Hannah teljesen kedvetlenül tért be másnap az iskolába. El akart süllyedni és meg akart semmisülni. Nem akart azok közé az állatok közé visszamenni. Mindenét összehúzva lépkedett be a épület kapuin, és próbált minél észrevétlenebb lenni minenki számára.

...

Yoon Gi az irodájában várta hogy lecsengjen lyukas órája, és pihenés képpen videókat nézett. Miközben az ajánlottak között keresgélt, szeme megakadt egyen. Minősége rálátásra nem volt olyan jó, de ismerősek voltak a rajta szereplő lányok. "Hogyan bánj el egy ribancal". Olvasta el címét és megforgatta szemeit erre a primitív címre. Kíváncsiságának nem tudott ellent mondani, ezért ráment a videóra. Pár tolongó lányt látott meg először, és hogy a kamerás épp próbálka beállítani a megfelelő szöget.

- Na! Álljatok már félre mert semmit sem fog felvenni - mondta a kamerás, és odébb tolta az előtte állókat, így rálátás nyílt a két "főszerepben" lévő lányra. Homályos minősége miatt alig látta arcukat, de nagyon ismerős volt neki az egyik. A vörös hajú.

- Kinek akarsz te tetszeni?! - lökte meg erőből a félénk, vörös hajú lányt aki hátrébb lépett egyet, és közben kezeivel próbálta védeni magát - Hah?!

- Hogy lehet valami ennyire undorító? - nevetett a másik, aki a kamerával örökítette meg az eseményeket - Köszönj a Youtube csodálatos világának - integetett bele a kamerába.

- Hagyjátok abba! - ordította a vörös hajú és elkezdte takargatni arcát, nehogy a videóba kerüljön. Hangjára Yoon Gi-nak kikerekedtek a szemei, ahogy felismerte azt az édes orgánumot, amibe beleszeretett. Lefagyott és nem tudta hogy rosszul hallotta-e, mivel nem akarta elhinni.

- Hé! - lökte meg megint, és ezzel elvesztve egyensúlyát hátra esett - Hova kúszol ribanc? - nevette és megfogta ingének gallérját, majd elkezdte erőből rángatni előre-hátra. Az anyag hangosan recsegve kezdte megadni magát a lány kezei közt. A textilre vart fehér gombok leszakadtak, és a kis öltöző más-más pontjaiba gurultak. Az elszaggatott ruhaanyag alól, Hannah bordó melltartója látszott ki, melyen megakadt minden szem, és még a férfié is, aki ezt mind szörnyülködve végignézte - Kinek akarod mutogatni magad? Kinek akarsz tetszeni? Szánalmas ribanc! Mutogasd magad az internetnek! Értékelik a pedofilok! - ordította nevetve, és szinte már leszaggatta róla a megviselt inget, miközben az áldozat szégyenkezve kezdte el takarni arcát, és egyben feltárulkozó testét - Most mit szégyenlősködsz?! Mutogasd a melleidet, úgyis azt szoktad szabadidődben tenni!

- Hagyjátok abba! - mondta már szinte sikítva és felhúzva a lábát, hasba rúgta az őt nyúzó lányt, aki eltalált testrészét szorongatva lépett hátra. A kamerás lány megijedt a mozdulattól, és emiatt a kamera is bemozdult egy pillanatra. Hannah feljebb ült, és míg egyik kezével összefogta magán a szétszaggatott inget, addig a másikkal hátrébb kúszott, amennyire tudott.

- Te kis! - rontott neki és lekevert neki egy öklöst, így fáradt, meggyötört teste elterült a földön - Ezt neked! - rúgott bele hasába - Na menjünk innen.. - mondta lenézően, majd hátat fordítva a megalázott lánynak, kiment, a többivel a háta mögött. Yoon Gi-ban egyre feljebb és feljebb ment a pumpa ahogy látta meggyötört szerelmét, aki tehetetlenül terül el az öltöző padlóján.

- Háh! Biztos népszerű lesz a videó - hallotta meg az utolsó mondatot, és a videó véget ért. Lejjebb tekert, hogy megnézze mikori is ez a videó és reménykedett valamennyire abban hogy régebbi videó. Reménykedett hogy ez az ügy már régebben megoldódott, és hogy csak egy véletlen folytán fent maradt ez a videó... De nem. Ez egy tegnapi feltöltés volt. De akkor erről miért nem szólt neki Hannah? Miért nem mondta hogy megint bántották? Nem bízik benne? Vagy talán azt gondolja hogy nem rá tartozik? Hát nagyon is téved!

Rányomott az sms-ekre, majd megkeresve a lány nevét, pötyögte be a kis üzenetet, melyet csalinak használt. Meg akarta tudni, ha rákérdez, elmondja-e az igazat, vagy hazudik.

Délután elmegyünk együtt bevásárolni

...

- Szia - köszönt Yoon Gi-nak mosolyogva miközben beszállt mellé a kocsiba.

- Szia - mosolygott rá ő is, majd elindult, amint látta hogy bekötötte magát - Hogy vagy? Mi történt ebben a két napban amíg nem láttalak? - tette fel kérdését, várva arra hogy megkapja rá a vallomást és az őszinte választ.

- Hm... Semmi különös, megvagyok - rántottam meg vállát. Yoon Gi szeme sarkából látta, hogy a lány maga elé bambulva rágja száját. Mintha egy pillanat alatt kiszállt volna minden boldogság belőle - Veled mi a helyzet? - erőltetett egy újabb mosolyt magára, és a férfira vezette a tekintetét, remélvén hogy nem bukott le. Yoon Gi fejében folyamatosan jártak a fogaskerekek, gondolkozva azon, hogy most említse-e meg a videót, vagy később. A bevásárlóközpontban biztos nem akarta megemlíteni, mert ha veszekedés lenne a vége, félő hogy magukra vonják a figyelmet, és lebukhatnak. De burkoltan próbálkozik, abból nem lesz baj.

- Én is megvagyok... Bocsánat hogy tegnap nem voltam veled, csak el voltam havazva a munkával - mondta szomorú hangnemben - Ezért ma kiengesztellek, szóval ma választhatsz a boltból bármit amit szeretnél - fordította felé a fejét, és egy édes mosolyt villantott, majd visszavezette tekintetét az előtte elterülő útra.

- Tényleg? - lepődött meg kislányosan.

- Igen - kuncogott jót szórakozva, mely elűzte belőle a rossz kedvet. Nem tudott már rá annyira haragudni. Olyan volt számára mint Holly, vagy bármely állat. Nem tudott rájuk sokáig mérges lenni. Kedves volt a szívének ez a lány - Még azt a mandulás bigyulát is amit nagyon szeretsz.

- Köszönöm... - motyogta zavartan.

...

Haza érve Yoon Gi és Hannah mindent kipakoltak a kocsiból, és már csak el kellett pakolniuk a vett dolgokat. A férfi úgy érezte hogy itt az ideje annak, hogy elbeszéljenek arról a videóról, és persze a történtekről. Nem akarta ezt az ügyet csak úgy félig otthagyni. Nem csak azt hogy azok a kis mocskok ezt tették, hanem azt is hogy miért nem mondja el a problémáit? Főleg akkor ha azok ennyire súlyosak, mint ez.

- Hannah - szólította meg - Tényleg minden rendben tegnap óta? - tette fel a kérdését már vagy ezredjére.

- Igen, minden rendben - mondta kicsit ingerülten, ahogy már kezdte zavarni ennek a kérdésnek a folyamatos áradata - Kérlek ne kérdezgesd ezt egész nap - támaszkodott az étketőasztalra, háttal a férfinak, aki elővéve telefonját, indította be azt a bizonyos videót, melynek hangja bejárta az egész házat. Hannah szemei kikerekedtek és még a szíve is kihagyott egy ütemet. Azonnal hátra fordult. Vele szemben ott állt Yoon Gi jeges arccal és felé nyújtotta telefonját, hogy ő is lássa.

- Ez mi? - tette fel kérdését nyugodt hangnemben, melynek nem kellett sok hogy átperdüljön a düh oldalára. A lány nem válaszolt, csak zoknia orrát nézte megrögzötten és szégyenkezve. Szemeibe könnyek gyűltek, ahogy a szégyenérzet egyre jobban áradt szét testében - Azt kérdeztem, ez mi?! - emelte feljebb a hangját, mire a másik összerezzent.

- ... Az osztálytársaim bántottak - válaszolt motyogva.

- És mikor?! - vonta kérdőre tovább. Bár tudta a válaszokat, a lány szájából akarta hallani.

- Tegnap...

- És ez volt a semmi?! Miért nem tudtál szólni nekem?! Rendet tudtam volna teremteni - kezdte el magyarázni a dolgokat, miközben kitört magából.

- És min változtatott volna?! - emelte fel hirtelen a hangját Hannah is - Mit tettél volna?! Beírsz nekik még egyszer?! Vagy talán behívod a szülőket?! Mert szart se ér! - mondta szinte már sírva, de próbálta tartani magát. Zakójába bújtatott kezét az arcához nyomta, majd ledörzsölte magáról azt a nagy adag alapozót, mellyel eltakarta azt a sötét foltot, mely bőrét tarkította - Ennyit ér a te beírásod nekik! - mutatott rá sérülésére. A lány hangnemére, Yoon Gi-ban felment a pumpa és hirtelen rácsapott a konyhapultra.

- Ezt most hagyd abba! - mutatott rá. Sötét íriszei villámokat szórtak, és azzal a tekintettel bárkit meg tudott volna ölni - Az, hogy te hazudsz, hol megoldás a dolgokra! - mondta mérges, már-már félig ordító hangnemben - Segítettem volna!

- Azzal hogy beírsz nekik, vagy hogy lebaszod a fejüket?! Esetleg behívod a szüleiket?! - kérdezte - Ez semmit sem ér Yoon Gi! Semmit! Látod?! Semmit sem ér te szigorod! Szerinted minden megváltozik attól hogy te mondod?!

- Igen! Behívhatnám a szüleiket, és elbeszélgethetnék velük! Ez mindig hatásos volt!

- Jah! Nyolcszáz évvel ezelőtt - vágta oda neki cinikusan.

- Ne flegmázz itt nekem! Segíteni akarok! Az istenit! - ordította ahogy elszakadt nála a cérna - Miért nem tudod ezt felfogni?! Miért baj ez neked?!

- Jah csak segíteni akarok - utánozta cinikusan, ezzel gúnyolva őt. Yoon Gi-ban felment a pumpa, és szemeit befedte a düh sötét köde. Odatrappolt a lány elé, és nem gondolkodva semmin, arcon ütötte. Hannah feje az ütés irányába bicsaklott és kezét azonnal a fájó ponthoz tette. Lassan rávezette csalódott tekintetét az előtte álló férfira, kinek jeges és haragos pillantása égette bőrét. De ahogy összekapcsolódott tekintetük összekapcsolódott, Yoon Gi szemei kitisztultal, és rájött arra, hogy pontosan mit is tett. Bántotta azt a lányt, akire soha nem emelt volna kezet. Csend állt be kettőjük közé, melyet Hannah szakított meg - Csalódtam benned Min Yoon Gi - mondta csalódottan, majd hátatfordított neki, és otthagyta a saját magát emésztő férfit.