Szeptember 7. (Szombat)

Reggel kipihenten ébredtem fel. Nyújtózkodtam egy nagyot, majd a rezgő telefonom után nyúltam. Levi kitett egy új képet instára. Kíváncsiságból megnéztem. Bár ne tettem volna. - LEVENTEEEEEEE!!! - sikítottam fel dühösen. Az én kedves tesókám rémülten rohant be a szobámba. - Mi az??
- Ez meg micsoda?! - mutattam a képet neki. Nem mondott semmit, csak elvigyorodott. - Ja, ez? Tegnap olyan cukik voltatok Albival, hogy nem hagyhattam ki - vigyorgott továbbra is. - De Levente! Mi lesz, ha ezt Gergő is meglátja?!
- Akkor remélem leszáll rólad!
- De Leviii!
- Nem! Ő egy tuskó barom, Leila! Kibaszottul, nem hozzád való!
- De miért vagy ezen a véleményen? Talán ha megismernétek, akkor rájönnétek, hogy félreismeritek.
- Vagy csak erősödne a gyanúm!
- Albi, hogy került az ágyamba tegnap? - váltottam témát.
- Haza hozott, mert nagyon fáradt voltál. A többit nem tudom, hogy mi volt. De ti jobban passzolnátok, mint azzal a kis buzival - utalt Gergőre. Inkább nem szóltam rá a megnevezés miatt így csak a szememet forgattam.
- Timivel mi van? - jutott hirtelen eszembe, mert tegnap nem láttam a suliban. Vagy csak nem emlékszek rá.
- Fogalmam sincs. Próbáltam hívni, de nem vette fel és írtam is neki egy csomó üzenetet, de csak annyit válaszolt, hogy „Ok”.
- Ezt mire írta?
- Arra, hogy ne csináljon semmi hülyeséget.
- Miért mit tenne?
- Hát még általánosban valamit csinált és az apja ezzel terrorizálta és a végére már vagdosni kezdte magát. Egyszer majdnem rosszul sült el...
- Te ezt honnan tudod?
- A nővére mesélte nekem instán. De ne mondd el senkinek! Csak mi hárman tudjuk az osztályból.
- Kik? - lepődtem meg.
- Te, Albi és én.
- Áh, értem. Oké, lakat a számon.
- Kösz. Gyere reggelizni, Hizti Kriszti - röhögött fel és elindult ki a szobámból, én pedig durcázva követtem őt. Nem vagyok Hizti Kriszti!

Szeptember 9. (Hétfő)

Reggel kikeltem az ágyból és a szekrényemhez mentem kivenni a mai ruháimat. Gyorsan felöltöztem utána lementem a konyhába. Levi már lent evett. Leültem mellé és csendben ettünk. Miután végeztünk elmosogattam és elindultunk a suliba. Egész úton beszélgettünk. Az épületen belül felmentünk a terembe. Jézusom! Első óra irodalom!! A helyemen ülve ezen paráztam, majd meghallottam Orsi kétségbeesett hangját. Érdeklődve fordultam hátra.
- Mi van veled, Timi? - kérdezte aggódva a barátnőjétől.
- Semmi, tényleg - hajtotta a fejét a padra. Szerettem volna odamenni hozzá, de ekkor csöngettek. Én meg vártam a hóhéromat, de Nógrádi helyett Faragó lépett be.
- Nincs Nógrádi?! - pattantam fel boldogan, mire a többiek felröhögtek.
- De van a tanár úr és kérek pár percet az órából - kérte mire leültem.
- Szóval, lesz egy új osztálytársatok - jelentette be Faragó, mi pedig érdeklődve hallgattuk.
- Fiú vagy lány?! Jó fej? Ugye nem paraszt!? Miért egy héttel később jött? - ezek és ehhez hasonló kérdések záporoztak a tanár úr felé.
- Hé, csend! Tudjátok meg ti magatok. Gyere be - szólt ki, mire az ajtó kinyílt és belépett rajta egy...

Folytatás következik...

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész!

By: M.