2

nappal ezelőtt

Ugye bár jött az osztályunkba egy fiú, Simon. Egész jól megvoltunk. Sőt ő lett a legjobb barátom. Ráadásul meséltem neki Craig-ről is.
-Hová mész Brandon?-kérdette anya.
-Egyik haverommal találkozom-vettem föl a kabátomat.
Igen, Simon-nal megbeszéltük, hogy elmegyünk találkozni. A telefonomat öt percenként néztem, hátha Craig vissza ír. Nem akarom őt elveszíteni. Nagyon szeretem. A parkba érve (mert oda beszéltük meg a találkát) megláttam a szőkésbarna hajú fiút.
-Helló Brandon-köszönt.
-Szia Simon
Leültünk egy padra.
-Na és a pasiddal mi van?-törte meg a csendet.
-Biztos megvan.....-sóhajtottam-Nem válaszol a hívásaimra se az üzeneteimre
-Figyelj Brandi.... Ő.... Sokkal idősebb nálad....
-Csak másfél évvel idősebb. Az nem olyan sok
-Hát.... Egy 16 meg egy 18 éves? Nem is tudom....
-De.....
-Brandon. Ha tényleg, igazán szeret téged, akkor válaszol az üzeneteidre és visszahív
Én szomorúan lehajtottam a fejemet.
-Én is így tennék-tette hozzá halkan.
-Tessék?-kaptam fel a fejem.
-Se-semmi-pirult el.
-Simon.....
-Ahj....csak azt mondom, hogy szerintem Craig nem hozzád való. Ő.... Olyan amilyen, nem ismerem, te meg egy fantasztikus srác vagy-mondta.
-És akkor ki az aki hozzám való?
Ő elmosolyodott, megfogta az államat, és közelebb jött hozzám.
-Hát én-suttogta ajkaimra.
Én döbbenten néztem rá, majd végül puha ajkait az enyémekre nyomta.

(Már látom lelki szemeim előtt, ahogy a Gyerek brutálisan lemészárol, mert meleget csináltam belőle 😂 szerk.)

Én most nem tudtam, hogy visszacsókoljam e vagy ne. Végül vissza csókoltam, és a hajába túrtam. Ő belemosolygott a csókunkba. Nyelvét átcsúsztatta az én számba. Én két kezem közé fogtam az arcát, és úgy húztam közelebb magamhoz, közben becsuktam a szemem. A pillangók életre keltek a gyomromban. Teljesen el is felejtettem Craig-et. Lehet Simon-nak van igaza. Craig és én....különbözünk. lehet akkor elsiettük ezt a dolgot. És Simon tök rendes. Foglalkozik velem. Mondjuk Craig is foglalkozott. De.... Nem is tudom.... Simon-nal több dologban megegyezünk. És ráadásul ő nem beszél a kicseszett exéről. Komolyan mondom már szinte mindent tudok Tweek-ről. Őt nagy ívben fosom le. És... Ha Craig szereti, miért jött velem össze? Csak ki akart használni? De nem is érdekel. Simon elhúzódott tőlem és rám nézett.
-Brandon tudod.... Én..... Nagyon kedvellek téged-fogta meg a kezem.
-A-azt hiszem é-én is téged-mondtam halkan.
-És akkor most mi lesz?-nézett rám.
-Hogy érted?
-Veled meg Craig-gel.... Szakítasz vele?-karolta át a vállam.
-Nem tudom... Ez olyan hirtelen jött és.........-kezdtem, de Simon ismét megcsókolt.
Én viszonoztam a csókját. Lehet szakítok Craig-gel. Én eltávolodtam tőle, és gyönyörű zöldes kék szemeibe néztem. Én elpirultam. Ő megsimogatta az arcom.
-Mit szólnál, ha...... Átmennénk.....hozzám?-harapta be a száját.
-D-de u-ugye nem akarsz semmit csinálni?-ijedtem meg.
-Ki tudja?-suttogta a fülembe, és megharapta a fülcimpám.
Ő megfogta a kezem, és felálltunk a padról.
-És..... Öhm.... U-ugye nem akarsz bántani?-néztem ijedten rá.
-Én téged? Dehogy-mosolyodott el.

A házuk elé érve felkapott és felvitt a szobájába.
-Simon. Tegyél le-kapálóztam.
Ő elmosolyodott, és felvitt a szobájába, és lerakott a földre, az ajtaját pedig kulcsra zárta. Egy perverz mosolyt villantott felém. Megfogta a csuklóm, és a falhoz szorított, majd szenvedélyesen ajkaimra tapadt. Testem minden egyes porcikája kívánta őt. Vágytam az érintésére. Nem tudom miért érzek így. Kezét a derekamra tette, onnan pedig a fenekemre. Az alsóm alá nyúlt, és úgy simogatta fenekem. Én ijjaimat a nyaka mögött összekulcsoltam. Nyelveink érzéki táncot jártak egymással. Kivette nadrágomból a kezét, megfogta a combomat, és felvett. Én lábaimat a dereka körül összekulcsoltam. Ő a fenekemnél fogott, és elindult velem az ágyához, ahová óvatosan letett, meg nem szakítva csókunkat.
-Akarod?-vált el lihegve ajkaimtól.
Én szemeit pásztáztam.
-Óvatos leszek-simogatott meg-Élvezni fogod-adott egy puszit a nyakamra.
-I-igen-sóhajtottam, és hátra hajtottam a fejem.
-Mondd ki-suttogta a fülembe.
Én behunytam szemeimet, és nyeltem egyet.
-Akarlak-mondtam.
Ő elkezdte puszilgatni a nyakam. Én a hajába túrtam. Ő a pólóm alá nyúlt, és lekapta rólam az anyagot, majd a földre dobta. Én is így tettem pólójával. A nyakamról visszatért ajkaimra, kezét pedig a nadrágomhoz vezette. Kicsatolta az övemet és megszabadított a ruhadarabtól. Ő is lerugdosta magáról a nadrágját. Immáron fehérneműben voltunk egymás előtt.
-Már azóta vágyom erre, amióta csak megláttalak-suttogta ajkaimra.
Én kuncogtam, majd ismét szenvedélyes csókban forrtunk össze, közben lehúzta az alsónadrágomat, amit eldobott valamerre. Kezét megéreztem magamon, aminek hatására nyögtem egyet. Ő elkezdte a nyakamat puszilgatni, majd szívni. Én a hajába túrtam, aztán levettem róla a boxerét. Elvált tőlem, lábaimat szét tette, és lassan belém hatolt. Én összeszorítottam a szemem, amiből kigördült egy könnycsepp.
-Jól vagy cica?-suttogta.
-I-igen-sóhajtottam.
Ő lassan elkezdett bennem mozogni, az én számat pedig apró nyögések hagyták el. Ő gyorsított keze mozgásán. Viszont aztán saját tempóján is gyorsított.
-Si-simon-nyögtem.
Ő vadul ajkaimra tapadt. Én hátát karmolásztam. Éreztem, hogy nemsoká elérek a csúcsra.
-Mi-mindjárt-ziháltam.
A fiú vette a lapot, és jobban gyorsított. Egy hangos nyögés kíséretében élveztem el, viszont ő még nem volt kész, ezért folytatta tovább. Én beletúrtam a hajába és magamhoz húztam egy csókra.
-Brandon-nyögte, és elélvezett.
Ő kihúzódott mellőlem, és lihegve mellém feküdt, a testünket beborította a vékony izzadság réteg. Ő rám mosolygott, és adott egy csókot, a takarót pedig magunkra húzta.
-Aludjunk-néztem rá.
-Csak nem lefárasztottalak?-húzta kaján mosolyra a száját.
-De... Úgyhogy aludjunk-nevettem.
-Nekem oké-mosolygott, és átölelte a derekam.

Craig szemszöge

Jelen

-Édesem. Megvagy?-szóltam a szőkeségnek.
-Mindjárt...-cipelte a csomagját.
Én mosolyogva odamentem hozzá.
-Szöszi... Legközelebb szólj...-vettem el tőle a táskáját.
-Tizedikben hívtál utoljára szöszinek...
-Jó, Aranyhajnak is hívhatlak-kacsintottam rá.
-Hehe. Vicces vagy Tucker-villantott felém egy gúnyos vigyort.
-Tudom. Ezért is szeretsz
-Tévedsz... Utállak
-Hm.... Ha nálad az az utálat, hogy a világ legdögösebb, leghelyesebb, legszexibb fiúját csókolod, akkor... Én is utállak
-Azért ne szállj el magadtól Tucker
-Pff kérlek... Az egómat nem tudod tovább növelni (ezt legutóbb a haveromnak mondtam xD szerk.)
-Ebben igaza van-jött oda Clyde is.
Én betettem Tweek cuccát a buszba, aztán felszálltunk. Mi oda ültünk leghátulra, én az ablak mellé, ő pedig mellém.
-Hallgatunk zenét?-nézett rám.
-Tudtommal te utálsz engem
-Igen... Akkor hallgatunk zenét?
-Hallgassunk-mosolyodtam el, és elővettem a fülesemet.
Az egyiket Tweek-nek adtam. Én bekapcsoltam valami számot, és az ablakon bámultam ki. Hirtelen egy kezet éreztem a kezemen. Én rá néztem. Ő csak mosolygott rám.
-Craig... Szeretlek
-Mit szeretnél?
-Mi az? Már nem mondhatom a szerelmemnek azt, hogy szeretlek?
-De édesem-karoltam át a vállát.
-Amúgy ezt akartam
-Mit cicám?
-Ide bújni hozzád
Én kuncogva adtam egy puszit a homlokára.
-Fáradt vagy szívem?-kérdeztem.
Ő bólogatott.
-Majd felkeltelek, ha South Park-ba értünk oké?
-Jó-mondta.
Én elővettem a telefonomat, és írtam Brandon-nak egy üzenetet

A sulihoz érve, Tweek-kel átmentünk hozzájuk. Leraktam a cuccomat a szobájába.
-És most akkor elmész?-fogta meg a kezem.
-Igen. De ne aggódj édesem, vissza jövök-adtam neki egy csókot.
Én Brandon-ék házához vettem az irányt. Megnyomtam a csengőt. Pár másodperc múlva a szőke fiú nyitott ajtót.
-Craig.... Valami... Fontosat kell mondanom-mondta remegő hangon.
-Mi az?-kérdezte rezzenéstelen arccal.
-É-én... N-nem is tudom....-csordult ki egy könnycsepp a szeméből.
-Mondjad...
-Csináltam egy pár butaságot... É-és....
-Igen....?
-Én vagyok a legrosszabb barát
Hát... Tweek-nél nem lehet jobb.
-És....?-próbáltam kiszedni belőle, hogy mit akar.
-Me-megcsaltalak-mondta halkan.
Nem tudon miért, de egy hatalmas kő esett ke a szívemről. Legalább nem fogom fájó szívvel dobni a srácot.
-Az fasza. Mert én is. Na szia-fordítottam neki hátat, és mentem volna el.
De Brandon megfogta a kezem. Én értetlenül néztem rá.
-Craig... Nem... Nem kezdhetnénk elölről a dolgokat?-sírt.
-Nem
-De nem akarlak elveszíteni
-Figyelj Brandon. Nekem más tetszik. Meg kell értened. És amúgy is. Te is megcsaltál. Én is megcsaltalak. Kvittek vagyunk
-Tweek miatt igaz?
-Hát persze, hogy miatta
-Hihetetlen-nevetett kínosan.
-Mi is?-vontam fel a szemöldököm.
-Azért a narkós gyerekért totál odáig vagy. Én tökéletes vagyok. Jobban nézek ki. Ráadásul modell is voltam-akadt ki.
-Ide figyelj. Ha még egyszer valami bántó dolgot merészelsz mondani Tweek-re, beverem a képed. A másik, hogy leszarom magasról. Felőlem akár lehet olyan mint Eric Cartman. De én őt szeretem. És nem a külsője miatt szerettem meg
-Engem bezzeg azért mi?
-Nem... Csak kellett valaki, akivel tudom pótolni a hiányát-vontam lazán vállat.
-Egy pöcs vagy Craig Tucker
-Tudom... Mondj valami újat
-Szopjál le-kiabált.
-Kösz, kihagyom. Viszont engem vár a BARÁTOM. Öröm volt veled. Csá-sétáltam el, és mentem vissza Tweek-hez.
Egy tíz perces séta után megérkeztem a fiúhoz. Becsengettem, Tweek pedig azonnal ajtót nyitott.
-Szia. Na, mi volt?-kérdezte.
Én megfogtam a kezét, és felmentünk a szobájába.
-Egész jól fogadta....-mondtam.
-Tényleg?
-Ja... Csak elküldött melegebb éghajlatra. De amúgy ő is megcsalt, szóval nem értem miért van ezen úgy kiakadva
-Megcsalt?-lepődött meg.
-Ja. De leszarom. Mostantól csak a tiéd vagyok-öleltem magamhoz a fiút.
Ő elnevette magát, és fejét a mellkasomba fúrta.