét, de kezemet ágyékára húzta. Lüktetett az ujjaim alatt, és én olyan szívesen kiszolgáltam volna a vágyait...

- Nem tehetem, nem tudsz majd dolgozni.

- Ez az utolsó szavad? - kérdezte bizonytalanul és hátrébb ült.

Fejemet csóválva húztam fel a szemöldököm. De hát könyörgöm minden az ő érdekében történik. Ha rajtam múlna max a kórházba mennénk addig amíg nem csillapodik ez a mérhetetlen sóvárgás a másik teste iránt. Mert egyszer csillapodnia kell nem? – Nem hatsz meg.

- Rendben. – Távolodott hátrébb, hogy aztán szemben velem simogassa magát.

- Te mit csinálsz? – Jött ki belőlem az első gondolatom némi ijedelem után...ki ne ijedne meg, ha szembe találná magát a leggyötrőbb álmával, amikor csak nézheted, hogy a másik mit csinál, de te nem érhetsz hozzá.

- Könnyebb, ah, itt ahol látlak, mint a fürdőszobában elképzelni. – Annyira szexi volt, és én annyira tehetetlen...

Felmordulva löktem el az ágyon, hogy a számmal bűvölhessem el, míg magamat a kezemmel kényeztettem. Hallgattam elhaló lélegzetvételeit, rekedten elcsúszó nyikkanását, éreztem bőre nyirkosságát, sós folyadékát, amelytől egyre jobban duzzadt, hogy aztán átadhassa magát a gyönyörnek. Fellökött csípőjével az ingerre, s én is a kezemben végeztem. Pillanatokon múlt, hogy megfulladtam, de férfiasan lenyeltem minden cseppjét.

Ryuu pihegve nézett le rám. – Neh, nem így akartam. – Én is úgy kívántam őt, mint ahogy ő engem ez kétségtelen, viszont mindennek meg van a maga helye és ideje.

- Azt gondolom. – csúsztam feljebb egy rövid csókra hozzá, de nem engedett – Dolgoznunk kell. – Ripakodtam rá, és ez némileg segített.

- Igenis főnők! – tolt arrébb, hogy rám ülhessen – De este megnézzük az ellenkező felállást.

Kezeim a combjára csúsztak, és az ujjaim nyughatatlanul feljebb akartak indulni, valójában egyáltalán nem figyeltem arra amit mond, ám nem tűnt fel neki. Gyűlöltem a munka gondolatát, főleg mert Ryuu meztelenül távolodott a fürdőbe, azonban az ajtóból vissza szólt, és már nem is akartam felkelni az ágyból nem hogy kimozdulni. Sejtettem, hogy szívás lesz a nap. – Én mondom el a többieknek.

Nem merte a szemembe mondani, mert hát az is lehet, hogy nem ma lesz a napja. DE én örülök, hogy nem nekem kell majd magyarázkodnom, és ezt az egészet a hátam közepére kívánom már most. Mi van ha Ryuu miattuk rájön, hogy egy fiatalabb lányra van szüksége nem egy korosodó pasira? Felőlem hagyhatnánk titokban az egészet, de tényleg!

Ryuu szemszöge

Egész nap azon görcsöltem hogy mondjam el. Vártam az a bizonyos helyzetet egyik-másik barátommal, vagy a megfelelő időpontot, de nem jött el. Hirot is még az öltözőmnél reggel láttam utoljára. Komolyan mintha a sors büntetni akarna amiért ilyen nehezemre esik lépni. Azonban mit mondhatnék? Sziasztok, mától áttértem a fiúkra és buktátok Hiro-t? Mert ennyi jut eszembe...

- Szia Hana! - nyomult hozzám veszélyesen közel Zoé – Mi a helyzet?

Na, ennek meg mi baja? – Szia, semmi. Elfoglalt vagyok, mint láthatod.

- Te Hiroval laksz ugye? Mármint úgy igazából.

- Igen, rátérhetnénk a lényegre? – pöckölgettem kényelmesen a kihelyezett asztalon lévő gyűrűket a helyükre, mert valaki mindig szétszórta őket...Jó velük játszani.

- Hallottad, hogy állítólag nem az apjával volt Hiro, hanem a szeretőjével a kanári szigeteken?

Ó, ez vicces. – Miből következtettetek erre? BETALÁLT! – csaptam össze tenyerem, ahogy a műanyag dobozka arrébb csusszant egy újabb gyűrűvel gyarapodva. – Jöhet a következő! – Helyezkedtem neki, de Zoé ekkor válaszolt.

- Ha nem hiszed el látni fogod úgy is! – legyintett – Akkora szívás folt van a nyakán, hogy messziről rikít.

Mellé lőttem, de még mennyire..Pletykák..nekem végem van! Bár lehet jobban örült volna egy utazásnak. Mosolyodtam el a gondolatra, és ahogy oldalra néztem megjelent ő az ajtóban, nyelni volt csupán időm. Fürgén a gyűrűkre összpontosítottam minden figyelmem. – Ne bámuld, mert kiesik a szemed. – Figyelmeztettem a lányt, majd hunyorítva bemértem a célpontot, ám egy kéz simult az enyémre. A tulajdonosa jellegzetes illatára, amit a szellő hozott magával nagyot dobbant a szívem, és bár jobban jártunk volna, ha nem teszem, de ránéztem. Szemei kedvesen mosolyogtak, miközben azért könyörögtek, hogy csókoljam meg. Kétségtelen! Azonban én esztelenül tovább csodáltam. Nehéz szavakat találni arra mennyire képes a létével szítani bennem a szenvedélyt. Igen, és ott a folt ami a reggelre emlékeztet. Azt hiszem meghibbantam, mert büszke vagyok rá, akármi legyen a büntetésem.

Tekintete meglágyult, ahogy a fülemhez hajolt, hogy puszit lopjon. – Azért levegőt még vegyél a sok piszkos gondolat között a fejedben. – Kuncogott önelégülten, én meg bokán rúgtam.

Nem, nem Zoé jelenléte miatt törtem el majdnem a lábát. Mert azt biztosan nem hallotta amit mondott, különben a padlóról kéne felmosni az állát. Hanem mert nem tetszett, hogy nagyképű és mert igaza van. Túl gyors a fantáziám.

A puszi után viszont a lány megdermedt, és Erire nézett aki ekkor ért oda társaságunkhoz. – Te figyelted ezt?

- Hello tigris, látom levettek a csajok a lábadról – nevetett míg Hiro a bokáját simogatta – Vagyis csak egy. – Nézett végig rajtam, aztán lecsapott a semmiből. – De ugye tudod?

- Mármint? – Állt fel rendesen Hiro.

Eri felém fordult segélykérően, ám kezdett érdekes lenni. Rossz lóra tett, semleges arcot vágtam.

- Hát Hana másabb a többi lánynál. – Kerülte meg rendesen a tényt, hogy fiú vagyok.

- Sejtem mire akarsz kilyukadni de, - Hiro a derekam után nyúlt és egy pillanatra ajkait az enyéimhez érintette – tudom kezelni a nőket. - Kacsintott rájuk óriási vigyorral, és valóban így volt, mert megszólalni sem tudtak.

- Menjetek dolgozni, mert én magam vonom le a béredből Hiro. – Böktem meg az oldalát, s abba hagyta hátam simogatását. Biztos voltam benne, hogy szándékosan szórakozott a csajokkal. - Oké, tudja. – Álltam a sarkamra barátaimat nézve, mert ennél jobb időpont nem kellett, aztán Zoéhez fordultam. – És nem voltunk a Kanári szigeteken.

Mindössze másodpercekre láttam a meglepetést az arcán. – Na és? Állítólag Silának is van valami pasija. Az durvább sztori! Bezárta otthonra, mert fél, hogy lefogy. Emiatt több munkát vállal. – majd huncutul megveregette vállamat – Jó választás.

Eri egy ördögi mosolyt eresztett míg a másik kettő tényleg lelépett. Rajtuk kívül talán pár ember láthatott, de már egyre kevésbé érdekelt. – Nehogy azt hidd, hogy ezzel a dumával engem is elküldhetsz. Mindjárt én vonok le a fizetésedből! – Suhintotta felém a kezét, de éppen nem talált el a kiváló reakciókészségem miatt. Naná, hogy morcosan néztem rá. – Jajj, ne vágj már ilyen fejet, az tönkre teszi a cuki kis arcod, pedig mindketten tudjuk, hogy azon kívül semmi édes nincs benned. Kedves Ryuu – nyomorgatta meg a fejem, mint valami nagymama, aztán csípőre tette kezeit – Most lebuktál baszod!

- Nem tudom, hogy akkor jövök ki jobban ha vitatkozom veled, vagy ha meg sem próbálom. – Simítottam tenyereimet forró arcomra. – Jó, mire vagy kíváncsi? – Morogtam az orrom alatt.

- Mindenre! – Tette kezét az álla alá, mit a másikon támasztott meg, mellyel átölelte magát.

A minden az mindent jelentett, ezért kiakadtam teljesen. - De te a lányokat szereted! – Nem akartam úgy mesélni a szexuális életemről mint ő. Rengetegszer hallgattam milyen formában vagy módon és pozíciókban szexelhet két csaj. Még úgy is ha nem akartam.

- Mindig foglalkoztatott hogy megy ez. Mikor randizol velem?

- A következő tíz évben nem érek rá, de köszönöm az érdeklődésed. Akkor most visszatérnék a rendrakáshoz. – Felsóhajtottam, mert igen megerőltető volt gyűrűket pöckölgetni.

- Keressünk neked valami felelősségteljesebbet. – Csípett a fülembe, és megfordult ami egyet jelentett azzal, hogy követnem kell.