- Hát.. egy elég érdekes helyre vitt el.. Valójában nagyon is tetszett a ''kis kuckó a tisztás közepén ". Rengeteget beszélgettünk többek között azt is megtudtam hogy volt egy testvére akit már rég óta nem látott. Szeretnék neki valahogyan segíteni..de még fogalmam sincs hogyan..

- Ha gondolod én segíthetnék..Tudod anya ilyen árvaházak megsegítésével is foglalkozik..szerintem ő tudna segíteni.

- Dejóó!! Az nagyon jó lenne. Köszönöm Hanna! Akkor holnap megmondom Adamnek. Nagyon örülni fog!

~ Másnap ~

Miután reggel felkeltünk Hannával, gyorsan megreggeliztünk és Hanna elment mivel Jasonnel volt találkozója. Délutánra már anya is haza ért az egyhetes üzleti útról. Mesélt egy kicsit majd elment lefeküdni. Nemcsodálom hogy ilyen hosszú utazás után elfáradt. Addig én neki álltam készülődni és felhívtam Adam-et hogy tudnánk e beszélni. Elég zaklatottnak tűnt a hangja de azt mondta értem jön. Remélem nincs semmi baj..Még ha szomorú is az én jó hírem hallatán biztos jó kedve lesz! Pár perccel később meg is érkezett. Gyorsan lefutottam és megöleltem. Kicsit meglepődtem mivel nem viszonozta ölelésem és még csak hozzám se szólt. Lehet hogy csak bal lábbal kelt fel..Felültem a motorra és elindultunk. Egy négy emeletes társas házhoz érkeztünk. Aránylag jó helyen volt. Közel a városhoz és tőlünk sincs olyan távol. Még mindig nem szóltunk egymáshoz. Megfogta a csuklómat és felhúzott a 2. emeletre. Az ajtóra ki volt írva a neve. Ezek szerint ez az új lakása. Bementünk és lehuppantam a kanapéra. Tök jó kis lakás volt. Két szobás egy konyhával és egy fürdőszobával. Adam még mindig csak fel-alá járkált. Nagyon zaklatottnak tűnik. Megijedtem, sosem láttam még ilyennek. Aztán végre megszólalt:

- Na gyorsan mond mit szeretnél van még egyéb más dolgom is.

- Hát bocs hogy miattam vesztegeted el az idődet..Pedig egy tök jó hírt kaptam. Képzeld el beszéltem tegnap Hannával és meséltem neki Daniellről és képzel lehet hogy...

- Mit csináltál? Normális vagy? Miért meséltél neki Daniellről? Csak neked mondtam el eddig és te máris el pofázod a barátnődnek? Ennyire nem becsülöd meg a másikat..istenem Mona..

- De Adam, én csak segíteni akartam..ebben nem volt semmi rossz indulat..Megtudjuk találni a testvéredet.

- Nem kell nekem segítség egyedül is képes vagyok megtalálni... nem vagyok rászorulva az emberek segítségére és nekem nem nyalták ki a seggem állandóan kiskoromban ugyanis családom sem volt..veled ellentétben.

- Tényleg ezt gondolod? Hogy nekem állandóan ki nyalták a seggem? Képzeld hat éves koromban rákot diagnosztizáltak nálam és nagy nehezen de sikerült legyőznöm. Hát kurva jó gyerek korom volt. És igen ezért félt anyám jobban az utóbbi pár évben mivel néha érzem még a mellékhatását..

Fogtam magam és elindultam kifelé ,  Adam visszaakart húzni, de nem engedtem. Láttam a megdöbbenést az arcán. De akkor már nem érdekelt. Gyorsan leviharzottam és hazáig meg sem álltam. Éreztem az arcomon legördülő könnycseppeket amik egyre csak szaporodtak. Végül zokogásba törtem ki és összerogytam.

~ Adam szemszöge ~

Ma korán kellett kelnem mivel még el kellett rendeznem pár dolgot a lakással kapcsolatban. Ezután haza mentem hogy pihenjek egy kicsit.Kis idő múlva kopogást hallottam. Kinyitottam az ajtót és újra a volt barátnőmmel , Emmával találtam szembe magam.

- Te meg mit keresel itt? Nem megmondtam hogy vége felejts el!!

- Na de drágám, nem emlékszel milyen boldogok voltunk együtt? Nem hiányoznak a régi szép idők?

- Miről beszélsz? Két hónapig voltunk együtt akkor is már egy hét után fűvel-fával megcsaltál..

- Jólvan jólvan..de tudod hogy nem tudok sosem egy helyen leragadni.

- Na jólvan takarodj innen..

- Jó, jó de láttalak egy újabb kuncsafttal meg volt már?

- Na most már tényleg húzz innen...

Idegesen csaptam be az ajtót. Nem hiszem el hogy ez az idióta mindenhol megtalál. Megkeseríti az életem..  Elmentem lezuhanyozni. Megkönnyebbülés volt lemosni a sok szennyt magamról. Még mindig Emma hatása alatt voltam...ha tönkreteszi a kapcsolatomat Monával , nemtudom mit csinálok vele... Később Mona hívott hogy beszélni akar velem. Eléggé feszült hangulatban voltam mikor érte mentem ezért a hangulat is elég szar volt köztünk. Mikor már nálam voltunk nemtudom miért csináltam, de rá zúdítottam az összes haragomat pedig nem érdemelte volna meg. De az igazi meglepetés csak akkor ért amikor elmondta hogy rákos volt..Én hülye állandóan a problémáimról pofáztam itt sajnáltatom magam..pedig neki is milyen gyerek kora volt..De én erről nem tudtam..Miért nem mondta el nekem?