December 3. (Hétfő)

Tegnap végre hazajött Albi. Sajnos nem tudtam ki menni elé a reptérre, mert nagyinak segítettem takarítani.
Reggel izgatottan keltem ki az ágyból és a szekrényemhez mentem öltözködni. Hamar kész voltam és lementem reggelizni. Ettem pár gofrit utána kirohantam a kapuhoz. Albi ott állt egy testes srác társaságában.
- Szia, szerelmem! - ugrottam boldogan Albi nyakába. Megcsókolt, majd mosolyogva nézett rám. - Jó látni téged, Baba! Ő itt a levelező társam, Giuseppe Comello - mutatta be a srácot. - Ciao!
- Ciao, sono Leila Havasi - mutatkoztam be. A suliig sokat beszélgettünk. Megtudtam róla pár dolgot, pl Gico a beceneve, imádja a pizzát (már a nevéből lehet tudni), van egy húga és egy öccse, szereti az állatokat, de az apukája allergiás az állatokra. A suliban a kabátomat betettem a szekrényembe utána bementünk a termünkbe. Kami és Lia megöleltek engem, majd leültünk beszélgetni. - Ki ez a srác? - kérdezte Lia Gico-ra utalva. - Albi levelező társa. Giuseppe a neve, de Gico a beceneve.
- Értem - bólintott a lány. Még beszélgettünk, majd csengetéskor bejött Nógrádi. - Havasi jöhet már is felelni - kezdte köszönés nélkül. Sóhajtva álltam fel a padomból és a táblához mentem. Vissza a régi kerékvágásba. Nógrádi a múlt órai anyagból feleltetett, amit kettesre értékelt. Miután végzett a vallatásommal, Ákosra tért át. Ugyanazok a kérdések voltak, ugyanazokkal a válaszokkal, de ő négyest kapott. - Tanár úr ez nem igazság! - szólaltam meg bosszúsan.
- Parancsol, Havasi?
- Ugyanazokat mondta el Ákos, mint én, de ő négyest kapott míg én kettest!
- De Bíró tavaly nem bukott meg, mint maga kedves Havasi kisasszony -nézett rám gúnyosan. Szomorúan néztem magam elé. Ám ebben a pillanatban valahonnan hátulról énekelni kezdtek. - Lövök, mint egy kalasnyikov. Nyújtom kezem beléd, rúgok - énekelte Patrik.
- Bezúz téged ez az élet
Figyelj nagyon, mit beszélek - folytatta Ági. - Szólnál ide nekem ember
De a hangod nem ér hozzám
Elérhetetlen messze
Luxuskurvák, pezsgő, verdák - szállt be még Dani, Tilla, Ákos és Fanni is. Nógrádi értetlenül figyelte a daloló bagázst, majd a refrénbe az egész osztály beszállt. - Tombol a TV-ben a sok primitív ember
Én vagyok itt most a negatív sztár
Szigorú de igazságtalan az élet
Önimádó faszoknak áll a világ - énekelt rajtam kívül mindenki. Az utolsó sorra kezdett tikelni a tanár, ó pedig a következő sor volt a hab a tortán. - Halál és vér, kurvák, éhbér
Politika "Megaszíntér"
Mindenhova bezavarok
Nem tetszik? Hát beleszarok!
Raktáron a sok bunyevác
Be van élezve a tár
De amíg csak bírok ellen állok
Hidd nekik el csupa mámor vár - énekelték tízen teljes extázisban. Nógrádinak viszont kezdtek kidagadni az erei a nyakán és a halántékán.
- 10.B elég legyen! - szólt ránk, de nem fejeztük be. A refrénbe már én is beszálltam. - Tombol a TV-ben a sok primitív ember
Én vagyok itt most a negatív sztár
Szigorú de igazságtalan az élet
Önimádó faszoknak áll a világ - énekeltem a többiekkel együtt.
- ELÉG! - üvöltötte paprika vörös fejjel Nógrádi. - XIV ker. Zugló Hard Core !
- Kőbánya gettó
- Békás gettó
- Palota gettó - fejeztük be az éneklést. Nógrádi őrjöngve ment ki a teremből, az ajtót becsapva maga után.
- Ebből balhé lesz - néztem körbe.
- És akkor mi van? Legyen! Igazságtalan volt, amit csinált, tehát már is megérte - jött hozzám Patrik, mire én annyira meghatódtam, hogy megöleltem.

««««««««««««««««««««««««««««««««««

A nap végére már mindenki tudott a reggeli éneklésünkről. Faragó meg csak annyit mondott, hogy majd holnap megbeszéljük. A nap végén Albival hozzájuk mentünk. Köszöntem az anyukájának és a bátyjának, majd felmentünk a szobájába. Én elkezdtem leckét írni, Albi pedig csendben figyelt engem. Mikor kész lettem bekapcsolta a laptopján a Pókembert. A film végén beszélgettünk és hát... csókolóztunk. Olyan négy óra fele nekem haza kellett menjek. - Örülök, hogy láttalak Leila - mosolygott rám Adri.
- Én is örülök. Szia - mentünk az ajtóhoz. Felvettem a kabátomat, Albi is a sajátját és hazakísért engem. Útközben még sokat beszélgettünk, majd a kapuban elköszöntünk egymástól. Bementem a házba és a konyhába mentem, hátha kell valamiben segíteni a nagyiéknak. Ám a konyhában Levi lehajtott fejjel ült az asztalnál. - Jó, hogy megjöttél ifjú hölgy! - nézett rám dühösen a nagyi.
- Mi a baj?
- Ülj le - mondta a papi, mire helyet foglaltam Levi mellett. Érdeklődve figyeltem őket. - Faragó tanár úr épp az előbb hívott, hogy szerdán rendkívüli szülői értekezlet lesz, mert Nógrádi tanár úr óráján énekeltetek egy nem épp trágár mentes dalt. Mire véljem ezt a viselkedést gyerekek?! - kérdezte csípőre tett kézzel a nagyi.
- Patrik kezd... - kezdtem, de ekkor előkerült a szülők/nagyszülők kedvenc mondata. - Nem érdekel, hogy kikezdte! Az a lényeg, hogy ti is benne voltatok! Majd szerdán erről számolunk, most pedig nyomás a szobátokba! - küldött fel minket a nagyi. Néma csendben mentünk fel.
- Hülye Nógrádi! - dünnyögtem bosszúsan. Levi inkább nem mondott semmit. A szobámba belépve leültem a géphez és felnéztem messengerre.

Patrik:
Mást is lebasztak otthon, vagy csak engem?

Levi:
Minket is Leilával...

Kami:
Engem is :c

Lia:
Engem nem, mert megmagyaráztam anyának. Ő csak Nógrádit szidta😂

Anna:
Átkozza is?

Lia:
Aha, de keményen😂😂

Albi:
Én amint hazaértem anya számon kért h mégis mi a fene történt, én elmondtam és mondta h igazságtalan volt a tanár

Leila:
IGAZA VAN ADRINAK!!!

Alkesz😵😴:
Tudjuk, Leila😂😂😂 De én élveztem😁

Ákos:
Én is

Az üzeneteket olvasva mosolyogva néztem a gépem kijelzőjét. Képesek voltak vállalni a balhé kockázatát, mert igazságtalannak érezték a helyzetet. Bezártam a chatet és filmet néztem. Mikor vége lett elmentem fürdeni, vacsiztam utána lefeküdtem aludni.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Vajon mi lesz a következménye az osztály éneklésének?

By: M.