„Pár nappal később Norbi a szobájában ül egy széken Miaval szemben. Zoli a lány mellet áll, hogy nehogy énekelni támadjon kedve."

Norbi: Nos, van valami új tervük?

Mia: Nos igazság szerint nem. Még egyenlőre én meg Lucy vagyunk rátok állítva, hogy...

Zoli: Állj, azt mondtad Lucy?

Mia: Igen.

„Zoli megragadja a lány ingét, felemeli a székről és az arcába ordít."

Zoli: Hazudsz te mocskos kis kurva.

Norbi: Higgadj le. Te is tudod, hogy benne volt a pakliban ennek a helyzetnek a lehetősége is.

„Zoli vad arccal a fiúra néz majd elengedi Miat aki a fenekére esik. Ekkor megcsörren Zoli telefonja, Lucy hívta."

Lucy: Hali nincs kedved lejönni sétálni egyet?

„Norbi kikapja a kezéből a telefont és beleszól."

Norbi: Hali csajszi, Zoli szíves örömest elmegy veled csak most fürdik. Mond, hogy hova menyen és oda küldöm.

Lucy: Oh szia Norbi. Akkor mond, hogy jöjjön...

„Eközben Zoli próbálta kivenni a kezéből a telefont de hiába. Miután Norbi letette a telefont ördögi vigyorral néz Zolira"

Zoli: Te meg vagy veszve?

Norbi: Nem csak ha most nekiestél volna akkor minden mehetett volna levesbe. Nem gondolod

"Zoli egy pillanatra elgondolkodott."

Zoli: Igaz.

Norbi: Na akkor öltöz fel szépen és csak természetesen. Meg értetted.

Zoli: Igen, igen.

"Miután Zoli elment, Norbi szinte azzonnal megváltoztatta viselkedését Miával szemben. Kezét nyújtotta, hogy segítsen neki felállni."

Norbi: Kérlek nézd el testvérem viselkedését, tudod már sokmindent átéltünk és számára elégé nehezére esik megbízni bárkiben is.

Mia: Megértem.

Norbi: Most mond, miért pont ti ketten?

Mia: Nos gondolom tudod, hogy egy szirén vagyok.

Norbi: "ironikus hangvétellel."
Nos énekeltél mikor bejöttél a sobámba. De mi van Lucyval?

Mia: Nos egyenlöre legyen annyi elég, hogy ő egy hibrid.

Norbi: Basza meg. Zoli légy ovatos. "Gondolta magában de ebben a pilanatban betoppan az ajton."

Zoli: Na miről maradtam le?

Norbi: Ez egy kicsit gyors volt nem gondolod?