Hermione szemszöge

Az idő hangtalanul suhant, a tavasz melege simogatta a bőrömet, mikor a szabadban voltam. Dracoval tartottuk a kapcsolatot, de félő volt, hogy eltávolodunk egymástól.
- Kell lennie valami módnak... Nem akarlak elveszíteni. Időt kell nyernünk. - hajtotta a fejét a vállamra Draco.
- És ha tudnánk időt nyerni? - csillant fel a szemem.
- Na azt még hogyan? - dünnyögte a szőke fiú.
- McGalagonytól kaptam még harmadikban egy időnyerőt, hogy be tudjak érni minden órmra. Végűl feladtam a kínlódást és visszaadtam, de tudod, hogy hol tartja az irodájában. - hadartam el neki.
- Ha kilopnám és visszamennénk az időben, mondjuk egy hetet és elszöknénk. Vállalnád? - nézett mély kék szemeivel Draco.
- Egy hét. Mivel már nincs rajtam a nyomijel, s ha jól tudom már rajtad sincs, így eltudnánk hopponálni.
- A birtokon belül nem lehetséges az ilyen utazás. - rázta a fejét kelletlenül a fiú.
- De ha elrepülnénk a birtok a határához és onnan mennénk tovább hopponálással. Ez megoldható. - mosolyogtam rá.
Elmondtam Draconak részletesen, hol van az időnyerő. Amíg ő ellopta én nagyjából összepakoltam a dolgaimat. A kastély egyik félreeső tornyában beszéltük meg a találkozót.
Sietős léptekkel mentem fel a lépcsőkön. Ő már ott várt rám, pontos volt. Seprűjét lazán tartotta a jobb kezében, a másikban egy aranyszínű lánc lógott.
- Akkor kalandra fel? - kérdezte tőlem azzal a huncut mosolyával. Egy hosszabb csókba kezdtünk bele, mikor csattogó lépteket hallottunk.
- Vajon kit fogtunk ki, cicukám? - egy reketes hang szólalt meg.
- Ezt még befejezzük... - suttogta a fülembe Draco, és felrakott a seprűre. A derekát átöleltem, így zuhantunk az éjszakában. A birtok határát egy kékes csík jelezte, óvatosan átrepültünk rajta. A felhők felett száltunk, mert így nem tud jelezni a határ riasztó.
Egy tisztáson landoltunk. Draco gyengéden lesegített a seprűről.
- Hova megyünk először? - kérdeztem, rákulcsolta az ujjait az ujjaimra.
- London? Kezdjük kicsiben, egy nap ott, következő nap meg máshol. - adott egy puszit az arcomra.
- Múlt héten játszották a Globe színházban az Ahogy tetszik-et. - tettem a láncot a nyakunkon köré.
- Elötte mit szólsz egy vacsorához. Mondjuk The Ledbury-ban. - csókolta meg a nyakam. - Vacsora, színház és utána egy pohár bor a The Dorchester hotelben.
Elkezdtem visszafelé forgatni az időnyerőt. Mikor elengedtem az idő elnyelt minket az egy héttel ezelőtti hétfőre.

Ez a rész rövid lett, de bevezeti az elkövetkezendő részek témáját.
Nagyon nagyon nagyon nagyon köszönöm az 1K!!!! 😘😘😘😘😘