Október 8. (Hétfő)

Reggel az eső kopogó hangjára ébredtem fel. Jaj de szép hétfő reggeli kezdés (remélem érzékelhető az irónia). Lustán kimásztam az ágyból és a szekrényemhez csoszogtam. Kivettem egy fekete alapon vörös rózsás pólót, egy farmert és egy kék pulóvert. Gyorsan felöltöztem utána kifésültem a hajam és a táskámmal együtt mentem le a konyhába.
- Jó reggelt - köszöntem a konyhában sürgölődő Rozi néninek és anyának.
- Neked is - mosolygott rám az idős néni és letett egy tányér fahéjas gabonapelyhet. Leültem az asztalhoz és enni kezdtem. - Van mára valami programod? - kérdezte anya.
- Nincs, miért?
- Nincs kedved délután elmenni valahova? - érdeklődött, mire én furcsán néztem rá. Utoljára öt éve voltunk együtt valahol. Kicsit meglepett, de persze bele mentem.
- Oké, benne vagyok - mosolyogtam rá. Gyorsan megettem a reggelit, majd felálltam az asztaltól. - Akkor megyek.
- Ne vigyelek el? - szólt utánam. Na jó, valami itt nem stimmel. - Nem kell köszi. Sziasztok - mentem ki az esőbe. A kapucnit felcsaptam a fejemre és elindultam a buszmegállóba.
- Szia, Lele! - köszönt álmosan Albi.
- Szia, elég nyúzottnak tűnsz - néztem rá. - Kösz - ásította. - Am mizu?
- Semmi különös. Veled? Azon kívül, hogy olyan fáradtnak tűnsz, mint aki egy évtizede nem aludt.
- Áh, tegnap éjjel meccs volt és nem akartam kihagyni. De megérte - vigyorodott el bágyadtan. - Akkor jó.
- Jajám - biccentett és ebben a pillanatban gördült be elénk a busz.
- Na, kezdődjék a hering parti - sóhajtottam, majd felszálltunk a buszra. Hosszú tíz perc volt az biztos. Mikor végre leszálltunk a járműről az eső miatt rögtön berohantunk az épületbe. Felmentem a szekrényemhez és betettem a vizes pulcsimat utána bementem a terembe. Az első óra töri volt és Juhász beígért mára egy témazáró dolgozatot tehát elővettem a füzetemet és tanulni kezdtem. - Szia, mit csinálsz? - érdeklődött hirtelen Levi.
- Tanulok - válaszoltam fel sem nézve a füzetből. - Mit? - támaszkodott meg a padomon. - Töri. Tudod, ma írunk - néztem rá a nap folyamán először.
- Ó, baszki tényleg - csapott a homlokára. - Kösz, hogy szóltál - vette elő gyorsan a füzetét és vadul lapozgatni kezdett benne. Mosolyogva ráztam meg a fejem és tovább tanultam. Csengetéskor bejött Juhász.
- Jó reggelt, mindent tegyetek el és csak egy toll legyen előttetek! - adta ki az utasítást. Mély levegőt vettem és eltettem a cuccomat. Remélem legalább a kettes meglesz. A tanár elkezdte kiosztani a feladat lapokat utána elkezdhettük a tézét. Egész jól haladtam a feladatokkal, de volt olyan is amit nem tudtam. Mikor elkészültem letettem a tollat és kivittem a tanári asztalhoz.
- Köszönöm, most fáradj ki, hogy ne zavard a többieket - nézett rám Juhász. Bólintottam egyet és kiléptem a teremből. Egyedül voltam kint, tehát én fejeztem be legelőször. Utánam olyan öt perccel jött ki Laci és Petra.
- Hogy ment? - kérdezte Laci.
- A kettesben reménykedek. Nektek?
- Egész könnyű volt. Mondjuk én szeretem a történelmet - mosolygott Petra. Laci már nem volt ilyen pozitív.
- Volt amit nem tudtam, de egy gyenge kettesben bízok - felelte, mire biztatóan mosolyogtam rá. Ekkor lépett ki az ajtón Dani.
- Tuti karó lesz.
- Ne legyél ennyire negatív!
- De én sík hülye vagyok ehhez - rúgott bele a falba.
- Figyelj, ha gondolod akkor tudok neked segíteni - tette Dani vállára a kezét Petra. A fiú értetlenül nézett rá.
- Igazán?
- Persze! Osztálytársak vagyunk és nem akarom, hogy valaki megbukjon.
- Ez olyan kedves tőled. Köszönöm - mosolygott a lányra Dani. - Ugyan, semmiség - legyintett Petra. Ekkor kicsengettek. A teremből mászkálást hallottunk, tehát beadták a lapokat. Miután Juhász kiment a teremből mi bementünk. - Na, hogy ment? - kérdezte Albi. - Viszonylag jól - feleltük egyszerre kivéve Dani. Azért sajnáltam őt. A szünet után bejött Bebesi tanárnő. Új anyagot vettünk, ami nekem teljesen kínai volt. Matek bukás jövök már... Matek után jött egy olasz óra Rossi tanár úrral, egy kémia Nagy Ilona tanárnővel, egy fizika László Tibor tanár úrral, egy Tesi Kövesi Gabriella tanárnővel és egy unalmas földrajz Fellegi Ábrahám tanár úrral. Miután kicsengettek vidáman mentem ki a suliból. Épp kimentem, amikor rezegni kezdett a telefonom. Előhalásztam a zsebemből és láttam, hogy egy sms-em jött. Megnéztem, hogy kitől jött.

Anya: Sajnálom, de közbejött egy tárgyalás. Elkell halasztanunk a mai napot.

Csalódottan olvastam el az üzenetet. Tudtam. Kissé összetörten pötyögtem be a választ neki.

Leila: Semmi baj. Már úgy is megszoktam...

Miután elküldtem szomorúan mentem haza. Otthon ettem egy kis rántott húst krumplipürével utána felmentem a szobámba leckét írni. Mikor végeztem vele annyira fáradtnak éreztem magam, hogy lefeküdtem egy kicsit pihenni. Talán közben elaludhattam.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövidebb rész!

By: M.