45. rész
-Akkor? Mit csinálunk?-vettem fel a fülesemet.
-Teazsúrt tartunk. Szerinted mit csinálnánk Tweak?-kérdezte dühösen Eric.
-Fortnite?
-De még mennyire
-És hogyhogy azzal játszunk?
-A dagadt addig hisztizett, amíg meg nem engedtük neki a Fortnite-ot-sóhajtott Stan.
-Kicsim. Mit csinálsz?-nézett rám Josh.
Ő az ágyamban feküdt.
-Fortnite-ozunk a srácokkal-mondtam.
-Oké. De aztán ügyesen
-Értettem főnök
-Jajj, ne most tartsatok nyálas traccspartit-mondta Eric.
-Kenny hol van?-érdeklődtem.
-Ő majd a CS:GO-ba száll be-mondta Kyle.
-Rendben. Akkor kezdhetjük?-kérdezte Eric.
-Toljad neki dagadt-szólt Stan.
Én becsatlakoztam a játékba, és vártam, ameddig elkezdődik a harc a legjobb loot-okért. Amint a léghajóban voltunk, Cartman kijelölt egy helyet a térképen.
-Ne oda te barom. Ott sokan szállnak le-aggodalmaskodott Kyle.
-Pofád lapos zsidó. Ugrás
Mi kiugrottunk. Viszont Kyle-nak volt igaza. De én gyorsan bementem egy házba, ahol sikerült pár fegyvert összeszednem.
-Hogy rohadnál meg te kis geci faszrágó-akadt ki Cartman.
-Csak nem meghaltál dagadt?-folytotta vissza a röhögést Stan.
-Ne röhögj, mert odamegyek aztán lerúglak
Én nem is foglalkozva velük koncentráltam a játékra. Viszont én valami nasit kívántam.
-Josh-fogtam be a mikrofont-Hoznál nekem légyszi chipset?
-Persze cicám-mosolyodott el.
-Josh nekem is hozz léccci-mondta Cartman vékony hangon.
-Kuss legyen dagadt-förmedtem rá.
-Jólvan na...
Én tovább játszottam.
-Ó a faszomat már... Meghaltam. Srácok, vigyázzatok. Tuti, hogy csal-mondta Stan.
-Miből gondolod, hogy csalt?-kérdeztem.
-Hallod... A halál faszában volt a csávó, én hatszázszor belé basztam, ő pedig egy kicseszett golyóval meg megölt. Szopjon le
Én elnevettem magam.
-Ez nem vicces
-Jó, jó, bocsi
Josh visszajött egy zacskó chips-szel a kezében.
-Köszi. Imádlak-néztem rá.
-Tényleg?-mosolyodott el, és közel jött hozzám.
-Aham-mosolyogtam rá.
Megfogtam a pólóját, és magamhoz húztam egy csókra. Egyik kezével a székemen, másik kezével az asztalomon támaszkodott.
-Tweek... A játék-szólt Stan.
-Ja, bocsi-mondtam.
Josh mellém húzta a másik széket, ami a szobámban volt, és mellém ült.
-Most mit kell csinálni?-kérdezte Josh.
-Nem játszottál még a Fortnite-al?
Ő megrázta a fejét.
-Na, majd megtanítalak
-Amúgy hallja amit mondunk?-kérdezte Stan.
-Aha-felelte Josh.
-Jó. A barátod tolja a második legjobban a Fortnite-ban
-És ki az első?-kérdezte a barátom.
-Kenny-mondták egyszerre.
-De ő minden játékban jó-mondtam.
-Ja. De tuti, hogy csal...-mondta mérgesen Cartman.
-Az online sakkban is?-kérdezte Stan.
-Dagadt... Kenny nem csal minden féle szarban, mint te-mondta Kyle.
-Kyle. Figyelj-szóltam rá.
-Játszom
Én elbújtam az egyik szobában, mivel meghallottam, hogy jönnek. Josh felhajtotta a fülesem mikrofonját.
-Most mit csinálsz?-néztem rá.
Ő nem szólt semmit, csak kezét az arcoma tette.
-Én semmit-mosolyodott el.
Közel hajolt hozzám, és egy csókot adott ajkaimra. Én vissza csókoltam. Nyelve bejutást kért a számba, amit én meg is adtam neki.
-Tweek... Tweek... Vigyázz-szólt Kyle.
Én el akartam tolni magamtól Josh-t, de ő nem engedett el. Sőt, jobban magához húzott.
-Mmmm-hümmögtem.
Josh a hajamba túrt. Én kinyitottam a szemem, és a gépre néztem. Pont akkor volt ott valaki, akit sikeresen lelőttem. Miután még egy pár embert lelőttem, belemosolyogtam a csókba. Levettem magamról a fülest, és az asztalra raktam, majd Josh arcára tettem a kezem. Ő megfogta a kezem, és felhúzott a székből, de nem szakítva meg a csókunkat. Derekamra tette a kezét, és eltolt egészen az ágyig, ahová lelökött engem. Én kuncogva néztem rá. Egy perverz vigyort villantott felém, és fölém mászott. Én az alkaromra támaszkodtam. Nyelvem a szájába dugtam, és folytattuk tovább a csókolózást. A pólóm alá nyúlt és a hasamat kezdte simogatni. Majd keze egyre lejjebb, és lejjebb vándorolt. Benyúlt a nadrágomba, és a fenekem megmarkolta. Én a hátát simogattam.
-Tweek. TWEEEK-hallottam a fülesemből Kyle hangját.
De nem érdekelt. Én a hajába túrtam. Annyira hiányzott már Craig érintése. Várj... Nem... Én Josh-sal vagyok most. Én még közelebb húztam magamhoz a fiút.
-Craig-gel kéne lenned-szólalt meg az ördög.
-Nem. Az a helyes, ha Josh-sal van-szólalt meg az angyal is.
A gyomrom görcsben volt. De ez nem az a kellemes, mint mikor meglátod azt akibe szerelmes vagy. Nem... Ez olyan... Frusztált... Én eltoltam magamtól Josh-t.
-Figyelj. Én.....ezt nem....csinálhatnánk máskor?-néztem rá.
Ő mérgesen lemászott rólam.
-Tweek. Lassan egy hónapja együtt vagyunk. Bezeg Craig-gel meg már az első héten lefeküdtél mi?-akadt ki.
-N-nem
-Hagyjuk is-mondta idegesen, majd kiviharzott a szobámból.
Én visszamentem a géphez.
-Leléptem-mondtam, és kikapcsoltam a hívást, meg a játékot.
Felvettem a kabátom és a cipőm. Elindultam valamerre. Nem tudom merre. Majd a parkban lyukadtam ki. Leültem az egyik padra, és gondolkoztam. Hirtelen lehuppant mellém valaki.
-Szép nyugis hely. Nem igaz?-nézett rám.
Egy fiú volt. Barna haja volt. Rám mosolygott. Tök jófejnek tűnik.
-Igen... Távol a gondoktól-sóhajtottam.
-Amúgy... Simon vagyok-mutatkozott be.
-Tweek-mosolyodtam el-Amúgy... Hogyhogy nem láttalak még itt?
-Most költöztünk ide
-És melyik suliba fogsz járni?
-A South Park-i Gimi. Tizedik osztály
-Én egyel fölötted vagyok-mosolyogtam.
-Tényleg? Akkor legalább valakit ismerni fogok
Én rá mosolyogtam.
-Amúgy... Szerinted.... Az gáz, ha valaki a saját neméhez vonzódik?-kérdezte.
-Miért lenne gáz?
-Nem tudom... Csak... Hát... Tudod....
-Meleg vagy?
-Mondhatni. És félek, hogy ki fognak csúfolni miatta
-Nem kell emiatt félni. Ha ez megnyugtat, én is meleg vagyok
-Tényleg?
-Aha-mosolyogtam rá.
-Figyelj. Majd máskor még tudunk beszélgetni? Nekem haza kell mennem. Tudod, a cuccokat kipakolni...
-Persze-mosolyogtam rá.
-Szia-állt fel mellőlem.
-Helló-köszöntem el.
És ismét egyedül. Az érzelmeimmel.
-Csá-huppant le mellém a padra az, akit tényleg nem akartam, hogy ott legyen.
-Szia-köszöntem unottam.
-Rómeót hol hagytad Júlia?-nézett rám.
-Na és te Júliát?-villantottam felé egy gúnyos vigyort.
-Otthon. Tudod, fárasztó egy napunk volt
-Nem érdekel mit csináltál Tucker
-Csak nem féltékeny vagy?-hajolt kicsit közelebb hozzám.
-Persze... Csakis-forgattam a szemem-Amúgy kérdésedre a válasz, lelépett
-Mert? Hozzányúltál a hajához, és szétjött?
-Mintha te nem sipákolnál azért, ha a hajad szétjön
-Én nem
A sapkáját levettem a fejéről, és megborzoltam a haját. Fekete haja a szemébe lógott.
-Most, hogy tönkre tetted a hajam, jobb?
-Sokkal
-Tudod mennyi idő, mire ezt így beállítottam?-túrt a hajába.
-Josh legalább nem szarakszik annyit a hajával, mint te
-Két flakon hajlakk nekem is megtartaná a hajam.
-Ha azért jöttél, hogy fikázd őt, el is mehetsz
-Kényelmes itt. Meg amúgy is, mondani akartam volna neked valamit, de akkor mindegy is
-Na, mondjad-sóhajtottam.
-Bocs a tegnapiért
-Természetesen megbocsájtok, hogy részegen a konditerem öltözőjében akartál megdugni-néztem rá mérgesen.
-Szuper. Akkor....
-Ez szarkazmus volt. Mit akarsz?
-Inkább kit-kacsintott rám.
-Na és mi van a barátoddal?
-Alszik
-Áhá... Tehát ha nincs ló, jó a szamár is mi?
-Felőlem egyszarvú is lehetsz, de nem
-Akkor meg?
-Figyelj... Tudom, hülye voltam. De... Talán nem kezdhetnénk az egészet elölről?
-Most azt akarod, hogy jöjjünk össze?
-Hát.... Aha
-Ez az egész egy elcseszett dolog. A másik pedig, hogy én nem szeretlek téged Craig. Felejts végre el
-Nehéz lesz úgy, hogy minden nap látlak a suliban
-Fejezd be a flörtölést
-És mit szólnál, ha barátok lennénk?
-Megpróbáltuk, nem ment
-És ha még egyszer megpróbálnánk?
Én beharaptam a számat, és kék szemeit vizslattam.
-Ahj, legyen
-Jó. Lenne egy kérdésem
-Mondd
-Megcsókolnád a haverod?-húzogatta a szemöldökét.
-Hülye vagy-forgattam meg a szemem.
Valamiért nem vagyok rá mérges. Nincs meg bennem az, hogy itthagyjam őt. Vele akarok lenni. De nem akarok vele összejönni. Félek. Félek hogy valami nem fog működni. Félek, hogy szakítanánk megint, és az még jobban fájna.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro