41. rész
Clyde kiment Tweek-kel az ajtón, engem Stan meg Kenny leültetett a székemre.
-Mi volt ez az egész?-nézett rám Kenny.
Én unottan vállat vontam, majd a padra felraktam a lábam, és a széken hintáztam.
-Hm... Nem tudom
-Baszki... Megütötted
-Kellett neki beszólnia
-De te kezdted-nézett rám Kenny.
-De azért ez Tweek-től is durva volt...-vett védelmébe Stan.
-Jó, igaz...-mondta Kenny-De akkor sem kellett volna behúzni neki...
-Lehet, hogy egy ici-picikét túlzásba vittem, de csak egy kicsit-forgattam meg a szemeim.
-Jó. És ugye bocsánatot kérsz tőle?-vonta fel a szemöldökét Kyle.
-Miért én kérjek? Majd ha ő bocsánatot kér, talán. De csak talán, megbocsájtok neki
-És... Hogyhogy már nem bírod?
-Mert nem szeretem. Ennyi... De tudjátok a sztorit. Minek mondjam el századjára?
-Rendben pöcsök. Üljetek le-jött be Garrison-Mi van veled Craig?
-Verekedett a pasijával-mondta Kenny.
-Nem a pasim, és többet nem is lesz McCormick-néztem rá mérgesen.
-Akkor Tweek-kel...
-Amúgy adnátok egy zsepit? Nem tudom kinek tűnt fel, de... Ömlik az orromból a vér-néztem szét a társaságon.
Kyle a zsebébe nyúlt, és egy zsepit nyújtott nekem.
-Kösz Broflovski
-Szívesen Tucker
Én az orromhoz raktam a zsebkendőt.
-Adj légyszi még egyet
-Tucker ba.....JÉZUS URAM ISTEN-kiáltott fel Kyle.
A zsebkendő átázott és a kezem is tiszta vér volt.
-Craig, menj ki a mosdóba-biccentett az ajtó felé Garrison.
Én kimenten a teremből, és a mosdóba siettem. Elővettem a telefomat, és írtam Brandon-nak.
Én idegesen járkáltam fel-alá. Ahj... Hol van már? És végre bejött Brandon, én oda rohantam hozzá.
-Jézusom Craig. Mi történt?-nézett rám aggódva.
-Az most lényegtelen-öleltem magamhoz szorosan a fiút.
-Nem lényegtelen. Ömlik az orrodból a vér-tett az orromhoz egy zsepit.
-Verekedtem Tweek-kel-forgattam meg a szemeimet.
A csaphoz mentem, ahol lemostam magamról a vért. Mikor ezzel megvoltam, a barátomra néztem. Arcomra tette a kezét, és elkezdte simogatni. Hirtelen hangokat hallottam a folyosóról.
-Ahj... Nem hiszem el. Miért ekkora faszkalap?-hallottam Tweek hangját.
-De Tweek... Végülis... Valamilyen szinten igaza volt. Nem azt mondom, hogy helyes, hogy megvert, de... Azért durva volt amit szóltál...-mondta Clyde.
Köszönöm Donovan... Én szorosan magamhoz öleltem Brandon-t.
-Ide jönnek-suttogta nekem rémülten.
-Jönnenek. Nyugi. Itt vagyok
Ő szorosabban bújt hozzám. Hirtelen kinyitódott a mosdó ajtaja. Clyde meg Tweek jöttek be.
-Ti mit kerestek itt?-néztem mérgesen a szöszire, Brandon-t pedig jobban magamhoz húztam, és a haját simogattam.
-És ti?-vonta fel a szemöldökét Tweek.
-Tudod... Nekem szükségem van arra, hogy a BARÁTOM itt legyen mellettem-hangsúlyoztam ki.
-Jó. Én nekem meg pisilni kell. És akkor mi legyen?-nézett rám Tweek gúnyosan.
-Menj a csaj mosdóba... Ahogy látom, úgyis megjött a menszesz
-Megöllek-rohant volna felém Tweek, de Clyde lefogta.
-Menjetek-biccentett Clyde az ajtó felé.
Én Tweek-re vetettem egy gúgyos pillantást, majd Brandon-ra néztem. Megfogtam a derekát, és hátra döntöttem, és megtartottam. Én Tweek-re kacsintottam, ezután a barátom ajkaira tapasztottam az én ajkaimat. Brandon egy darabig hezitált, de visszacsókolt. Ő a nyakam mögött összekulcsolta ujjait.
Tweek szemszöge
Én csak ott álltam, ahogy Craig megcsókolta azt a fiút. Miért? Miért tör még jobban össze? Mikor befejezték a csókolózást, Craig megfogta a barátja kezét.
-Gyere édes. Menjünk-mondta, majd kimentek.
Én összerogytam a földön. Engem is így hívott...
-Miért?-suttogtam.
Segítség kérően Clyde-ra néztem.
-É-én erről tényleg nem tudtam
-Clyde... Miért tör össze engem még jobban?-néztem rá könnyes szemekkel.
-Nem tudom... Figyelj Tweek. Gyere. Szerintem menj haza, és pihenj egy kicsit. Mi meg beszélünk Craig-gel
-Nem kell... Boldog... Jó ez így...
-De te meg össze vagy törve
-És? Úgysem érdekli-sírtam.
-Gyere-húzott fel a földről.
Én megöleltem Clyde-ot.
-Szerintem haza megyek-szipogtam.
-Rendben. Majd átdobom neked a cuccaidat. Most menj, és pihenj. Falazok neked-kacsintott.
-Köszi Clyde
Craig szemszöge
Brandon vissza ment a termébe, és én is a sajátomba.
-Na, jobban vagy?-nézett rám Token.
-Aham
-Clyde és Tweek hol vannak?
-Faszom sem tudja
Token védekezően felemelte a kezét, és előre fordult.
Mivel öt perccel hamarabb elengedett Garrison az óráról, ezért Brandon terme elé mentem, ahol vártam a fiúra. Amint kicsöngettek, jöttek ki az emberek az ajtón, mikor megpillantottam a barátomat, ahogy... Egy másik srác közelít hozzá, ő pedig ijedten hátrál.
-Egy csicska vagy-mondta a dagadt gyerek.
-M-miért lennék az?-ijedt meg Brandon.
-Kérlek... Csak rád kell nézni... Honnan jöttél? Buzi falváról?
Komolyan... Cartman kettő az a gyerek. Csak egy kicsit dagadtabb nála. Jó, mondjuk Cartman-nek jók a beszólásai...
-Hé-szóltam a gyereknek.
Ő ijedtében hátra fordult. Brandon egy apró mosolyra húzta a száját.
-Miért nem keresel valakit a saját súlycsoportodból? Ja várj... Nincs a suliban több 200 kiló fölött lévő gyerek... Úgy nehéz lesz dagi
-Na, megjött a pálcika ember
-Lehet, hogy pálcika vagyok, de ha leülök egy székre, azt nem eszi meg a nagy, kövér seggem
-Há-hát tudod mit?... Öhm... Kicsi a farkad
-Lehet, de legalább az enyém nem zsírból van
-Beverem a képed
-Gyerünk dagadék. Csináld
-Neked nem a pasid kéne védened Fucker?
-Most is őt védem egy víziló elől. Na, húzzál innen Michelin baba-mutattam az ajtó irányába.
Ő dühösen nézett rám, de végül kiment.
-Köszönöm Craig-nézett rám Brandon.
-Bánott téged? Hozzád mert nyúlni? Elvágom a torkát
-Nem, semmi bajom-mosolyodott el.
-Biztos?
-Igen
Én megfogtam a vállát és a falhoz toltam. Az álla alá nyúltam, és mohón falni kezdtem édes ajkait. Ő beletúrt a hajamba, és enyhén meghúzta, ami egy kicsit beindított.
-Khm...-hallottam meg az ismerős hangot.
-Mi van Donovan?
-Egy, légyszi ne a suliban dugjatok, kettő, ebédszünet van
-Oké, megyünk. Egy perc-mondtam.
Clyde elment, én meg folytattam azt amit elkezdtem.
-Craig-tolt el magától-Ezt tényleg ne itt
-De nem bírok veled betelni-suttogtam ajkaira, és adtam egy csókot.
-Menjünk kajálni inkább, éhen halok-mondta.
-Rendben. Akkor... Mellém ülsz kajánál?
-Megígértem nem?
-De-kulcsoltam össze az ujjainkat, és mentünk a kajáldába.
Amint megkaptuk az ebédünket, leültünk az asztalhoz.
-Csá pöcsök-köszöntem.
-Csá gennyláda-biccentett Cartman.
Én leültem Kyle mellé, Brandon pedig mellém.
-Öhm... Ő ki?-kérdezte Stan.
-A barátom-karoltam át Brandon vállát.
-Ú... Új főribanc?-húzogatta a szemöldökét Kenny.
-Úgy bizony McCormick-kacsintottam rá.
Brandon csak értetlenül nézett rám.
-Ezt hosszú lenne elmagyarázni-legyintettem.
-Okéé...
-És... Hogy jöttetek össze?-kérdezte Kyle.
-Egyik nap, úgy kb több mint egy hete, elmentem kondizni suli után, mert szarul voltam meg minden, tudjátok. És aztán aznap este, meg elmentem egy bárba, piálni
-Nem azt mondtad, hogy ismerkedni akarsz?-vonta fel a szemöldökét a mellettem ülő fiú.
-Sss, erről nekik nem kell tudniuk
-Bocs. Folytasd
-Szóval igen. Ha már így elmondta, akkor ismerkedni mentem. De ott mindenki cső buzi volt
-Mivel az egy meleg bár...
-Brandon kérlek... Én beszélek
-Jó, befogom
-Igen, egy meleg bár. Aztán megláttam ezt a kis cukiságot, ahogy ott magányosan ücsörög-nyomtam össze a barátom arcát.
-Craig... Szeretnék enni
-Jó, oké... Aztán utána odamentem hozzá. Hat órán keresztül beszélgettünk, aztán csókolóztunk, aztán meg összejöttünk
-Aham... És Brandon, hány éves vagy?
-Tizenhat
-Pedo veszély-kiabált Kenny.
-Maradj már McCormick. Ha te tizennyolc leszel, akkor Butters még csak tizenhét
-Jó. De te tizennyolc vagy, ő meg tizenhat
-Csak másfél év korkülönbség van köztünk. És amúgy is. Nekem nem számít, mert szeretem
-Aha... Egy hónapja még másnak mondtad ezt...-nézett rám szúrós szemekkel Clyde.
-Mi van Donovan? Talán nem tetszik valami?
-Áh, hagyjuk is. Elment az étvágyam-állt fel az asztaltól, és elment.
-Oké... Amúgy... Mi van Josh-sal. Tud róla valaki valamit?-kérdezte Stan.
-Asszem orvosnál van-mondta Kyle.
-Vagy Tweek-nél és dugnak-nevetett Eric.
Én komoran meredtem magam elé, majd a tányéromra néztem, és ettem tovább a kajám.
-Ha tényleg együtt vagytok... Csókoljátok meg egymást-nézett ránk Kenny.
-Ez nem egy esküvő...
-Punci vagy Tucker?
-Nem...
-Csókot, csókot, csókot, csókot-kántálta Kenny.
Én megforgattam a szemeimet.
-Nem fogunk előttetek smárolni
Viszont már az ebédlőben mindenki körénk gyűlt, és elkezdték kántálni azt, amit Kenny. Én Brandon-ra néztem. Megfogtam az arcát, és közelebb húztam magamhoz. Nyelvem a szájába siklott. Ő a kezét az arcomra tette. Én tovább csókolóztam vele, mire mindenki elkezdett tapsolni. Nem értem, hogy miért. Elvégre nem megkértem a kezét.......... Még.
Csak hogy ne érezzétek rosszul magatokat, és ne öljetek meg... Itt egy kép a kutyámról
Mielőtt még kérdeznétek:
-labrador
-két éves
-Zeusznak hívják
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro