"Norbi és Zoli követk Elisont egy kis házhoz ami az iskolán kívűl volt."

Zoli: Elmondanád végre, hogy mégis hova vezetsz bennünket?

"Elison mosolyogva hátra fordítja a fejét majd így szól."

Elison: Az meglepetés.

"Mikor beengedte öket az ajtón egy kis szoba fogadta öket. Ám észrevették, hogy van még valaki bent. A fekete kapucnis fiú volt. 

Elison: Dave ved le azt a ronda kapucnit. Csak mi vagyunk. Fiúk ő Dave a vérfarkas.

Dave: Örvendek a találkozásnak és köszöntelek benneteket az Ed-ben.

Norbi: Ezt a nevet említetted a múltkór is. "Mondta hirtelen."

Zoli: De mi is ez az egész szarság?

Elison: Nos mi azért alkottuk ez a kis csoportott mert nem tudjuk továb nézni ahogy Tanya egyre több hatalomra tesz szert. Nem tudjuk mi a célja de Dave anyira rájött, hogy te kellesz hozzá. "Norbira mutat."

Norbi: Mi? Miért pont rám?

Dave: Ezt sajnos még magam se tudom.

Zoli: Akkor mond. Ha nem tucc hasznos információkat adni, hogy akarod, hogy megbízzunk benned?

Elison: Elmondok mindent amit az ittlétünk allat kideritettünk.
Tanya: Egy elég vagyonos vámpír család lánya, jól tudja befojásolni az embereket, és ha valami sötét titkod birtokába kerül, onnantól a márkában vagy.
Eszter: Az iskola legerősebb boszorkánya. Vakon kővári Tanya szavait. Szóbeszédek úgy tartják, hogy igazából több van köztük puszta barátságnál.

Norbi: Állj ennyi elég. Nem kel az egész osztályt kibeszélned.

Zoli: De engem érdekel. Legalább fél tudunk készülni bármire.

Norbi: Néha a tudatlanság a legnagyobb áldás.

Zoli:" sohajt" Rendben. Oszt mondjátok mi most mi a szart csináljunk?

Elison: Egyenlőre csak várjatok.

"Este a fiúk szobában tanácskoznak"

Zoli: Nos?

Norbi: Hát úgy néz ki nincs más választásunk mit megnízni bennük.

Zoli: Rendbden de ha hátbaszúrnak az a te hibád lesz.