A zsilip lassan kinyílt és fény sugárzódott be az ablakon. A fehér pillangók, mint álmából felijesztett ember, reppentek szét a csarnokban.

- Egy lány aki csalódott a jelenében és retteg a jövőjétől! Tökéletes táptalaja lesz az akumámnak! - dörzsölte a tenyerét Halálfej.

Egy pillangó szállt a markába, összezárta majd befeketítette gonoszsággal. Az ablak résnyire kinyílt, az akuma pedig áldozata felé vette az irányt.

                               ***

Lucy gondolkodott, hogyan hagyhatná el Párizst amikor annyi pénze sincs, hogy egy éjszakára megszálljon valahol. A könnyeit törölgette, szomorú volt, hogy ilyen gyorsan elvesztette ami a jelenlegi életében fontos vagyis a barátait, a fiúját s (így hogy Morgan-nek sem szólt a terveiről) az apját is. Egyszer csak aprócska szárnycsapásokat vélt hallani. Az égre kapta a fejét.

- Egy akuma! - kiáltotta és a lény haladási iránya felé fordult - csak nem?......ugye nem?

Az akuma egyenesen a pékségébe, Marinette otthona felé igyekezett. Lucy tudta, ha nem cselekszik most rögtön valamit, akkor Marinette vagyis Katicabogár Halálfej áldozata lesz.

- Nem hittem volna, hogy ennyire padlót fog Fekete Macska titkától! - mondta és a lepke után sietett.

Egy kereszteződésnél érte utol, de túl magasan repült, hiába nyújtotta a kezét, nem érte el, hogy megtisztítsa. Agyalt hogyan állíthatná meg a gonosz kis lényt, végül:

- Meg kell tennem értük! - elhatározta magát Lucy.

Felállt egy a közelében lévő padra majd elkiáltotta magát:

- HALÁLFEJ!

Az akuma a kiáltásra egyhelyben lebegett majd tekintetét Lucy-ra szegezte.

- Ez ő! - örvendezett Halálfej.
- KEZDETTŐL FOGVA ENGEM AKARTÁL, NEM?!  GYERE, ITT VAGYOK! - egy kis kavicsot is felhajított a hatás kedvéért Lucy.

- Ahogy kívánod! - felelte a férfi.

Besötétült az égbolt, milliónyi akuma foglalta el az eget s akár egy sas madár, lecsaptak Lucy-ra. Felemelték és magukkal vitték Halálfej rejtekhelyéig.

De nem csak Lucy figyelt fel az akumára, Fekete Macska is üldözőbe vette. Mikor észre vette a rengeteg akumát a lábai földbe gyökereztek.

- Te jó ég! - felkiáltott - Plagg te is látod?
- Igen! Nagyon rossz előérzetem támadt! - felelte a kwami.

Fekete Macska a környéket figyelte.

- Mi a gond Adrien? - kérdezte Plagg.
- Én ismerem a ezt a városrészt! Ez az út Marinette pékségébe vezet! - pánikolt a fiú.

Gyorsan össze szedte magát és a pékség felé sietett. Arra gondolt, hogy időben odaérjen a lányhoz, nehogy belőle is áldozat legyen.

                             ***

- Marinette! Kelj fel! Valami nagy baj van! - próbálta felébreszteni Tikki a lányt.

Marinette épp egy szörnyű rémálmon megy keresztül. Egy sötét teremben van, Lucy mellette, Fekete Macska pedig előttük áll. Egy baljós hang arra utasítja a fiút, hogy válasszon a két lány között. Fekete Macska felajánlotta magát a lányokért cserébe.

A baljós hang tulaja előlépett a sötétből, Marinette nem hitt a szemeinek. A hang forrása nem más, mint Lucy. Az a Lucy aki mellette volt elhaloványodott majd eltűnt, a lány pedig lecsapott Fekete Macskára.

- Adrien! Neee! - kiáltotta Marinette és gyorsan felült az ágyában.

Szegény Tikki-t majdnem lecsapta:

- Marinette! Vigyázz! - figyelmeztette a kwami és elbújt.
- Oké! Sajnálom! Csak volt egy rossz.... - elharapta a mondat végét, mivel észre vette Macskát aki pont akkor érkezett oda mikor ő felébredt.

Fekete Macska kopogott, Marinette felállt, beengedte.

- Hát te? - érdeklődött Marinette.
- Látni akartalak! - mondta a szőke fiú - azta a szobád ugyanolyan, mint Lucy-é - körbe forgott a szobában.
- Egy csomó akumát láttam, ide tartottak, de hál'istennek semmi bajod! - mosolygott megkönnyebbülten.

Marinette furcsálta, hogy Adrien vagyis Fekete Macska inkább hozzá sietett, mint Lucy-hoz.

- Mostmár megyek! Lucy-val találkozom! - szakította félbe a gondolkodásban a fiú.
- Még nem voltál nála? - kérdezte közömbösen a lány.
- Nem! Tudod, a hősöknek is kell egy kicsit lazítaniuk! - mutogatta bicebszeit Macska.

Fekete Macska már indult ki amikor Marinette megállította:

- Nincs otthon!
- Mi? - fordult vissza a hős az ablakból.
- Elment az apja könyvbemutatójára! És azt kérte, hogy ha hamarabb találkozom veled akkor küldjelek oda! - folytatta Marinette.
- Köszönöm! - hálálkodott a fiú végül kiugrott az ablakból.

Marinette nagyot sóhajtott miközben vissza ült az ágyára.
Tikki is előmerészkedett:

- Marinette! Itt volt rengeteg akuma! Majd egyik pillanatról a másikra eltűntek!
- Nem változtattak át senkit? - faggatta a lány.
- Épp ez a furcsa, hogy nem! - felelte Tikki - most mihez kezdjünk?
- Először is Lucy keresésére indulunk! Utána elmegyünk Macskához, ha nem találom meg a lányt és elmondom az igazat! - sorolta Marinette.
- Mármint magadról vagy hogy füllentettél? - méregette a kwami.
- Talán mindkettőt! - válaszolta Marinette.

Leballagott az utcára vissza a szállodához nyomokat keresni hátha kihagyott valamit.

                                ***

Hatalmas tömeg gyűlt össze a La Grand Párizs hotel előtt, minden egybegyűlt Morgan legújabb könyve miatt jött. A férfi izgatott volt a tömeg láttán és ideges is, mert a lánya még nem érkezett meg. A városlakók hangos ujjongásba kezdtek, Fekete Macska megérkezett a helyszínre. Morgan, amint a fiú lába a földet érte, karon fogta és félrehúzta.

- Üdv uram! Csak nem ideges egy picit? - próbálta oldani a feszültséget a fiú.
- Nem vagy vicces fiam! - közölte Morgan majd szétnézett a fiú körül - Lucy nincs veled?
- Nincs itt? - meglepődött a fiú.
- Fekete Macska! Ne viccelődj velem! - rábökött Macskára.
- Eszemben sincs! Egy barátom mondta, hogy itt lesz Lucy! - mentegetőzött Macska.

Harsona visszhangzott, elkezdődött a műsor. Morgan kétségbe esett volt, de nyugodt arckifejezést erőltetett az arcára. Megindult a pódiumra, bemutatkozott majd a könyvéről beszélt.

A regény egy fiatal emberről és egy ifjú lányról szólt aki a Notre-Dame vízköpőivel üldözték a bűnt. Volt benne akció, romantika, dráma, humor. Kinyitotta az egyik kedvenc fejezeténél és hangosan olvasni kezdte. Miután végzett becsukta és az emberek véleményét kérte.

- Hogy merészel ilyet írni! Ez sértő! - kiáltotta valaki.
- Mégis mire gondolt mikor ezt a könyvet írta? Jó viccet csinálni a Párizsiakból? - kiáltotta egy nő.

A polgármester Mr. Bourgeois állt Morgan mögé:

- Azonnal tűnjön el a városunkból!
- Nem tetszett? Mi a baja vele? - kérdezte Morgan.
- Megsértette nem csak szeretett hazánkat és hírességeit, de még a  védelmezőinket is! - válaszolta feszülten a férfi.

Morgan Fekete Macskára nézett. Látta rajta is, hogy ő sem ért semmit az egészből.
Fekete Macska oda sietett Morgan-hez és a városlakókhoz beszélt:

- Ne úgy fogják fel, hogy megsértette! Inkább mint valami humoros alkotás!
- Bele olvastál már? Téged és Katicát "parodizál" benne! - mordult rá Mr. Bourgeois.
- Nekem tetszik! - hazudta a fiú.
- Hát nekünk nem! Állj el az útból Fekete Macska! - mutatott két rendőrnek a polgármester akik felkapták Morgan-t.

Messzebb vitték a tömegtől és a könyveivel együtt egy közeli szökőkútba hajították. Mindenki hangos nevetésbe kezdett, kivéve Fekete Macskát aki Morgan segítségére sietett. A kezét nyújtotta, hogy kihúzza, de Morgan nem fogadta ellökte a fiú kezét és az ázott könyveit próbálta kimenteni.

- Morgan? Én annyira sajnálom! - szabadkozott Macska és összeszedett néhány ázott papírlapot - ne is törődjön velük!
- Nem az ő hibájuk! Én rontottam el! Lucy nem volt itt velem, hogy lebeszéljen az olvasásról! - mondta Morgan.
- Hogy érti? - kérdezte a fiú.
- Mindig lebeszélt a fellépés előtt! Mostmár értem! Ezzel próbált megóvni a csalódástól! - Morgan felegyenesedett.

A víz csorgott róla ahogy kilépett a kútból. Csalódásában és mérgében egész teste remegett.
A városiakra kiáltott:

- Bárcsak elég erőm lenne ahoz, hogy megbosszuljam mindazt amit velem tettek!

Fekete Macska aggódva figyelte az öreg férfit aki alig láthatóan elmorzsolt egy könnycseppet, sarkon fordult és elviharzott. Utána akart menni, de előbb Lucy-t kell megkeresnie nehogy egy akuma rátaláljon Morgan-re. Csak ő tudja lecsitítani az édesapja háborgó lelkét.