Oltári nagy szerencsémre Jaebum rámírt, hogy a ház előtt van és szeretne találkozni. Ez az élet milyen meglepetéseket okoz, eldobom az agyam.
De persze nem volt ellenemre. Mark rendesen bámul engem én meg mint egy kislány zavarban vagyok. Istemre esküszöm folyamat engem néz én meg már azt se tudom mit kezdjek magammal.

Most az egyszer örülök annak, hogy nem Kunpi jön át hozzám hanem Jaebum. Mi lenne velem nélküle.

-Srácok, én megyek mert Jaebum vár a ház előtt.-szólom el magam és vissza helyezem a zsebembe a telefonom.
-Mit akar Jaebum? .-kérdez barátom. Csillamfaszlámákon lovagolni Yugyeom, mi a faszt akarnak szerinted?!..
-Nem tudom, nem mondta.
-Pont most?.
-Yugyeom...
-Hagyjad Gyeomie, várják hadd menjen.-szól rá barátnője majd rámosolyogva MinJire felkelek a székről majd megigazítom magam és félve bár, de elveszem Mark keze alatt pihenő sapkám. Ne a keze alatt pihenjen már amikor itt az én fejem.
-Kiengedlek.-állna fel Mark de rászólok.
-Ne fáradozz, kitalálok egyedül is.-legyintem le.-Amúgy is beszélni szeretnék még a mamátokkal.-integetek mire ők is vissza én pedig már a konyha környékén se vagyok.

Tudjátok ki fog beszélni azzal a nyanyával?..Hát én biztos nem. Ha a halálos ágyamon feküdnék és ő lenne az az ember akinek az utolsó szavaimat mondhatnám se szólalnék meg. Kizárt dolog.

Na de térjünk a lényegre. Ha cola lennék hol bujkálnék?..aish..Talán a nappali dohányzó asztalára rakhatta?. Ott láttam valami hasonlót mikor keresgéltem a konyhát.
Hát egy próbát megér. Végül is azt mondta az öreg, hogy nem kell nekik a cola mert eleget vettek és mivel ami az enyém az maradjon is az enyém. Nem, nem lopok csak vissza veszem. Nehogy már.

Ebben a nagy házban mire megtaláltam a nappalit kiköptem a tüdőmet. Sietnem is kellene mert Jaebum vár kint. Ó, Yugyeom. Ez is az ő hibája.
Már mennék beljebb a kincsemhez de kiszúrom JiNát nekem háttal ülve a fotelba miközben nézi az öregeknek való sorozatát. Épp egy olyan jelent játszodik a tévében ahol az egyik néni éppen fegyvert tart a másikra.
-Ne őt bántsd! A másik barátnőd a hibááááás!-ordítja az öreg én meg épphogy lefogom a számat mert sikítani akartam. Azt a kurva. Milyen erőteljes hangja van a drága szomszédnak.
Na akkor vegyük fel a ninja pózt, valahogy elkell jutnom a coláig. Lassan lépkedve a dohányzó asztal felé megkaparintom a drága colámat amit elrejtek a pólóm alá és visszafelé veszem az irányt de az ajtóban megállok.
-Köszönöm szépen a vendéglátást, de nekem ez bőven elég volt úgyhogy megyek. -szólalok meg mire hátra néz rám. -Viszlát.
-Jól van, menjél már hülye gyerek.
-Oké-oké, csak szóltam.
-Kit érdekel, hogy mit csinálsz?!.Na, indulj meg haza.
-Puszi oda ahova maga szeretné!-kacsintok rá és elindulva kijárat felé még körbe nézek majd kinyitva az ajtót elhagyom ezt a házat.

Megpillantom Jaebumt aki gondolom szitkozódik mert jár a szája és mutogat össze vissza, de hála még nem hallom kedves szavait. Ekkor rezgésre leszek figyelmes. De hát én nem hoztam el az öreg vibrátorját vagy mégis?!. Ja, nem. Ez csak a telefonom. Előkapom a telefonom a colát pedig Jaebumnak dobom aki el is kapja.

*~Ismeretlen szám ~*

Szia. Gondoltam felkereslek itt, hogy tudjuk tartani a kapcsolatot:))

*~Én~*

Szia, ne haragudj de ki is vagy?.

*~Ismeretlen szám ~*

Mark vagyok :)).Yugyeom adta meg a telefon számod.

*~Én~*

Ja, értem. Akkor lementem a számod, de én most elköszönök ha nem baj. Szia.

*~Ismeretlen szám~*

Sziióka!:))<3

És itt dőlt bennem össze a világ. Mit akarhat Mark? Ha nem köszöntem volna el még lehet elhívott volna valahová?. De az az én feladatom mivel sokkal erősebb testfelépítésem van és az eddigi barátaimat is én hívtam el, de Mark olyan más. Különleges... vagyis én így érzem. Nála nem bírok férfi lenni csak egy szende kislány. Tudom mit csináljak. Össze szedem magam ami egy félévbe is kerülhet de legalább össze szedem magam, aztán elhívom. Aha, ez a legjobb megoldás.

-Na, de ráérsz Jackson?.-zökkent ki a világomból Jaebum.
-Várj, bocsi nem figyeltem, mit akarsz?.
-Edzeni menni. Ma van az a nap amikor edzeni szoktunk menni, meg tudod jövőhéten is ugyan ezen a napon.
-Jaj, tényleg.-csapok a homlokomra. Átveszem tőle a colát amit tuti az ágyam alá dugok nehogy rajta kapjon Yugyeom majd elindulok a kapunk felé.-Jövök mindjárt csak hozom a cuccom.-szólok oda neki és már el is tűnök a házba.

Edzeni-edzeni...Kinek van kedve edzeni mikor élete szerelme érdeklődik iránta?..Huh..Na mindegy,ennyit megérdemel Jaebumie is...

__________________________________

Sziasztok!

Mivel már egyre többen olvassátok amit köszönök és a commenteket meg a voteokat is nagyon köszi(😍), eljutottam odáig , hogy megkérdezzem szerintetek van értelme folytatni ezt az irományt vagy ti ezt, hogy látjátok?.
Szeretitek-e Jacksont ilyennek és maga a vicces kis történetet vagy mehetne bele komolyság is így az első részekben?!.
Nagyon kiváncsi vagyok.
De addig is vigyázzatok magatokra, jót ne halljak rólatok! 😘

~Szaszi~