Mr. Garrison éppen magyarázott valamit, de nem figyeltem. Sokkal inkább az érzéseimmel voltam elfoglalva. Ahj istenem... Ez olyan bonyolult. Ráadásul Craig-en sem tudok kiigazodni. Egyszer jófej, másszor bánt... Mint valami skizofrén. Én csak unottan firkálgattam a füzetembe.
-Rendben. A tojás párok üljenek egymás mellé-mondta Garrison.
Én föltápászkodtam a helyemről, majd Red mellé ültem.
-Jó, most kicsit meg fogjuk bonyolítani a dolgot. Stan Kyle-al lesz, Wendy Bebe-vel...
Ne Craig, légyszi ne Craig. Ne osszon be engem Craig-hez.
-Milly és Red, Tweek és Craig
A picsába már... Red odaadta nekem a tojásunkat.
-Vigyázz rá Tweek. Ne legyen az mint a legutóbb-kacsintott.
-Igyekszem-mondtam.
Craig és Red csak helyet foglaltak.
-Valakinek van valamilyen kérdése?-nézett szét Mr. Garrison.
Craig a masba emelte a kezét.
-Igen Craig?
-Muszáj? Vagy legalább lehetnék mással?-nyafogott.
-Nem Craig. Úgyhogy ma suli után szépen átmész Tweek-hez, és együtt gondoskodtok a tojásról
Jézusom... Craig átjön hozzánk? Ó istenem... Anyáék előtt meg fog alázni, vagy a szüleimet is bántani fogja? Én csak ledöntöttek a fejem a padra.
-Garrison bá. Tweek meghalt-mondta Clyde.
Én felemeltem a fejem a padról, majd láttam, hogy mindenki rám nézett. Én nem foglalkozva velük dőltem vissza.
-Tweek, kérlek ne aludj el az órán. Majd otthon alszol-szidott le Garrison.
-Khm Craig-gel khm-"köhécselt" Clyde.
-Kussolj Clyde-néztem rá szúrós szemekkel.
-Jól van, jól van-nevetett Clyde.
Én csak dühösen néztem tobább magam elé. Craig mellettem hintázott (mármint a széken), a többiek meg a tojással voltak elfoglalva. Én csak nézegettem a tojást, majd elkezdtem rá rajzolni. A végeredmény nem is lett olyan borzasztó. De Craig csak tovább hintázott a székén és telefonozott.

Mikor kicsöngettek, a srácokkal mentünk a menzára. Kivettem a kajám, majd leültem Butters mellé. Csak túrkáltam a kajámban.
-Tweek. Egyél már-szólt rám Kenny.
-De nem vagyok éhes
-Egyél
Én felszúrtam a villámra egy kis falatot, majd bekaptam. A srácok engem néztek. Mintha még nem láttak volna enni...
-Szóval. Cartman. Mondd el Tweek-nek is azt a jó ötletet-forgatta a szemét Kyle.
-Kussoljál zsidó. Az igen is jó ötlet. Szóval-mondta, majd a fülemhez hajolt-Arra gondoltunk, hogy összehozhatnánk Butters-t és Kenny-t
Én csak meglepetten néztem.
-És mégis hogy?-kérdeztem.
-Azt majd kitaláljuk
-De egyikük sem meleg-súgtam Cartman-nek, hogy ne hallják a fiúk.
-Hát... Nem biztos az
Én csak megforgattam a szemem, majd tovább kotorásztam a kajám.
-Húzzál arrébb zsíragy-mondta Kyle, majd arrébb lökte Cartman-t, hogy mellém üljön.
Kivette a villámat a kezemből, felszúrt rá egy nagy falatot, majd a számhoz emelte.
-Kyle, én is tudok enni-mondtam.
-Nézz már magadra. Csak csont és bőr vagy
-Nem is vagyok olyan vékony
-Nem érdekel. De én ezt a kaját lenyomom a torkodon. Szóval vagy eszel, vagy én etetlek-mondta idegesen.
-De Kyle...-kezdtem, de nem tudtam befejezni, mert Kyle a villát a számba tette.
Én csak teli szájjal néztem rá. Kyle letette a villát, meg megfogta az állam, és elkezdte ki-be nyitogatni a számat, hogy megrágjam a kaját. Én próbáltam elhúzódni, de ő nem engedett.
-És most nyeld le-mondta, majd a vízzel teli poharamat a számhoz emelte, hogy igyak. Kicsit megdöntötte a poharat, én meg lenyeltem a kaját. Kyle megint vette fel a villát.
-Jó, mostmár tudok magamtól is enni-mondtam, majd elvettem a villámat, és ettem.
-Helyes-biccentett, majd visszaült a helyére, azaz velem szembe.
Én csak ettem.
-Cső nyomik-köszönt Craig.
-Csá pöcs-köszönt Cartman.
-Mi van?-ült le az asztalhoz Craig.
Furcsa, mert nem szokott a mi asztalunkhoz ülni.
-Hallod, lemaradtál, ahogy Kyle Tweek-et etette-nevetett Stan.
Én csak szúrós pillantásokat vetettem rá.
-Miért? Nem tud enni?
-Nézz már rá. Csak csont és bőr. Ennie kell-akadt ki Kyle.
-Mer'? Szerintem ez jó így
-58 kiló a gyerek
-Hazudtam, mert 56-javítottam ki.
-Nem dumálsz, eszel
Én csak ettem.
-De ha eszik, akkor meg úgy fog kinézni, mint Cartman-mondta Craig.
-Nem akarom felhízlalni. Csak semmit nem eszik. És hát igazán ehetne. Te mikor láttad utoljára enni?
-Most
-Jó, azon kívül
-Nem szoktam figyelni, hogy mit csinál, és nem is érdekel különösebben-vont vállat-Van jobb dolgom is, hogy őt figyelgessem
Én felálltam az asztaltól, kivittem a kajámat, majd visszamentem a terembe, és leültem a helyemre. Hirtelen berontott Kyle.
-Mi a baj Tweek. Craig?
-Nem, dehogy. Csak... Befejeztem a kajámat, én inkább ide jöttem-mondtam.
Hát persze, hogy Craig...
-Biztos?
-Igen Kyle, biztos

Amikor hazaértem, fölmentem, és ledobtam a táskámat. Kivettem belőle a könyveimet, és elkezdtem írni a leckémet. Hirtelen megszólalt a csengő. Én kinyitottam a szobám ajtaját, és a lépcső tetejéről néztem, hogy ki az. Anya kinyitotta az ajtót... Craig volt az. Én ijedten vissza szaladtam a szobámba.
-Kicsim. Itt van Craig-kiabált anya.
Én csak vettem egy mély levegőt, majd lementem.
-Jajj Craig. De régen láttunk már. Hogyhogy nem jössz Tweek-hez?-kérdezte anya.
-Tényleg. Hogyhogy nem járok már ide?-nézett felém Craig.
Én nem tudtam megszólalni.
-Na jó. Menjetek-mosolygott anya.
Én Craig-gel fölmentem a szobámba, és becsuktam az ajtót.
-Itt van ez a szar-dobta oda nekem a tojást Craig.
Még az volt a szerencse, hogy elkaptam.
-J-jobban kéne vigyázni-mondtam halkan.
Craig csak eldőlt az ágyamon. Én letettem a tojást az asztalra, majd leültem az ágyra, Craig mellé.
-És most? Itt fogunk lenni kussban?-nézett rám.
-Hát... Miről szeretnél beszélgetni?
-Hallom tetszik Milly
-N-nem igaz
-Akkor miért mondta Kenny?
-Csak azért mondtam, hogy leszálljanak rólam-sóhajtottam.
Hirtelen megcsörrent Craig telefonja.
-Mi van?..... Aha...... Aha....  Kurvára nem érdekel....... Tweek-nél.... Ja..... Azt csinálsz amit akarsz Ash.... Csá-tette le.
-Ahogy hallom nem mennek jól a dolgok-jegyeztem meg.
-Miért hallgatózol?
-Itt fekszel mellettem. Nem nehéz nem hallani
-Nem szeretem már Ash-t
-Hogyhogy még vele vagy?
-Ezt te nem érted Tweak. De hagyjuk is
Mivel kicsit melegem volt, feltűrtem az ingem ujját. Hülye ötlet volt. Teljesen megfeledkeztem a kezemen lévő vágásokról.
-Az meg ott mi?-mutatott a kezemre.
Én gyorsan kapcsoltam, majd lehúztam az ingem ujját.
Craig felállt, majd velem szembe jött, és megfogta a karom.
-Craig, ne-próbáltam megállítani, de ő felhúzta az ingem ujját.
Én csak bűnbánóan lehajtottam a fejem. Craig csak meglepődve nézett.
-Ez mégis mi a faszom?-akadt ki.
-É-én...
-Miért csinálod ezt HA?-kiabált.
-Miattad Craig Tucker. Nagyon rossz, hogy folyton bántasz, és nem bírtam már tovább-tört ki belőlem.
Craig csak mérgesen nézett rám, majd kiviharzott a szobámból, majd becsapta az ajtót. Én eldőltem az ágyra. Hirtelen elkezdett zizegni mellettem valami. Ez Craig telefonja. Itt hagyta. Ashley neve villogott a kijelzőn. Én csak néztem tovább, majd az üzeneteögzítőre kapcsolt.
-Ide figyelj Tucker. Ha nem tolod ide a segged, nagyon megbánod, és elmondom mindenkinek a kis titkod
Mit titkol Craig? Ahj... Egyedül kell lennem. Felkaptam a kabátom, majd Craig telefonját (ha már sétálok, elviszem neki), meg az enyémet is, és elindultam Craig-hez. Becsengettem, és Craig apukája nyitott ajtót.
-Ó. Szia Tweek
-Jó napot Mr. Tucker. Craig nálunk hagyta a telefonját-adtam oda a készüléket.
-Köszönjük-mondta.
-Viszont látásra-köszöntem el, majd mentem utamra.

Már későre járt. Tudom, soha ne sétálj sötétben, pláne nem egyedül. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Craig volt az.
-Igen?-szóltam bele cseppet sem kedvesen.
-Tweek. Hol vagy?-hallottam hangján az aggódást.
-Semmi közöd hozzá-vágtam rá, majd leraktam, és kikapcsoltam a telefonomat.
Lehet, hogy hívott, de nem érdekelt. Hirtelen valaki megragadta a karomat, és elhúzott valahová.
-Ide figyelj. Szállj le a pasimról. Nem fog miattad dobni-mondta idegesen a lány.
-A-ashley?
-Rájöttél?-mondta, majd a falnak szorított.
Öklét a magasba emelte. Vártam, hogy üssön, de valaki megragadta a kezét.
-Ereszd el ribanc-hallottam Craig hangját.
Ashley csak rám nézett, majd Craig-re.
-Itt van-lökött le a földre Ashley.
Én beütöttem a fejemet, ami miatt elájultam.