Az első találkozásuk 3 év után nem vett különösebb, váratlan fordulatokat.

Draco fáradhatatlanul próbált Harry idegeire menni a maga sznob undorodásával, viszont a társát sem kellett félteni.
Meglehetősen jól bírta a Malfoy fiú maró megjegyzéseit, az egyetlen dolog ami fáradtságára utal, az a napról-napra mélyedő fekete karika a szemei alatt.

Bár 3 év nem túl hosszú idő a világmindenség végtelenségének függvényében, Harry mégis kénytelen volt beismerni, hogy a fiú igenis sokat változott.

Egykori meglehetősen mogorva arcvonásai szinte teljesen kisimultak, a gyermekkor utolsó nyomai is eltűntek róla, továbbá feltűnt Harry-nek, hogy mára már nyoma sem maradt a hidegségnek és szorongásnak az ifjú szemében.

A megjelenése még mindig kifogástalan volt, azonban Harry észrevett egy újfajta felszabadultságot, szinte már lazaságot ami egyáltalán nem volt jellemző a Malfoy fiúra közös iskolai éveik alatt.

Néha a fiú még mosolygott is - persze csak akkor, ha Harry nem volt a közelben.
Sok dolog változott, azonban a két fiú egymással való dinamikája ugyanazon a szinten maradt.
Harry bár ezt tudomásul vette, már ezen tény tudata is végtelenül lefárasztotta.
De mi mást tehetett volna, inkább csöndben maradt, és beletemette magát a munkájába.

××××××××××××××××××××××××××××××

-Potter, mi a francot csinálsz?
Harry akár meg is sértődne, ha az elmúlt 2 napban nem hallotta volna ezt a mondatot párszázszor.
Mélyen sóhajtott, miközben lélekben megpróbált felkészülni a szöszivel való szópárbajra.

-Nos, Malfoy , pontosan azt, amit neked is kellene. Éppen az engedélyeket próbálom megszerezni a hétvégi küldetésünkhöz.

-Remek. Már majdnem teljesen elfelejtettem. - mondta a férfi, miközben Harry válla fölött áthajolva átlapozta a nyomtatványokat.
Harry arcán egy pillanatra enyhe pír jelent meg, azonban zavarát szerencsésen gyorsan leküzdötte, hiszen, itt Malfoy-ról van szó!
A férfi betudta ezt a zavart a fáradtságának, és a párkapcsolati élete egyértelmű hiányának.

Persze ez semmit sem változtat a tényen, hogy normális körülmények között még egy kaktuszt is vonzóbbnak találna Dracónál.
Legalábbis ő ezt hajtogatta magának, így szerencsésen nem esett (túl mély) csorba az önbecsülésén.

Harry még adott pár percet újdonsült társának, hogy átolvassa a papírokat, mielőtt a stóc felét a férfi kezébe nyomta, mondván, hogy mozgassa meg kicsit azt a nagy seggét (amely állítás teljes mértékben rágalom volt - ennek  Harry is tökéletesen tudatában volt, még ha nem is akarta beismerni ) , és írasson alá pár engedélyt.

A küldetés egy tiltott és veszélyes tárgyakkal foglalkozó csempészcsoport egyik raktárának nyomkövető bűbájokkal való felszereléséről szólt - semmi komoly, de mégis rengeteg fejes beleegyezése kellett hozzá, nagy valószínűséggel a nyomkövetők miatt.
Ha sikerrel járnak, rengeteg bűnbandát és piacot is leleplezhetnek.

Harry okkal választott  egyszerűbb
küldetést - bár nem mutatta ki, nagyon is aggódott a társával való negatív kapcsolatának a munkájára való hatása miatt.

Így ez a hétvége egyszerre tesztként is funkcionált a férfinak - hiszen mi baj is történhetne?