Logen is szorított egyet a kezemen.
- Tudod jól,hogy utálom Cameront. Igaz? - suttogta.
-Persze.-bólintottam.
- Na,most még jobban rühellem, mint eddig.-válaszolta és kicsit elhúzódott tőlem. Mit tudnék tenni? Valószínűleg semmit. Ez a kölcsönös utálat mindig meg fog maradni kettejük között. Hiába tűnt úgy egyszer,hogy most már minden rendben lesz köztük... az már elmúlt. Log ettől a "kettő örökpárja van" mizériától teljesen kikészült. Lara változtató volt... ennek meg kettő örökpárja van. Ez a Cam Lar páros mindig ilyen.. Hogy is mondjam? Érdekes.
Ránèztem a mesterre.
-És mégis melyik szobákban fogunk aludni Mr.Fire?-kérdeztem.
-Ó édesem,tűz mester vagyok. Te komolyan úgy gondolod,hogy a házam nincs elemek befogadására felkészítve? Mert ha így gondolod,fel kell,hogy világosítsalak... több vendég szobám van,mint kène.-mosolyodott el.
-Mi kapjuk a legjobbakat igaz?-nevettem fel.
-Hát hogyne csillagom.-nevette el magát a mester is.
-Gondoltam.-mondtam mosolyogva.
Mr.Fire még rámvillantott egy vigyort,majd összecsapta a tenyerèt és hangosan megszólalt.
-Na gyerekek! Folytassuk a dolgot. Jenn, Lara. Kérlek benneteket,áljatok fel és menjetek a terem közepére. Adam,fogdd le Logent.-mondta. Loggal ijedten összenéztünk. Adam is furcsán nézett a mesterre.
-Mégis miért?-kérdezte èrtetlenül a barátom.
-A teszt része. Elég lesz Cameront megfékezni.. téged muszáj lefogni mert te erősebb vagy.-mondta. Logen arcán öntelt vigyor jelent meg és úgy nézett rám Cameronra. Camet szétvetette az ideg és láttam,hogy simán nekiugrott volna Log torkának.
Elszakítottam róluk a tekintetem és felkászálódva a székről Larával együtt a terem közepére sétáltunk.
-Nos. Egy kicsit "bántunk" titeket.-mondta Mr.Fire. Nem értettem,hogy mi van. De,amikor megláttam,hogy Adam egy egy sisakot hoz felénk,egyből világossá vált minden.
A mester látta ezt rajtam,ezért megkérdezte.
-Rájöttél mi ez,igaz Jennám?
-Igen,ezek fenyítők.-válaszoltam.
-Azok mégis mire valók?-kérdezte Lar.
Vettem egy nagy levegőt.
-Az idegeidre hatnak. Amit érez,hogy neked nem lenne kellemes,azt alkalmazza ellened különböző impulzosokkal.-mondtam.
-Na azt már nem!-mondta Log és kiakart szabadulni.
-Nyugalom, ez a gyenge fokozatú.-mondta Adam,de ígyis savanyú képet vágott. Ránéztem a testvéremre aki mindkettő hüvelykujját feltartva vigyorgott rám.
"Hát köszi..-gondoltam magamban"
Elősszőr Larára tették rá a sisakot. Odébbhúzódtam. Pontosabban Logen mellé léptem.
-Ne izgulj. Erős vagyok. Kibírom. -suttogtam a fülébe.
-Tudom,hogy erős vagy. De nem tetszik nekem ez a gépezet.-mondta és nèzte,ahogy Cameront rákapcsolják a vizsgálóra,majd Lara sisakját megtöltik erővel.
Bakapcsolták mindkettő masinát. Vártam 1 percet,majd Log fülébe súgtam:
-Látod Larának sem fáj.-de ahogy ezt kimondtam Lar megremegett és egy hangos morgás szakadt ki két ajka közül. Logen rámnézett.
-Tényleg nem fáj neki? Ha neked valami bajod lesz,esküszöm megölöm ezt a gyökért.-mondta ingerülten.
-Nem lesz semmi bajom. Maximum fájni fog,de azt túl élem,nyugi-próbáltam csitítani.
Csak rámvillantotta lángoló tekintetét.
Sóhajtottam. Nem fogadja el. Log ilyen, félt engem... vagy csak Cameront akarja ingerelni ezzel? Nem hiszem. Szeret engem. Nem akarja,hogy bajom legyen.
Lara egy hatalmasat sikított,mire Cameron elszakította a bőröveket,amivel a székre volt kötözve és Larához sietve leszedte a sisakot a lányról. Lar összekucorodott a földön. Csak Cameron tudta felemelni és elvinni onnan. Elkerekedett szemmel néztem a történteket.
Vajon,velem is ez lesz? Ha sikítok mindkettő felpattan és letépi a fejemről a sisakom?
Nem tudhattam. Logra néztem. Feszülten figyelt. Követte minden mozdulatom. A szemébe néztem és próbáltam suggalni,hogy ez csak egy hülye sisak.
-Jenna. Gyere,te jössz.-szólt hozzám kedvesen Adam. Ezzel kirántott Logen szemében való elmerülésemből,ìgy kissé furcsa fejet vágva léptem a terem közepére.
Cameront visszakötözték a székére. Logent is lekötözték egy székre,majd Adam miután Cam vizsgálóra kötésével is végzett,odalépett Logenhez és egy kis vízenergiával vette körül,pluszban megfogta a vállát és erősen tartotta.
Mr.Fire feltöltötte az én sisakomat erővel majd a fejemre tette.
Elősszőr nem éreztem semmit. Majd pár másodperccel később éreztem egy apró szúrás szerűséget a tarkómon. A sisak működésbe lépett. Éles fájdalom hasított a karomba. Halkan felszisszentem. Hallottam,ahogy Log mélyen beszívja a levegőt,Cameron pedig sóhajt egyet.
A fájdalom a mellkasomba szúrt hatalmas erővel,mire felnyögtem. A nyakamon olyat éreztem,mintha valaki fojtogatna. A nyakamhoz kaptam és fulladozó hang csusszant ki ajkaim közül. Lehunytam a szemem.Éreztem,hogy a fájdalom lejjebb kúszik. Majd teljes erőbedobással a hasamba talál. Felsikoltottam. Eltalálta azt a pontot,ahol régebben egy nyil talált el. Azonnal éreztem,hogy valaki leszedi rólam a sisakom.
Majd mèg egy embert éreztem,aki neki ugrott a másiknak. Kinyitottam a szemem. És azonnal láttam,hogy Cameron ugrott rá Logenre akinek még ott volt a kezében az a sisak,amit rólam rántott le. Adam azonnal odaugrott és megpróbálta leszedni Camet. Log közben ütötte támadóját és próbálta lelökni magáról. Ami lassan sikerült is. Log,ahogy szabad lett,odasietett hozzám és szorosan átölelt. Ránéztem,majd adtam egy gyors csókot a szájára. Elmosolyodott.
-Nagyon rossz volt?-kérdezte.
-Nem volt kellemes. De ennél csak rosszabb lehet.-válaszoltam.
-Ne is ijeszgess ilyenekkel.-suttogta,majd nyomott egy puszit a fejem bubjára.

Egymást átkarolva vártuk,hogy mi lesz az eredmény. Adam megnézte az adatokat,majd odasúgta Mr.Fire-nek aki csak bólintott,majd kiment a teremből.
Mindannyian Adamre néztünk.
-Sajnálom srácok. Megint egyforma.
Istenem! Meddig kell ezt még folytatnunk?
Magam elé meredve hagytam,hogy Log a vállára vonjon.
Tudta mit érzek. Reménytelenséget