"Másnap este Norbi már ép, hogy elaludt volna mikor egy kép jelenik meg lelki szemei előtt. Zecket látja amint egy kést szorít Mia nyakához. Majd Eszter hangja zeng ismét a fejében."

Eszter: Elnézésed kérem, hogy ismét eme késői órában zavarlak, de mint ahogy láthattad, a barátnőd hamarosan egy kis vágást fog kapni a nyakára. Ha csak nincs kedved a hős lovagot játszani és megmenteni.

"Norbinak több se kelletett. Magához vette a kis kését melyet gondosan bekent verbénával, illetve egy kis méretű pisztolyt melynek tárjában lévő összes golyó verbénába volt áztatva. A helységet felismert, az ebédlőben vannak. Amilyen gyorsan csak tudott odaszaladt. Amikor beért látta Miát bekötött szájjal, hátra kötött kezekkel, a földön térdepelve Zeck pedig a nyakához tartott egy kést. Norbit rettenetes düh fogta el."

Norbi: Te rohadék. "Norbi éppen szaladni akart a lány felé, de Eszter meg megállította."

Eszter: Ne olyan hevesen, szőke herceg.

Tanya: Na és most jól figyelj rám.
Két választásod van. Vagy végignézed ahogy a kis barátnőd a saját vérében fog megfulladni, vagy átállsz a mi oldalunkra.

"Mia hevesen rázni kezdte a fejét, hogy ne tegye."

Norbi: Ez őrültség. Ezt nem teheted, és soha nem lennék képes melléd állni.

Tanya: Értem. Sóval neked nem számít a lány élete?

Norbi: Ez nem igaz.

Tanya: Akkor bizonyítsd be. Ha nem állsz át most ebben a percben végignézheted a lány halálát.

"Norbi ránézett a lányra aki hevesen rázta a fejét és közben könnyezett."

Tanya: Rendben. Zeck tedd a dolgod.

"Zekc ép csak, hogy megmozdította a kezét Norbi rögtön felkiáltott."

Norbi: Állj. Rendben van megteszem amit kérsz. De őt enged szabadon.

Tanya: Rendben.

"Zeck eloldozta Miát aki azonnal Norbi karjaiba szaladt."

Mia: Norbi én annyira sajnálom.

Norbi: Semmi baj. Minden rendben lesz. Most szaladj és szólj a többieknek.

Tanya: Most pedig kövezd Zecket, ő elvezet az új szobádba. Nem kel aggódnod már minden holnid át van szállítva.

"Norbi kisé kényelmetlenül érezte magát a fiút követvén. Zeck szó nélkül kinyitott egy ajtót majd be is zárta miután Norbi bement a szobába. A szoba teljesen átlagos volt, amit furcsának talált, hogy az egyik ágyon női fehérnemű volt kitéve. Megemelte a melltartót, de a mozsdó ajtaja pont ekkor nyílik ki. Niok lép ki rajta, testét pedig csak egy törölköző fedi. Norbi vörös arccal kiszalad a szobából. Csak akkor tér vissza miután Niko kiáltott. Leül az ágyára, Niko meg mellé."   

Niko: Csak, hogy tud nem én kértem, hogy ide tegyenek.

Norbi: Ne aggódj nem maradok sokáig.

Niko: Gondoltam, hogy ezt mondod. "Ráveti magát a fiúra, kezét a csuklójánál lefogja, majd megcsókolja." Sajnálom. "Suttogta halkan"

"Két kéz ér az arcához, felnéz és látja, hogy Eszter az."

Eszter: Jó éjt szőke herceg.

"Ebben a pillanatban Norbi tudata elhalványúl, majd elalszik."