Na szijasztookk! Csak annyi,hogy ez a resz Nemtudom mennyire lesz 16+-os(nem lesz semmi olyan Flóra es Luke közt nyugi!😂te kis perverz ha arra gondoltál!😂) szóval egy picit undi lesz..döntsd el te,hogy el-e olvasod!😉
Jo olvasást ehez a borzalomhoz!🙈😅
Mikor kinyitottam a szemem egy hűvös es sötét helyesgében voltam. Az ütes heje meg nagyon fajt,ezért mikor próbáltam felülni a kemény ágyrol,rögtön oda kaptam a kezem.
Elindultam körbe nézni. Csak akkor vettem eszre,hogy nem az a ruha volt rajtam mint amire en emlékeztem. Helyette egy combközépig érő fehér szoknya volt rajtam,es egy fekete hosszu ujjú.
Feleszmeltem hol is vagyok. Egy cellában.
A rácsok vastag acélból voltak ahogy a padló is. Nem láttam ablakot es semmi mas menekülő utat.
Miközben a szürke falat pásztázztam,kattanást hallottam magam mogul. Összerezzentem a hang hallatán,es lassan megfordultam. Szembe találtam magam egy magas, kapucnit viselő alakkal. Reflexből visítani keztem es rohhanni a cella sarkába,mintha az megvédene tőle. Nem tudtam Luke igazat-e mondott,de abban a percben csak a legrosszabbra tudtam gondolni..arra,hogy azaz ember aki Luke-ot kínozta,es a tobbi fiút..most engem fog.
Az alak csak közeledett mozdulatlanul es szótlanul. Mikor mar csak pár centi volt az ő arca es az enyem közt,levette a kapucniàt. Kék szemei az enyémbe fúrodtak,en pedig a meglepetségtől a visitast is abba hagytam. Kicsit remegtem,mert akármilyen jo pasi volt,meg bármikor elvághatta a torkom egy késsel. Ő közelebb hajolt es száját az enyemre tapasztotta. En próbáltam ellökni,de ő nem hagyta. Kapálóztam ellotte mint egy medúza,de nem engedett levegőhöz.
Végre elhúzódott tőlem,en pedig azzonal adtam neki egy pofont,amitől kicsit meglepődött,de nem annyira,hogy ne tudná mire készülök. Mielőtt kirohanhattam volna a nyitva hagyott ajtón,a hajamba markolt,es durván visszarántott.
Lelokott a padlóra,amin nagyott csatantam. Könnyek gyűltek a szememben,hogy talan itt a vég.
A férfi fölém kerekedett,amitől mar ugy reszkettem mint a nyárfa level.
-Nem mész sehova-suttogta a fülembe,majd ujra tépni kezdte a hajam-Te az enyem vagy!
Ennél a pontnál mar konkrétan bőgtem.De ő nem engedett a hajam szorításából. Előhúzott egy kiskest es kulcsontomhoz hajolt.
-Hány eves vagy cicám?-súgta urja a fülembe.
-Ti..tizen..tizenhét..-mikor kimondtam már kezdtem elveszíteni az eszmeletemet a félelemtől.
-Oh..fiatal a cicus..-mondta majd a kulcsontom kezdte csokolgatni. Ha egy finom vacsora után csinálta volna,amire ő hívott meg,meg élveztem is volna..de igy nagyon nem! Megjobban kezdtem reszketni.
-Ne reszkess! Nincs mitől felned...-simitotta meg az arcom-habár..ha jobban belegondolok..van mitől!-Hatborzongatóan felnevetett saját viccen es a késsel melyen megvágta a combom belső részét. En ugy orditottam mint meg soha. A fájdalom végtelennek es elviselhetlennek tűnt. A konnyeim megállíthatatlanul folytak arcomon,amiből kifutott a ver. A világ forogni kezdett velem es minden elsötétült. Ujra elajultam.
___
Mikor felkeltem egy műtőasztalon keltem. A kezem a csuklomnal,a lábam a bokamnal,volt lekotozve. Mozgolódni kezdtem es próbáltam szabadulni a fájdalmasan szorító kötelek fogságából. Nem sikerült.
Pár perc vergődés utánn,bejött az a férfi aki,valószínűleg, kikötozott es az előbb megvagott. Mikor ezek a gondolatok végigfutottak az agyamon,rögtön a combomra kaptam a tekintem. A seb bevolt kötözve,es mar nem is fajt annyira..de a fehér szoknyamon látszott a fájdalmas vágás nyoma. Egy része teljesen vérvörös volt.
Egy kezet éreztem meg az arcomon,es a kéz gazdája halkan megszólalt;
-Imádom nezni ahogy az emberek vörös vére borítja be ruhaikat..-mondta es a szoknyamhoz nyúlt. En ettől összerezzentem es ujra ficánkolni kezdtem.
-Ne félj édesem!-erre a mondatra abbahagytam a ficánkolást,de szörnyen reszkettem. Addig eszre se vettem milyen hideg van a cellában.
-Azt mondtam ne félj!-ordította a képembe,amire a remegest is abba hagytam..most mar csak halkan sírtam. Ő fölém kerekedett a csípőmre ült es felpofozott. Megjobban bőgni kezdtem.
-Kérlek...ne csináld!..kérlek!-konyorogtem neki,de mintha meg se hallotta volna. A zsebéből elővette a ugyan azt a kést,amivel előbb megsebezett es a torkomnak nyomta.Akkor  mar elhallgattam es vártam a biztonságot nyújtó halált. Viszont egy hirtelen mozdulattal elvette a kést a torkomtol es felrantotta polom,majd hasamon kezdett vele karcolgatni. A fájdalomtól visítani se tudtam. Csak turtem a testemben szettarado szornyu érzést.Vegyesek voltak az érzéseim,egy részem kinlodott a fájdalomtól,egy másik rezketett a félelemtől es egy boldog volt,hogy ha ennek vége valószínűleg elverzem,meghalok es nem kell tovább itt maradnom.
Mikor végzett gondosan kifertotlenitette a sebeket es bekototte. Akkor vettem eszre,hogy a kés nem volt rozsdás. Szóval csak kínozni akart,nem megölni.
Mikor kiment hangosan becsapta a rács ajtaját. Kicsit nyoszorogve de felkeltem es körbe neztem. Ez nem ugyan az a cella volt amibe először csukott. Ez mas volt. Ez rosszabb volt.
A falon fejszek,kések,tőrok voltak felakasztva. A műtő asztal mellet egy nagy vas ajtó,ami ugy nézett ki mint egy hűtő,mellette pedig egy betört üvegu tükör.Volt bent meg egy agy ami fölött kések lógtak. Remegő térdel a hűtő fele indultam. Lassan kinyitottam a nyikorgo hűtőajtot es belenéztem. Döbbenten láttam,hogy bent egy rövid folyosó féle van amiből mindkét oldalon harom-három ajtó nyílik.Rögtön arra gondoltam talan valamelyik kivezet innen ezért gondolkodás nélkül beléptem. Szörnyen hideg volt es budos,de nem rettentem meg mert a tudat,hogy valamelyik ajtó a szabatság fele vezet,eltöltött bátorsággal. Az ajtót kitámasztottam es dideregve indultam meg. Az első ajtó nem nyílt,tovább mentem. A második könnyen kinyílt es en beléptem a sötét szobába. Az ajtó mellet felkapcsoltam a lámpát es a neon fény hirtelen borított be mindent. Mikor a szemem hozzászokott a nagy vilagossaghoz,megpillantottam egy csomó polcot amik egy egész falat beleptek. Mindegyik polcon tiz-tizenöt befőtes üveg amiben különböző testrészek lebegtek,fülek,orr, szemgolyo,ujjak..es egy polcsoron egész fejek sorakoztak. A lé amiben úsztak megvédte oket a megromlastol,a lé viszont meg undoritobban festett mint a megcsonkított emberi testreszek. Vérrel kevert zöld darabos löggy volt es szörnyen budos.
Mikor ezt mind felfogtam nem mertem ordítani,mert féltem,hogy a következő befőtes üvegben az en fejem lesz. Ekkor bevallant az is,hogy valószínűleg a pasi aki hozzam ert tette ezt. Ettől ujra megindultak a konnyeim es kirohantam a szobából. A tobbi titokzatos ajtót nem volt kedvem kinyitni, arra gondoltam leszek en itt meg eleget. Kimentem,becsuktam magam mogott a nehéz vas ajtót,es a sarokban osszegombolyodve gondolkoztam azon mit tettet itt velük,mit tett itt talan Luke-kal...es,hogy mit fog velem..
Na itt! A kovi resz! Remelem tetszett!😅😇 koszi azt hogy elvossatok ezt a borzalmat,cukik vagytok!😙