Már nagyban dúltak a harcok a városban, mikor oda értünk. Olyan ruhába öltözött emberek harcoltak, mint mi négyen. De nem tátottuk sokáig a szánkat, mert egy küklopsz, jött elénk és nem úgy tűnt, hogy nem a jó indulat vezérli őt. 

Ezért gyorsan a fegyvereinkért kaptunk, én kerestem egy helyet ahonnan jól lehet lőni. Megtaláltam és felmásztam oda, majd lövő állásba helyezkedtem, és a szörny egyetlen egy szemére céloztam. Majd lőttem, a nyílvessző célba ért és a küklopsz felüvöltött, kilőttem mégy nyílvesszőt, és a szörnyeteg végleg elhallgatott.  A barátnőim csak néztek, rám, lemásztam onnan ahol eddig álltam, és oda mentem hozzájuk.

- Ezt hogy csináltad?- kérdezte Sofi.

- Ja, két nyílvesszővel simán kicsináltad. - mondta Pukk.

- Én sem értem mégis, hogy...

- Csajok!- szakítottam félbe  Rachel mondatát. 

- Igen? - kérdezték egyszere. 

- Szerintem ezt később megbeszéljük, most viszont irány a harcmező. - mondtam.

Ők csak bólintottak, majd négy különböző irányban futottunk.  

*** Will szemszög: 

Egy csaj két nyílvessző segítségével megölt egy küklopszot, azt a szörnyet amit mi megkarcolni se tudunk. Ami mindannyiunkat meglepett, főleg engem, mivel még nem láttam ezt a lány, a klánban, sem a barátait. Követtem a szemmel, hogy merrefelé ment, és én is arra felé vettem az irányt, mert kíváncsi voltam, arra, hogy mire képes. 

Mikor oda értem a lány megint egy háztetőn állt, és egy újabb szörnyre irányította a nyilát, ami célba ért és a szörny nem mozdult többet. Észrevett, hogy figyel, de nem csinált semmit, csak lejött a háztetőről, és a harcba vette magát. 

**** néhány óra múlva****

Egy másnak vetettük a hátunkat és úgy harcoltunk tovább. Habár nem ismertük egy mást mégis szinkronban mozogtunk, ami mindkettőnket meglepett. De egyikünk se tette szóvá, csak harcoltunk tovább, teljes erő bedobással. 

Mikor itt végeztünk, a lány elindult az egyik irányba, én pedig vissza mentem a csapatomhoz. 

*** Rachel szemszög: 

A szörnyek sarokba szorítottak, már éppen feladni készültem amikor a szörnyek körülöttem,  egytől egyik a földre hullottak, így kiszabadultam. Majd hirtelen egy fiú jelent meg előttem, én csak pislogni tudtam. A fiú a kezét nyújtotta nekem én elfogadtam, ő pedig felhúzott a földről, és együtt folytattuk a harcot. Ami rejtélyes fiú segítségével gyorsan véget ért. 

Megköszöntem neki a segítséget, majd elindultam az egyik irányba amerre a barátaimat sejtettem. A fiú amilyen hirtelen feltűnt, olyan hirtelen el is tűnt. 

*** Conor szemszög:

A harcok még minidig, hogy kiűzzük a szörnyöket a városból. Ebben a segítségünkre volt négy a semmiből feltűnt igazán erős lány, az egyikük végzett egy küklopsszal. Ami nekünk nagy falat volt. A négy lány a város különböző pontjain irtották a szörnyeket még mi itt a főtéren össze gyűltekkel végeztünk. 

Mikor kábé végeztünk néhány szörnnyel, egy jó pár elmenekült, őket holnap megkeressük. Ma biztos, hogy nem mivel elkel látni a sérülteket, és mindannyiunknak  pihenésre van szüksége. Ezért szép lassan vissza mentünk a búvóhelyünkre.      

Sziasztoook!

Hát itt lennék legújabb résszel, amiben találkozunk új karakterekkel is. A 7.fejezettel kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy kicsit hosszú lett, és még mindig azt írom, emiatt, pedig lehet, hogy néhány fejezet csúszni, fogy.

 Mivel úgy akartam, miután kirakok, egy fejezetet, az  utána következő kétnapot  még esetleg a fejezet megírására hagyom, és utána lévő napon kirakom a következő fejezetet. De az első fejezet sem akkor került ki amikor akartam, mert az élt közbeszólt, de tényleg próbálok, most már a meghatározott időre kirakni a fejezeteket.   

Mindenkinek továbbra is jó nyári szünetet kívánok, és varászlatos napot. 

By: Dóra