Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

38. rész

Január 11. (Péntek)

A mai nap leginkább a holnapi szalagavatóról szólt, na és ugye én megírtam azt a bizonyos matek dogát. Osztályfőnökin is a holnapi esemény volt a fő téma.
- Holnap mindenki ünneplőben jöjjön délután négykor!
- Meddig fog tartani? - kérdezte Dani.
- Talán hatig vagy fél hétig. Nem tudom pontosan, Dani - válaszolt a kérdésre, majd csengetéskor hazaengedett minket.
- Tegnap ki vitt haza? - kérdezte hirtelen Levi mellőlem.
- Apa jött értem, mert először eszébe jutottam - sóhajtottam fáradtan.
- Értem - bólintott. Csendben sétáltunk a hideg januári időben. A kapunkban elköszöntünk egymástól és én bementem a házba. Felmentem a szobámba leckét írni utána lementem a pincébe táncolni egy kicsit.

Január 12. (Szombat)

Reggel olyan kilenckor keltem fel. Ráértem készülődni, mert csak négyre kellett bemenjünk. Addig filmet néztem. Fél háromkor kezdtem el készülődni. Felvettem az ünneplőmet, a hajamat begöndörítettem, kisminkeltem magam és lementem a lépcsőn. - Nem fogsz fázni szoknyában, Leila? - kérdezte aggódva Rozi néni.
- Nem hiszem. Vastag harisnya vb rajtam. Majd jövök - vettem fel a kabátomat és elindultam a suliba. Pontban négykor értem be a tesi terembe. Megkerestem az osztályomat és leültem Kami mellé.
- Szia - köszönt vidáman a lány.
- Szia - mosolyogtam rá. Ekkor vonultak be a végzősök a szalagtűzéshez. Mind olyan szépek voltak, de a gyomrom azonnal görcsbe rándult, mikor megláttam Adriánt. Igyekeztem nem rá nézni, de mindig rajta állapodott meg a tekintetem. Miután mindenkinek feltűzték a szalagot, átöltöztek a keringőhöz. Türelmetlenül figyeltem a párokat, hogy vajon melyik lehet Adrián, de... nem volt köztük. Ezt nem értem. Értetlenül figyeltem a táncolókat, mire rezgett egyet a telefonom.

Adrián: Gyere az öltözőhöz. Kérlek!

Összeráncolt szemöldökkel meredtem a kijelzőre. Felálltam a helyemről és kimentem. Faragó még utánam szólt.
- Hova mész?
- Csak a mosdóba - mentem tovább. Kint átvágtam az udvaron, hogy az öltözőhöz jussak. Adrián ott várt.
- Azt hittem nem fogsz idejönni.
- Megfordult a fejemben, hidd el - forgattam meg a szemeimet. - Miért nem keringőzöl a többiekkel? - kérdeztem, mert ez igazán bökte a csőröm. Lassan közelebb lépett hozzám és a kezét a derekamra tette.
- Mert ha veled nem táncolhatok, akkor senkivel se akarok - nézett mélyen a szemembe.
- Ne mondd ezt - ráztam meg a fejem.
- Pedig ez az igazság. Még mindig szeretlek Havasi Leila! - hajolt lassan közelebb hozzám, hogy megcsókoljon. Már majdnem összeértek az ajkaink, amikor hátrébb léptem. Adrián csalódottan nézett rám.
- Értsd meg, hogy végeztem veled. Sajnálom - néztem rá, majd elrohantam. Kimentem a suliból, közben dobtam egy sms-t Kaminak, hogy rosszul lettem, ezért hazamentem. Válaszul egy szomorú szmájli és egy jobbulás üzenetet küldött. Patakzó könnyekkel futottam hazáig. Otthon azonnal a szobámba mentem és sírva dőltem be az ágyba. Hogy tud egy srác ennyiszer sírva fakasztani engem?

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövidebb rész! Adrián ismét bepróbálkozott, de Leila ismét otthagyta őt.

By: M.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro