Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

4.fejezet: Etetés

Cím lvl100000 abnormális címet adni tudni kell XD

Miután felébredtem, beszélgettünk egy jó darabig, elmeséltem Yuu-nak az álmom, az első csókolózós kivételével, megállapította, hogy több mint egy napig csak aludtam, ezután megmérte a lázam, és boldogan vettük észre, hogy már csak nagyon alacsony lázam van, 38.4. 

- Hozok fel valamit enni meg inni Mert már három és fél napja csak egy pohár vizet ittál. - mondja, és még mielőtt ellenkezhetnék kimegy a szobából, ezzel alkalmat sem adva nekem.

Pár perc múlva egy nagy tálcával a kezében tért vissza, és lerakja az ölembe. - ekkor már a falnak támaszkodva ülök - Megnézem a tálcát. Van rajta egy jó nagy tányér első ránézésre forró húsleves, egy nagy rakás muffin /muffiiiin imádooom a muffint/ és egy nagy kancsó forró tea, meg egy bögre.

- Nem vagyok éhes. - jelentem ki ami igaz is. Egyáltalán nem kívánok semmit. Úgy érzem magam mintha csak reggel ettem volna utoljára.

- Nem az a lényeg, hogy éhes vagy-e vagy sem, hanem hogy a szervezeted le van gyengülve, és szüksége van legalább ennyi kajára. - erőszakoskodik velem, de én is eléggé megmakacsoltam magam.

- De akkor sem kérek. - ellenkezek. Már a fejembe vettem, hogy csak azért se /érett viselkedés pls/.

- Hát jó, - jó hamar feladta - gondolom naivan - akkor ha te nem eszel magadtól, én etetlek meg. - a számhoz emel egy kanál levest. - Mond szépen hogy "á"!

- Nem ke... - lenyomja a torkomon a levest, így rákényszerültem, hogy lenyeljem. Pár másodperccel később már a szám előtt van a következő kanál. - Ne má... - megint. Megint lenyelette velem a levest.

- Látod, megy ez! - mondja boldogan, és enyhe önelégültséget is érzek a hangjában. - Most pedig nyisd nagyraa! 

- Hagyd má... - újra belém nyomja azt a kanalat.

Megelégelem, és összeszorítom a szám, majd felöltve az áldurca arcot, elfordítom a fejem.

- Naaa most haragszol rám?! Én csak jót akarok. Naaa~ Fordulj visszaaa~ Addig nem hagyom abba ameddig nem eszed mg ami a tálcán van! Forduuulj visszaaa! Léééégysziii! - gyerekesen kérlel, mire én elmosolyodok. - Naaa úgyis ráveszlek, hogy megedd!

Visszafordulok, mire ő befogja az orrom.

Gonosz ember!Beveti az "egyszer úgyis levegőt kell venned" módszert. A szám előtt tartva a kanalat várja az alkalmat az "akcióra".

Egész sokáig bírom. Majdnem egy percig várunk, mire a légszomj miatt Kinyitom a számat, és ő levegő helyet ezt nyomja le, és elengedi az orrom.

Hatalmasakat sóhajtozok, levegő után kapkodva. Ő boldogan, és önelégülten vigyorogva ül mellettem.

- Gonosz va... - már megint levest tuszkol belém.

- Gonoszság hogy aggódok érted? - kicsit tényleg igaza van.

Ezután a pár falat után érzem csak meg, hogy mennyire is éhes vagyok. Nem kell sok idő, és a gyomrom egy eget rengető korgással tudtomra is adja. Szerintem ezt még Amerikában is hallották.

- Már a gyomrod is jelzi. 

- Jól va... - na, megint megcsinálja. Mivel nem hagyja, hogy befejezzem, csak kiveszem a kezéből a kanalat, és elkezdem magamtól enni a levest. 

Nagyon finom.

Elképesztő gyorsasággal bevágom, aztán áttérek a muffinokra. Mikor megettem egyet, és lehúztam egy bögre teát megszólalok:

- Nagyon finom - mondom, és már tömöm is magamba a következőt, és iszom rá a teát.

Egy muffin, egy bögre tea, egy muffin, egy bögre tea. Így eszek.

- Örülök, hogy ízlik. - egy kedves mosolyt villant rám, és hátradől a székében.

Rekord idő alatt betoltam mindent, és elégedetten néztem végig az üres tálcán /megetted a tányért és a bögrét is te kis rosszcsont :3/. Jóllakottan dőltem hátra.

- Nagyon finom volt. Köszönöm. - mondom boldogan. - Amúgy honnan jött ez az etetős ötlet? - kíváncsiskodok.

- A húgom is mindig ezt csinálj velem, ha beteg, így kitaláltam ezt, hogy egyen valamit, és gondoltam, hogyha rajta működik, rajtad is fog. Csak nála ritkán kell az orr befogást alkalmazni.

- Aha. 

Megint elmélyülök a szemében. Megállapítom, hogy még mindig gyönyörűek. Tovább haladok Yuu vizslatásával, és mindenét alaposan tanulmányozom, majd arra jutok, hogy mindene olyan szép, mint a szeme.

Na de várjunk?! Miért gondolok én ezekre?! Nem tudok nem rá gondolni. Nem megy... Nem bírom tovább tagadni.

Én... én.. szerelmes lettem Yuuba!

Ja, és majdnem elfelejtettem!

Itt vannak a beígért képek a szereplőinkről:

Íme Yuu aki első látásra kedvencem lett egyszerűen imádom ezt a képeeeet :3

És íme a mi Ryunk:

Na, bogyók, mára jöttem még egy résszel, és lehet, hogy beiktatok egy harmadikat is, de nem biztos. Mialatt ezt írtam jó éhes lettem, tehát megyek reggebédelni, vagy deélutánreggebédelni vagy nem tudom.. na mindegy! XD

See you next time, bogyók!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro