Most egy ici-picit köcsögnek érzem magam. De csak egy picit~😘
... Eredetileg meg akartam ölni.

Draco előtt hirtelen minden elsötétedett. Az egyik pillanatban még Harry étkezőjében ült, aztán a világ mintha lángokba borult volna.
Érezte, ahogy az izzadtság patakokban folyik rajta, a valóság pedig mintha csíkokban mállott volna le róla.

Enyhén érzékelte, ahogy a  derekát izmos karok ölelik át, melyeknek illata megegyezett azon bizonyos gyönyörű nőével.

A következő pillanatban egy fehér helyiségben volt, ahol fehér emberek fektették fel egy fehér ágyra. A helyiségben az egyetlen színt két gyönyörű zöld szem adta, melyek aggodalomtól szinte túlcsordulva bámulták őt.

Remélte, hogy a tűt csak hallucinálta.

Amikor betolták a liftbe, átadta magát a sötétségnek.

Azonban az álmok nem hagyták nyugodni, csak jöttek, és jöttek.

Kábulatában egy meglehetősen akaratos hölggyel álmodott.

Újra beletúrt rövid fekete hajába.

Mélyen belenézett  elragadó zöld szemeibe.

Végigfuttatta ujjait a villám alakú sebhelyén...

Várjunk csak, MI VAN?

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Draco felült a kórházi ágyában, kihúzta (inkább kitépte) a karjából az infúziót, aztán ébrenlétbe pofozta a fekhelye melletti széken alvó Harry Pottert, aki egyszerre nagyon megkönnyebbültnek, és szörnyen zavartnak tűnt.

- Most komolyan megbasztalak?!?