Szeptember 30. (Szerda)

A mai nap borzalmas volt, ráadásul lehet, hogy a mai baleset után Albit is többet fogom látni. De inkább kezdem az elején.
Reggel az ébresztőmre keltem. Lassan kimásztam az ágyból és a szekrényemhez mentem a ruháimért. Gyorsan felöltöztem utána kifésültem a hajamat és hagytam a vállamra omlani. Tettem fel minimális sminket és a táskámmal a vállamon mentem le reggelizni. Ettem két szendvicset utána egyedül indultam el a suliba. A fiúk kint álltak és beszélgettek. Köszöntem nekik és bementem. Az aulában megláttam Larát.
- Szia, Leila! - ugrott a nyakamba az unokatestvérem. - Szia, Lara! Mizu? Eddig milyen a suli?
- Egész jó, csak mintha nem csípne engem a töri tanár.
- Áh, engem a magyar tanár nem bír - nevettem el magam. - Nógrádi? Pedig ő jófej.
- Jézusom! Agymosást csinált, vagy mit? Ő minden csak nem jófej!
- Velem az - vont vállat a lány.
- Lehet nem tudja, hogy rokonok vagyunk - röhögtem el magam.
- Lehet - kuncogott. - De mennem kell kémiára, majd később beszélünk, szia Leila!
- Szia és tanulj nekem jól - köszöntem el Larától és felmentem a termünkbe. Az első óra irodalom volt. Csengetéskor bejött Nógrádi. Az óra első felében verset elemeztünk, majd óra vége előtt húsz perccel kihívott engem felelni. Lassan mentem ki a táblához. - Mesélj nekem Ady életéről - kérte. Már épp szólásra nyitottam a számat, amikor mintha robbanást hallottunk volna és megszólalt a csengő, de nem a normális, hanem a szaggatott tüzet jelző csengő.
- Mindenki álljon párba és fegyelmezetten menjünk ki az épület elé! - adta ki az utasítást Nógrádi. Tettük, amit kért. A füst a kémia labor felől jött. Laráéknak volt ott órája! A kilencedikesek rémülten futottak ki a teremből, ahonnan fekete füst áramlott ki és mintha tűz is lett volna.
- Lara! - kiabáltam és odarohantam.
- HAVASI!!! - ordított torka szakadtából Nógrádi, de nem figyeltem rá. Bementem a kémia laborba, de a füsttől alig láttam.
- Lara, itt vagy?! - mentem beljebb.
- Leila! Itt vagyok! - köhögött Lara. Gyorsan odamentem hozzá és felsegítettem. Ketten indultunk ki, de egy padban felbuktam. - Leila, gyere segítek! - nyújtotta a kezét Lara.
- Te menj ki! Megyek utánad! - néztem rá, mire vonakodva, de kiment. Megpróbáltam lábra állni, de nem sikerült. A füst is kezdett fojtogató lenni. Köhögve feküdtem bent, de megpróbáltam erőt venni magamon és megpróbáltam kimászni a teremből.

Levi

- Vissza kell menni Leiláért! - néztem dühösen Nógrádira.
- Nem mehetsz vissza!
- Az egyik húgomat már elvesztettem, a másikat nem hagyom! - indultam be az épületbe, de Leila ekkor támolygott ki köhögve. - Leila! - mentem oda hozzá, mire a karjaimba zuhant.
- Lara kijutott? - kérdezte köhögve.
- Igen az osztályával van. Gyere, segítek - vezettem le óvatosan a többiekhez. - Havasi, ezért büntetést is kaphatna! - kezdte Nógrádi.
- Az unokatestvérem bent maradt volna, ha nem megyek be oda! - vágta rá Leila. Erre a tanár nem mondott semmit. A tűzoltók ekkor jöttek meg.
- Annyira aggódtam érted, Leila - öleltem magamhoz a húgomat.
- Nem kellett volna - mosolygott rám.

««««««««««««««««««««««««««««««««««

Leila

Egy órával később sikerült eloltani a tüzet. - Sajnálattal kell közölnöm, hogy az iskola épületét a tűz okozta károk miatt határozatlan ideig be kell zárnunk, amíg tart a felújítás - mondta a diri.
- Addig nincs suli?! Ezazz! - szólalt meg egy végzős srác.
- Ne örülj annyira Andor, addig a közeli gimnáziumokban lesztek elhelyezve. A nap folyamán az osztályfőnökök kapnak egy e-mailt, hogy melyik osztály melyik iskolában lesz elhelyezve. Most mindenki menjen haza és pihenjétek ki a mai izgalmakat. Aztán holnap mindenki mehet a számára kijelölt iskolába - engedett el minket Horváth. Mi Levivel elindultunk haza.
- Durva volt ez a nap - mondta hosszú hallgatás után Levi.
- Igen, az - értettem egyet. Otthon elmeséltük anyának a mai eseményeket utána felmentünk a saját szobánkba. Ráírtam Ádira a fejleményekről. Eléggé megdöbbent ezen. Olyan este felé Csaba megint átjött vacsorára. Egész idő alatt néma csendben ültem.
- Szóval egy ideig másik suliban lesztek? - kérdezte.
- Aha és beírták az osztálycsoportba, hogy a Toldiba kell menjünk - válaszolta Levi.
- Nem odajár Albi is?
- De, oda - nézett rám a bátyám.
- Hurrá - feleltem szarkasztikusan. Albival semmi bajom, mert barátok maradtunk, csak megint buszozhatok reggelente, mint kilencedikben. Mihelyst befejeztem a vacsorát felmentem letusolni utána lefeküdtem aludni.

Október 1. (Csütörtök)

Reggel az ébresztőmnél is korábban keltem. Mivel nem tudtam volna visszaaludni, ezért elkezdtem készülődni. Hamar kész voltam. Fogtam a táskámat és lementem reggelizni. Ettem egy kis müzlit utána elmentem a buszmegállóba. Elfogott a deja vu érzés. Mikor megjött a busz, felszálltam rá vettem jegyet, lekezeltem és kerestem egy helyet.
- Cső, Lele! - köszönt vidáman egy ismerős hang. Albi ült a középső ajtó mögött az ablaknál.
- Szia, Albi! - köszöntem mosolyogva neki. - Mizu?
- Semmi. Nem tudod véletlenül kikkel lesz együtt az osztály?
- Dehogyisnem. A mi osztályunkkal - vigyorgott Albi.
- Igen? - kérdeztem döbbenten.
- Ja, szóval egy darabig ismét osztálytársak leszünk - kacsintott.
- Fura lesz - nevettem el magam zavartan. - Nézd, Lele. Én voltam a hülye, hogy féltékenykedtem és elmentem a Szent Márkból, de talán így kellett lennie.
- De valamennyire neked is igazad volt. Én akkor csak barátként tekintettem Ádira és te akkor ott voltál nekem. Nem kellett volna táncolnom vele.
- Ne kezd, mert ez nem igaz! Nem voltál a tulajdonom, csak a barátnőm. Ennyi. Én voltam a hibás, mert féltékeny voltam, holott te engem szerettél. De inkább zárjuk le ezt a témát. Ki robbantotta fel a sulit? Tuti, hogy, Nagy volt - vihogott fel.
- Nem tudom, mert az unokatestvérem osztályának volt kémiája. De ha ráér megkérdezem tőle, hogy pontosan mi volt tegnap. De lehetséges, hogy tényleg Nagy volt - gondolkodtam el, mert a kémia tanárnőből kinéztem volna, hogy egyszer felrobbantja a sulit. Mikor megérkeztünk a Toldi gimihez leszálltunk a buszról és bementünk az épületbe. - Te a Szent Márk diákja vagy? - kérdezte szigorúan egy negyvenes éveiben járó nő.
- Igen - bólintottam.
- Rendben, majd Albert körbe kísér - nézett a mellettem álló fiúra.
- Ez természetes Molnár igazgatóhelyettes asszony - mondta a nőnek, majd elindultunk a folyosón.
- Remélem jól kifogtok, majd jönni az osztálytársaimmal - nézett rám Albi.
- Biztos - mosolyogtam rá. Mikor megérkeztünk a termükhöz bementünk. Jó nagy tanterem volt.
- Sziasztok - köszönt vidáman egy fekete hajú szemüveges lány.
- Szia, Janka! Ő itt a volt osztálytársam és az exem Leila. Lele ő a jelenlegi osztálytársam Janka.
- Szia - mosolyogtam barátságosan a lányra. - Albi sokat mesélt a régi sulijáról és persze a barátairól is. Meg persze mikor idekerült hozzánk, akkor rólad is.
- Igen?
- Aham, de gyere ülj le nyugodtan - húzott egy (gondolom) gazdátlan padhoz. - Ferenc! - jött be dühösen egy magas szőke hajú srác. - Mivan? - kérdezte röhögve egy szintén szőke srác. - Hogy merészelted kitenni rólam azt a gáz képet instára?!
- Ki? Én? Én nem tettem fel semmilyen képet - védte magát a fiú (vagyis Ferenc). - Valóban? Nem lehet, hogy a pizzériás dolog miatt vágtál vissza??
- Neeem - tagadta, majd felállt és kirohant a másik fiúval a nyomában.
- Ezek meg kik voltak? - kérdeztem Jankától. - Feri és Norbi. Már régóta haverok, de mindig marják egymást.
- Majdnem olyanok, mint nálunk Ákos és Ági - néztem Albira.
- Ezen már én is elgondolkodtam - nevetett fel Albi. Ekkor páran bejöttek a terembe. - Jujj, végre megtaláltuk ezt a termet! - ölelt meg szorosan Kami és Lia. - Nekem volt egy kis segítségem - sandítottam Albira.
- De régen láttalak! - ölelte meg Kami Albit is.
- Én is - mosolygott a barátnőmre. Csengetésig többen jöttek meg és csengetés után öt perccel egy fiatal nő jött be a terembe. - Megérkezett az összes diák?
- Igen - válaszolta Albi.
- Remek. Engem Polgár Máriának hívnak és én vagyok Toldis 11.A-nak az osztályfőnöke. Remélem jól fogjátok érezni itt magatokat és mihamarabb visszamehettek a Szent Márkba - mondta nekünk mosolyogva a tanárnő. Ezután kezdődhetett a tanítás. Az órákon leginkább bemutatkoztunk és a rendes tanítás csak holnap fog megkezdődni. A nap végén Albival és Levivel buszoztunk haza. Otthon felmentem a szobámba és sorozatot néztem.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész!

By: M.