- Mit akar tőlem öcsém....azaz uram? - kérdezte Gömböc a férfit.

Fu lassan lépdelt az akumatizált fiúhoz, Gömböc árgus szemmel méregette.

- Hogy érzed magad, fiam? - érdeklődött Fu.
- Nem tudom erre a kérdésre mit válaszoljak! Minden fenekestül felfordult! Olyan titkokra derült fény amiket álmodni sem mertem és - MI KÖZE VAN HOZZÁ ÖREG!!!
- Szóval nem sikerült teljesen megszabadítani a gonosztól! - simította szakállát Fu.

Az öreg megragadta a fiú állát, fordította jobbra balra, mint valami orvos a páciensét.

- Kioldozna? - pillantott a kötelekre Gömböc.
- Sajnálom! Még nem! - vágta rá Fu.
- Kérem! A legjobb spanomnak és a barátnőmnek szüksége van rám! - AZT HISZED CSAK ÚGY ELENGEDLEK?!

Fu két lépést hátrált, Wayzz megjelent a válla felett. Gömböc elcsodálkozott a kis repülő teknősön.

- Mit gondolsz, Wayzz? - intézte szavát a kis kwaminak Fu.
- Nincs veszve semmi! Csak egy kis segítség kell neki! - felelte Wayzz majd az orra elé reppent.

Gömböc furcsa arckifejezéssel bámult a férfira, nem tudta kivel beszélget amikor csak ők ketten vannak itt.

- Figyelj rám! - kezdte Wayzz - te vagy a következő Őrszem vagyis a Jade (ejtsd.: jáde) Teknős ! Az én leendő gazdám!
- Őrszem? TE ÖREG TE LENNÉL AZ ŐRSZEM! ÉS MOST EZ A BALFÁCÁN LESZ AZ ÚJ ŐRSZEM! NEVETNEM KELL! HAHAHA!

Fu felemelte a sétabotját és jól kupánvágta a fiút.

- Áu, ez mire volt jó? - hevesen rázta a fejét Gömböc.
- Elküldtük üdülni a gonosz énedet! - válaszolta mosolyogva Fu.

Kioldozta a fiút, levette kezéről a karkötőt és Gömböcére tette. Amint a karlánc átfonta a fiú csuklóját, Gömböc helyett Nino ült a földön, immár ő is látja Wayzz-t. El is kerekedett a szeme a kis repülő teknős láttán.

- Te is olyan vagy, mint a spanom kis fekete repülő izéje? - ért Wayzz-hoz Nino.
- Szóval tudod Fekete Macska titkát! - mondta Fu mester.
- Kwami vagyok! És most figyelj rám! - azzal Wayzz gyorstalpalót adott Nino-nak.

A végén Nino átváltozott, különös érzés járta át amikor a szuperhős énjét vizsgálgatta.

- Indulj! Segíts a társaidnak és a világnak! - utasította Fu.

Mielőtt elindult volna a szuperhős az öregre pillantott:

- Mi lesz így magával?
- Én is úton leszek! Most rád van szüksége Katicabogárnak és Fekete Macskának!

Jade Teknős háztetőről háztetőre ugrándozott, a környéket pásztázta a hősök után.

                          ***

Fekete Macska a lányokkal a hátán bemászott egy épület padlásába. Letette a lányokat és az ablakhoz állt őrködni.

- Mi lesz Nino-val? - aggódott Alya - odakint van az ellenségeitekkel!
- Amíg Gömböcként van ott nem lesz semmi gond! - nyugtatta Marinette.
- Marinette! Hogyan tovább? - kérdezte Tikki.

Alya lélegzetvisszafolytva figyelte a kis kwamit. Marinette észrevette ámélkodó barátnőjét.

- Alya! Tudod, hogy ezt nem mondhatod el senkinek! - mutatott magára és Tikki-re.
- Már hogyne tudnám! - válaszolta Alya - de Adrien totál oda volna érted ha megtudná!

Fekete Macska hangosan nevetett Alya kijelentésén. A lány nem értette mi olyan vicces.

- Most viszont haza kell menned! - utasította Marinette.
- Nem! Segíteni akarok! - ellenkezett Alya - itt a nagy lehetőségem!
- Fogadj szót Katicának! - kérte Macska - túl veszélyes! Amúgy is a családod biztosan aggódik érted!

Alya elhallgatott és mereven maga elé bámult, a kistestvéreire gondolt, a szüleire hogy vajon jól vannak-e.

- Igazatok van! - ökölbe szorította a kezét Alya - vigyázzatok magatokra!
- Óvatosan! - kérte Marinette és megölelte a lányt.

Fekete Macska kinyújtotta fegyverét, Alya pedig mint a tűzoltók leereszkedett a rúdon. A fiú visszahúzta és egy darabig figyelte Alya-t majd Marinette-hez ment.

- Bogaram?
- A szüleim? Hol lehetnek? - könnyben úsztak Marinette kék szemei.
- Nincs semmi baj! Az Őrszem vigyázz a városlakókra a szüleiddel együtt! - felelte Macska.

Magához ölelte a lányt és megcsókolta. Mikor szájuk szétvált Tikki érdeklődött:

- Merre tovább?

Marinette az ablakhoz lépett. Az ég még mindig fekete volt tele akumákkal akik várják az áldozataikat. Az óriás akuma mint egy neonreklám virított az égen.

- Oda kell mennünk! - mutatta Marinette - ahonnan az akumák kirepülnek!

Fekete Macska is megfigyelte az óriás akumát.

- Ott lesz Halálfej! - tette hozzá a fiú.

Marinette nagyot sóhajtott, gondolkodott ha most legyőzik Halálfejet akkor vajon mindennek vége lesz, ismét a régi lesz, nem lesz Tikki, vége lesz a kalandoknak és talán még Adrien is kiábrándul belőle mert már nem lehet többé Katicabogár.
Gyorsan elhessegette a gondolatokat.

Fekete Macskára pillantott és elmosolyodott:

- Tikki, pöttyöket fel!

Miután átváltozott megcirógatta a fiú macskafüleit:

- Indulhatunk?
- Naná! - lelkesedett Macska.

Kiugrottak és az épület felé igyekeztek.

                            ***

Alya házról házra bújkálva próbált haza menni. Azonban az egyik sarkon befordulva farkasokba botlott. Vicsorogtak rá majd üldözőbe vették, Alya futásnak eredt. Futott-futott ahogy a lábai bírták.
Két háztömb után Alfa jelent meg előtte:

- Hát te meg? Ki mondta, hogy játszhatsz a kutyáimmal?

Alya megállt, az akumatizált férfit bámulta.

- Most meghalsz! - mondta Alfa.

Felemelte karját, jelezve a farkasoknak, hogy megölhetik a lányt. Alya védekezni próbált bár feleslegesen.

Ekkor egy zöld ruhás hős ugrott elé, lenyomta őt a földre és a páncélját pajzsként felemelte visszaverve a rájuk rontó farkasokat. Felegyenesedett, felkapta Alya-t és tovább állt.

Alya elalélva vette szemügyre a legújabb hőst. Volt benne valami megmagyarázhatatlanul vonzó számára. Néhány ugrálás után a fiú Alya házáék teraszához ért.

- Ez közel volt! - mormogta Jade Teknős.

Alya már előkészítette a telefont, hogy interjút készíthessen vele. A fiú óvatosan letette Alya-t.
Intett neki a hős, de Alya rákiáltott:

- Várj! Ki vagy te?
- Ööm! - gondolkodott Nino miként is hívta őt Wayzz - én vagyok a Jade Teknős!
- Jade Teknős?! - ujjongott Alya.
- Mond csak! Láttad Katicabogarat és Fekete Macskát? - kérdezte a hős.

Rázta a fejét Alya majd mondta:

- Ha tippelnem kellene akkor oda mentek!

Az óriás akumára mutatott Alya, Jade Teknős megköszönte és tovább állt. Alya elpirult:

- Mikre nem gondolok! Nino az én barátom! - gondolta és bement a házba.

                            ***

Fekete Macska és Katicabogár egyre közelebb értek az épülethez. Katicabogár egy háztetőre ért volna, mikor hozzáért az épület eltűnt. Katicabogár meglepettségére a földre zuhant és az egyik lábát szorongatta.

- Katica! - kiáltotta Fekete Macska - jól vagy?
- Kificamodott a bokám! - sziszegte a lány.

Az árnyak mögül előmerészkedett Volpina és egy hálót próbált rádobni a hősökre. Fekete Macska meghallotta, felkapta Katicát és elrejtőzött vele. Volpina haragosan csettintett maga előtt.

Fekete Macska a háta mögé lopózott és elvette a rókafarok medált a nyakából. Volpina üldözni kezdte, de a fiú gyorsabb volt nála, gyorsan lehagyta.

Katicabogárhoz érve átadta neki a medált.

- Nézzük! - kiáltotta és eltörte az ékszert.

Akumának semmi nyoma, Volpina ugyanúgy kutatja őket. Fekete Macska a fejét rázta.

- Ezt nem értem! Ki kellett volna jönnie.......és Volpinának is vissza kellett volna változnia! - csüggedt Katica.
- Valami új ereje lehet Halálfejnek? - tanakodott Macska.

Mindketten gondolkodtak és nem vették észre az árnyékban feléjük közeledő alakot.

- Katica! Fekete Macska! Azért jöttem, hogy segítsek nektek!