Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Le akartam nyomni a szundit, de valaki megelőzött.
-Még tíz perc-mondta.
-Két órát is kaphatsz-mondtam.
-Mert?
-Öt óra van
Craig inkább nem foglalkozott vele, átölelte a derekam, fejét a nyakhajlatomba fúrta. Mivel én nem tudtam vissza aludni, ezért telefonoztam. Viszont Craig kikapta a kezemből.
-Hé
-Aludjunk-mondta reggeli rekedtes hangján.
-De nem tudok
Craig letette a telefonomat, majd felém fordult. Szorosan magához ölelt, és én is őt.
-Azért próbáld meg légyszi-mondta.
-Rendben
-Szeretlek
-Én is téged

Mikor kinyitottam a szemem, Craig óceán kék szemeivel találtam szembe magam.
-Jó reggelt. Mennyi az idő-kérdeztem.
-Kilenc
-MENNYI?-pattantam ki az ágyból.
-Tweek, Tweek...-fogta meg a karom-Nem tudom, hogy tudod e, de nem kell bemenni suliba
-Miért?
-Szombat van
-Nem, ma péntek van
-Nem szívem-nevetett.
Én a telefonomhoz mentem, majd megnéztem a naptárat. Igaza volt.
-Akkor a semmiért hoztam a táskámat-dőltem vissza az ágyba.
-Meg is lepődtem, hogy hoztad. Ennyire szeretnél tanulni?
-Amúgy hétfőn dolgozat, úgyhogy igen
-Miből?-kapta fel a fejét.
-Biosz
-Jajj, akkor nincs gáz. A kettes megvan
-Ötös is lehetne ám
-Áh... Felejtsd el
-Craig. Segítek
-Nem kell cicám
Én fölálltam mellőle az ágyból, majd az asztalához mentem, ahonnan elvettem a bioszt, majd kinyitottam.
-Mi a szövet?-kérdeztem.
-Mi?
-Mi a szövet? Kérem a fogalmát
-Hát öhm... Anyag?
-Nem
-Akkor?
-Szövet az azonos alakú, és azonos életműködést végző sejtek összessége
-De okos itt valaki
-Csak szoktam tanulni-mondtam, majd visszabújtam az ágyba.
-Látszik
-Szóval mi a prokarióta?
-Öhm....
-És az eukarióta?
-Hát....
-Ezek sejtek. A prokarióta sejtmag nélküli, az eukarióta az sejtmagvas
-Tweek. Én ezeket nem tudom
-De tudod. Csak lusta vagy megtanulni-csaptam a fejére a könyvvel (természetesen nem erősen).
-Mert mással vagyok elfoglva
-Mivel?
-Inkább kivel-kacsintott.
-Most fogd rám, hogy miattam nem tanulsz
-Nem. Nem azt mondom, hogy a te hibád. Csak foglalkozom veled
-Mindegy tanuljunk. A csontokat legalább tudod?
-Öhm... Nem
Én csak sóhajtottam majd felkeltem az ágyból.
-Gyere-húztam ki Craig-et.
-Muszáj most?-nyafogott.
-Igen, muszáj
Craig kikászálódott az ágyból, majd velem szembe jött.
-Jó. Érints meg valahol-mondtam.
-Mi?
-Csak csináld
Craig két kezét a mellkasom oldalára tette.
-Itt milyen csont van?
-A te csontod
Én csak megforgattam a szemeimet.
-Ezek a bordák. Jó, érints meg valahol máshol
Craig végig húzta kezét a gerincemen.
-És ez mi?-néztem rá.
-Gerincoszlop
-És mi találhatóak a csontok között?
-Öhm... Porcok?
-Igen. Jó, folytassuk
Craig a hátam közepétől a fenekemeig végig húzta a kezét.
-Nem Craig-mondtam, majd megfogtam a kezét-Nézd, ez a farokcsont-raktam kezét a fenekemhez.
-Az nem máshol van?
-Craig. Ott nincs csont
-Akkor, mitől olyan kemény?-vigyorodott el pimaszul.
-Ez már más téma. A csontoknál vagyunk, és a perverz célzásaiddal most hagyj. Majd utána, de most tanulunk
-Értettem főnök
Craig megérintette a kulcscsontomat.
-Ez mi?-néztem rá.
-Kucscsont
-Igen

Már fél órája tanultuk az anyagot, mikor végre sikerült Craig-nek megtanítanom a dolgokat (figyeltem én nyolcadikban biosz órán szerk.).
-Jó. Ügyes vagy. Ez milyen csont?-mutattam immáron rajta.
-Singcson
-És a másik?
-Orsócsont
-Na. Szerintem már megtanultad. Ugye nem volt olyan nehéz?
-Főleg, hogy ilyen cuki az élethű báb-kacsintott-Ha ilyenek lennének a biosz órákon tuti odafigyelnék
-Amúgy te mivel vagy elfoglalva bioszon? Mert a tanár hatszázszor rádszól
-Csak téged nézlek. Az érdekesebb
Én csak elpirultan néztem rá.
-És most a jól megérdemelt pihenés-ült az ágyára, majd az ágy támlájának neki döntötte a hátát, térdeit felhúzta-Szeretnél ide ülni?-paskolta meg a combjait.
-Há-hát é-én-jöttem zavarba.
-Mondhatod azt nyugodtan, hogy igen, Édes-mosolyodott el halványan.
Én félve oda mentem hozzá, megfogta a kezem, én meg az ölébe ültem. Csak néztük egymást egy darabig.
-Így szerintem ötös lesz a dogám
-Na, mondtam én-mosolyodtam el.
-Igazad volt-ölelte át a derekam.
Én a haját simogattam.
-És most jöhetnek az izmok és a belső szervek-néztem rá.
Ő felkapta a fejét, majd meglepődötten nézett rám.
-Csak viccelek
-De vicces valaki
-Tudom. Tőled tanultam
-Azért ennyire nem szarok a poénjaim
Én csak bele ütöttem a vállába.
-Áu...
-Ezt megkaptad
Craig csak rám nézett, majd arra eszméltem föl, hogy fölöttem fekszik.
-Tudod... Gondolkoztam valamin
-M-min?
-Talán ha...-suttogta a fülembe-Levennél néhány ruhadarabot meg is jegyezném a dolgokat
Én csak elpirultam.
-H-hogy mi?
Vártam, hogy azt mondja "csak vicceltem", de nem mondta.
-Benne vagy?-kérdezte.
-É-én....-dadogtam zavartan.
Craig leszállt rólam, majd felhúzott az ágyról, és vissza álltunk oda, a szoba közepére. Ő csak pimaszul elmosolyodott, majd elkezdte felhúzni a pólómat nagyon lassan, majd levette rólam.
-Még van egy zavaró tényező-nézett a boxeremre.
-Az marad
-Nem baj. Így is tökéletes vagy-kacsintott.
Én csak elpirultan néztem a lábaimra. Craig az államnál fogva felemelte a fejem, majd adott egy csókot. Viszont az a csók kezdett elmélyülni. Craig elvált ajkaimtól, majd odament az ajtóhoz, és kulcsra zárta, utána visszajött hozzám és a derekamnál fogva húzott közel magához. Meg akart csókolni, de hirtelen pittyegett a telefonom.
-Ki az?-kérdezte Craig.
-Clyde
-Add-vette ki a kezemből a telefont.

-Most komolyan letiltottad?-nevettem.
-Igen-mondta, majd az ágyra dobta a telefonom-Szóval hol is tartottunk?-keztde apró puszikkal belepni a nyakam.
-C-raig. Figyelj... Ha ma alszol nálunk, akkor folytathatjuk. De most inkább ne
-Miért?
-Nem akarom, hogy a szüleid vagy a húgod meghalljanak
-Miért? És a te szüleid nálad nem hallanák meg?
-Nem
-Hogyhogy?
-Mert otthon sem lesznek
-Óóó. Kis huncut
Én csak elnevettem magam, majd felvettem a pólómat, majd Craig-gel lementünk a konyhába.
-TWEEK-szaladt oda hozzám Tricia, majd szorosan megölelt.
-Nem kapok levegőt
-Nem baj-mondta a kislány.
-De baj. Nekem azért hagyd életben-mondta Craig.
Ticia a bátyjára nézett, majd bemutatott neki. Le sem tagadhatnák, hogy testvérek. Én visszaöleltem a lányt.
-Anyáék?-kérdezte Craig a húgától.
-Elmentek. Úgyhogy veletek maradok bátyus
Én csak elmosolyodtam.
-Jó, átviszlek a mamához-mondta Craig.
-Neeee. Olyan régen láttam már Tweek-et
-De most én akarok vele lenni
-Légyszi Craiiig
-Nem. Átmész a mamához
-Jajj, Craig. Ne már. Had maradjon velünk-fogtam meg Tricia vállát.
Mi a kislánnyal csak boci szemekkel néztünk Craig-re.
-Ah. Rendben-adta be a derekát.
Mi Tricia-val, megöleltük. Craig vissza ölelt minket.
-Mit csináljak?-nézett ránk Craig.
-Kaját-mondtam.
-De milyet?
-Na, megkóstolom azt a híres Craig Tucker féle omlettet-tettem könyököm a vállára.
Mondjuk kicsit nehéz volt, mert ő magasabb nálam... Craig csak szúrós szemekkel nézett rám.
-Mi az?-néztem rá.
-Ezt nem szeretem....
-Bocsi-vettem le kezét a válláról.
-Nem azt mondtam, hogy ha te csinálod az zavar-mosolyodott el halványan.
Én csak meglepődötten néztem rá. Ő csak kacsintott, majd bement a konyhába. Mi Tricia-val leültünk az étkezőben.
-Tweek. Miért nem jöttél hozzánk?
-Hát... Az a helyzet, hogy Craig-gel voltak nézet eltéréseink.... Meg minden. De azóta megbeszéltük a dolgokat
-Amúgy örülök, hogy össze jöttél a bátyámmal. Nem bírtam Ashley-t. Sem a csajait. Mondjuk azzal legalább tudta kompenzálni, hogy nem volt semmi
-Hogy érted, hogy nem volt semmi?
-Hát tudod.... Ők... Ketten... Együtt... A sötétben
-Szóval Craig nem volt még együtt senkivel?
-A-a
Szóval Craig szűz? (Nem, mert vízöntő. Haha. It's a joke. Funny :D. Szerk.) Nem néztem volna ki belőle... Én csak rá néztem. Ő a konyhában csinálta a kaját. Ő háttal állt nekem, ezért én a háta mögé osontam, és hátulról átöleltem a derekát.
-Jézusom Tweek. Megijesztettél-mondta Craig.
-Bocsi Szívem
-Szívemnek hívtál?-fordult meg a karjaim közt.
-A-akkor n-nem hívlak így-dadogtam zavartan.
-Akárhogy hívhatsz Édes-adott egy csókot.
-Mikor lesz kész?
-Tíz perc
-Olyan soká?
-Igen-mosolyodott el.
Én visszamentem Tricia-hoz.
-Na?
-Tíz perc múlva kajálhatunk
-Craig. Lemehetünk Stripe-hoz?-kérdezte Tricia.
-Nem
-Miért?-kérdeztem.
-Csak veled mehet le
-Azt mondtam hogy le mehetÜNK? Sérült vagy...
-Menjetek-sóhajtott Craig.
Mi Tricia-val lementünk a kis Stripe-hoz. Kivettem a kis ketrecéből, majd a kezembe vettem.
-Megfoghatom? Craig sosem engedi-nézett rám szomorúan.
-Persze-adtam át neki.
Ő óvatosan elvette, majd elkezdte simogatni.
-Kész a reggeli-kiabált Craig.
Én elvettem Tricia-tól a tengeri malacot, majd visszaraktam a helyére és felmentünk.
-Kézmosás-mondta Craig.
-Oké anya-mondta Tricia, majd elment a fürdőbe.
Én csak Craig elé léptem.
-Ez rád is vonatkozik Tweak-fonta maga előtt össze a karjait.
-Várj... Most a vezetéknevemen, vagy a keresztnevemen hívtál?
-Vezetéknév
-Akkor megyek-mondtam, majd elmentem a mosdóba.
Miután megmostam a kezem, az asztalhoz ültünk, és Craig szedett nekünk kaját.
-Amúgy azt mondtad, hogy tíz perc múlva lesz kész-néztem rá.
-Hazudtam-mosolyodott el.
Én csak ettem.
-De arról nem, hogy ilyen finom az omletted-mondtam teli szájjal.
-A bátyám csinálja a legjobb omlettet a világon
-Inkább egyetek-mondta Craig, majd komoran enni kezdett, majd láttam, hogy elmosolyodott.

Aww *-* annyira imádom azt a számot amit oda fel raktam. Hallgassátok meg 😍.
U.i.: norihorvath a kövi rész már izgalmasabb lesz 😏🔞