2. évad 21. rész
Október 13. (Vasárnap)
Ma jött haza Levi és a levelező társa, Felipe. Egész nap alig tudtam nyugton maradni. Ahogy Albi fogalmazott „Annyira be voltam sózva, hogy nem bírtam nyugton maradni a formás popsimon.” szó szerint ezt mondta. Délután ötkor mentünk a nagyiékkal a Ferihegyre. Leviék gépe fél hatkor landolt. Így mire odaértünk ők már kint vártak minket. Azonnal Levi nyakába ugrottam. Szegény bátyám, majdnem hátra esett, de megtartott.
- Na, ennyire hiányoztam? - tett le nevetve. - Igen! - mosolyogtam, majd a mellette álló fiúra néztem. Pár centivel lehetett magasabb Levinél. A szőke haja összevissza állt, a zöld szemei fáradtan csillogtak. Egy fekete Linkin Park pulcsi volt rajta, szürke farmerral és egy fekete converse cipővel.
- ¹Ciao, sono Felipe Ferrari - mosolygott rám barátságosan.
- Ciao, Leila Havasi - mutatkoztam be én is. - Gyerekek gyertek, menjünk - szállt ki a papi. - Szia - köszönt Felipének magyarul. A fiú kérdőn nézett Levire. - ²Cosa ha detto? - kérdezte Levitől. - ³Accolti - válaszolt a bátyám. - Oh, Ciao! - köszönt a papinak Felipe. Betettük a cuccaikat a csomagtartóba és elindultunk haza.
- Milyen volt Róma? - kérdeztem csillogó szemekkel.
- Nagyon jó! - mosolygott Levi. Egész úton olaszul beszélgettünk. Sajnáltam a nagyiékat, mert ők nem értették miről van szó, ezért fordítottunk Levivel. Otthon kipakoltuk a fiúk cuccait és bevittük a vendégszobába Felipe bőröndjét. - Mit szeretnétek vacsorázni? - jött be a szobába a papi.
- Bundás kenyeret - mondtuk egyszerre Levivel.
- Felipének jó lesz? - kérdezte a papi. Levi megkérdezte, mire a válasza annyi volt, hogy „még nem evett és szívesen megkóstolná”. Amíg lent készült a vacsora addig mi Felipével beszélgettünk. - Pénteken elmehetnénk a Blackbe. Nagyon jól éreztük magunkat a többiekkel.
- Rendben, csak ha Felipe is beleegyezik - nézett a mellette ülő fiúra. - Ok - mosolygott. - Kész a vacsora - szólt a nagyi, mi pedig lementünk. Mindenki asztalhoz ült és vettünk pár bundás kenyeret. Felipének láthatólag ízlett.
- È molto delizioso - nézett a nagyiékra Felipe. - Mit mondott?
- Csak azt, hogy nagyon finom - mosolyogtam rájuk. - Örülök neki - válaszolt vidáman a nagyi. Vacsora után sorban elmentünk fürdeni utána lefeküdtünk aludni.
-----------------------------------------------------------
¹: Szia, Felipe Ferrari vagyok.
²: Mit mondott?
³: Üdvözöl
Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! A borítókat holnap 17:30-ig várom, mert utána lezárom a versenyt. Eddig 4db borítót kaptam, tehát még holnap fél hatig van időtök. Messengeren, instagramon (monaaa_0511) és viberen (a számomat majd privátban írom aki ott küldi) várom :)
By: M.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro