5.resz
Jungkook csak kirakott a házunk előtt .
Nagyon sok mindent nem tudtam meg , viszont jobb mind a semmi .
Szóval három demon van a közéletbe azaz csak egy folyamatosan ,és kettő a suliban ,mert míg Jungkook gondol egyet már nalam van addig a kettő még kérdéses...
Lefekvés hez keszulodtem mikor a telefonom rezzent egyet .
Ismeretlen.
Ezért holnap számolunk.
Nehéz volt evvel az üzenettel agyba bújni...és álomra hajtani a fejem..
Virágos mezőn sétáltam .
A madarak csicseregtek mindenhol.
Noha máskor , iritáló tud lenni reggel hatkor ,az ablakom alatt nyári szünetben .
Most az egyszer megnyugtatott .
Meg hát azért jobb lett volna minden egyes reggel erre kelni , nem pedig a rémálmok miatti fel riadni.
A szél halkan fúj ide oda .
Néhol a hajamba kapva én pedig csak sétáltam .
A lelekem nyugott volt .
Sütött a nap , rajtam pedig csak egy lenge ruha volt , kamilla virágokkal díszítve.
A fehér kissé átlátszo textil anyag néha egy nagyobb viragban megakadt , mivel a földet súrolta .
Most is ez történt egy piros rózsa bokor melett mentem el , mikor a ruhám bele akadt .
Így próbáltam óvatosan kiszedni a ruha darabot a rózsák közül ,nehogy egy tüske el szakítsa.
És ki más lenne olyan szerencsétlen mit én .
A ruha elszakadt én pedig megszúrtam a kezem egy tüskével.
A mutató újamat kémleltem . A ki bugyanő vörös vert nézve.
Nem faj , viszont a kellemetlen érzés atfutott rajtam .
A madarak elhalkultak addig a pontig míg a nap lement , és a ködös borult felhők nem jelentek meg az eddigi szép időt elnyomva.
Rémület fogott körül . Menekülési ösztönnel .
El akartam tűnni megszűnni .
A verem az ujjamból arelixtikussan folyt.
A köd egyre csak erősödött én pedig egyre csak jobban féltem .
Majd egy hangoss fa recscsenes .
És mire szembe néztem az eddigi ködös és nyirkos mezővel úgy futott át rajtam a felismerés .
Jungkook pár lépésre állt tőlem hideg tekintettel nézve engem .
Megrendültem becsapva éreztem magam .
Viszont nem értettem miért csak néz és mereng . Majd eltűnt
-Jungkook..-kiáltottam
De nem történt semmi .
Így hat utána eredtem a fák köze .
Már jóval bent vagyok az erdőben és semmi egyetlen jel sem a honlétéről .
Majd valaki hátulról megfogta a vállam , belőlem pedig egy kisebb sikojt csalt ki .
Hatra fordultam . Jungkook magaslott főlem .
Neki tolt egy fának olyan erővel ,hogy a hátam roppant kettőt a levegő pedig bennem akadt.
-Hana ves végett ennek .-
-Nemertelek jungkook minek ?-
-Dögölj már meg senki nem kiváncsi rad !-
Majd jéghideg kezeit nyakam korefonva folytogatni kezdett . Addig a pontig míg én feketés kis foltokat nem láttam .
Kapálozdtam én de hilyaba .
- Ne!- ugrottam fel almombol ilyedttem .
Mégis mi volt ez tudtam ,hogy nem meg bíszható ez a féreg .
Csak tudnám mire volt ez jo .
Ha harc hat legyen harc .
Viszont ezzel a gondolattal együtt szólalt meg az ébresztom amin 7:24 szerepelt nem pedig
Negyed három .
Jade megjegyzése miszerint alig várom hogy leszálljon a busz nem a kínai fiú végett van .
Aki koreai mind megtudtuk ,de Jadenak hiába mondom .
Szóval én csak le legyintettem őt egy hagy már azzel a gyerekkel . De ő csak méregetett .
Tudom nem szép az ,hogy nem vagyok vele őszinte ,de csak bolondnak nézne .
A folyosón Jungkook lényét kerestem de hiába . Tervem vont elszámolni vele .
Nem félek tőle mid kiderült ő nem ölthet meg .
Vagyis remelem .
De ez felháborító . Ne hazudjon nekem akar ki is ő azt nem tűröm .
Eleg nagy hazugságban elek otthon elegem van .
Ma pozitívan fogok állni a naphoz akar mi is történik .
Csak lássalak meg .
Nem láttam sehol sem Jungkookot viszont az órán ott volt . Ott pedig nem akartam jelenetet rendezni .
Így hat elengedtem az óra keretejeben az ügyet . Irodalom óra volt és ahányszor jelentkeztem és termeszetessen csak az ismétlés végett mert ez a tanár nem arról híres hogy harmadik nap is a vakációrol fog beszélni .
Volt már példa írásbelirol ismétlésdoga ahogy ő mondja viszont az a bibi , hogy az nem öt perces .
Viszont vissza a jelenbe , ahányszor jelentkeztem és meg válaszoltam a kérdést Jungkook kijavította amitől az idegeim az égboltott súrolták .
A negyedik ilyennel már hatra fordultam Szúros szemekkel erre ő csak gyermeki mosollyal nezett vissza rám .
Én csak fujtam egyet és ellőre fordultam .
Az órát átéltünk írás nélkül köszönhetően a három új diáknak . Noha én tudom mik ők , mégis ,hogy a francba jutottak be egy suliba .
Mármint honnan volt nekik előző sulis papír stb.
A gyerekek hetven százaléka lement a büfébe ami a menzán található . Amibe én is bele tartoztam , és Jade .
A menzán megpillantottam Jungkookot.
Nem is lepődök meg ,de Brittany már ott volt melette és vihogott valamin .
Rajtam atfutott a borzongás .
Brittany régen egy osztályba járt velem alsóba .
Már ott nem kedvelt . Viszont ,hogy miért azt nem tudom .
Nem szimpatizált velem eléggé .
Tíz perce cifralok azon , hogy letámadjam Jungkookot ,mert hazudott vagy hadjam úgy ,hisz én voltam a bolond mert hittem neki .
Úgy döntöttem nem hagyom szó nélkül .
Így oda mentem hozza .
Kicsit értetlenül nezett engem Brittany mivel konkrétan Jungkook ellé álltam .
-Szia Hana - mosolygott rám .
-Beszélnünk kell.- mondtam határozottan . Kihuzatam magam és így vártam az elutasítást .
-Hallgatlak .- Nezett rám kicsit értetlenül .
-Négyszemközt - ő csak bólintott miszerint érti . Viszont Brittany beteg lett volna ,ha nem szól be .
-Ha szeretnel valamit akkor mond előttünk nem illik társaságba titkolozni ,sóval ha szeretnel valamit akkor mond mindenki előtt ugye Jungkook.- karoltat át az említett karját .
-Brittany , szeretne valamit és nyilván, ha szeretne akkor el mondja úgy ahogy ő akarja köszönöm .- bogolyózzta ki magát Brittany szorításából .
-Na gyere .- fogta meg a csuklom és húzni kezdett a lépcsők fele .
A biológia osztályt vette célnak engem azon be rántva .
-Na mond- fújt egyet .
-Hazug vagy tudsz róla ?!- mondtam hisztissen , becsapott .
-Miről beszélsz ?- nezett rám értetlenül .
-Azt mondtad nem fogsz többe bántani !-
-És nem is bántalak .- mondta tökk higgadtan .
- A franciákat nem !- ütöttem a valára.
-He nem értelek nem csináltam semmit - háborodik fel .
-De !- kiáltottam rá .
-Brittany a baj?- nezett rám kérdően.
-Mi nem dehogy - rázták a fejem
- Figyelj Hana én nem akarok fel idegeskedni szóval szia .- hagyta el az osztályt engem pedig egyedül hagyott .
Viszont a makacságom az mindig előjött ilyenkor , így utána rohantam .
-Jungkook 1 nem felyeztem még be 2 nem hagyhatsz csak úgy faképnél ha veled beszélek !.- Hadartam el ,miközben a karját szorongatta .
-Oooo dehogy nem - húzta ki végtagjait a szoritasombol , majd ott hagyott.
Jade és én kicsit magunknak valóak vagyunk , ha lehet ezt mondani ,viszont ezt mi alakítottuk így .
Az ,hogy nem bízunk senkiben viszont a többség érdeme .
Hisz ott van az a sok ismerős akik soha nem próbálkoztak nyitni felénk , és ott van az is ,hogy mi sem próbálkoztunk nyitni senki fele .
Talán ezért vagyunk minden szünetben a lépcsők állati részlegen .
Ezt meg tavaj előtt találtuk meg viszont Jade szerint ő talált ránk .
Ide jövünk mindig .
Ha zavartak vagyunk , ha szomorúak , ha egyszerűen ember undorunk van , de meg akkor is mikor semmi bajunk nincs .
A suliban úgy vagyunk mindketten elítélve mind a két depressziós lány . Noha én teljessen az ellentéte vagyok Jadenak mégis bennem van az a fájdalom amit a szüleim viszonya okozott .
Noha ez meg semmi , hisz Jade tényleg olyan terhet cipel minden egyes másodpercben amit valószínűleg nem birnek ki .
De azt látni ahogy a szüleim kapcsolata tönkre megy számomra felér Jade problémáival .
A szüleim olyan tökéletesek voltak a kapcsolatuk terén .
Soha nem veszekedtek , ha nézeteltérésük volt mindig megbeszélték .
A rózsaszín köd ott lebegett körülöttük .
Ahogy anya nézett apára vagy ahogy apa nézett anyára . Mindíg ilyet akartam .
Irigyeltem őket a szerelmükért . Anya mindig azt mondta , hogy szerelem volt első látásra . Mikor apa szemeibe nezett egy másik dimenzióba kerítette őt .
Ez az egész egy pillanat alatt szerte foszlott .
A szerelmük megszűnt . És én vagyok a az egyetlen dolog ami maradt belőle .
Ha olyan erős volt köztük a kötelek , hogy történhetett ez ?
Ha rám néznek nem azt látják hogy jezusom ez a nő az létemre szerelem és egyben a gyerekem anya és fordítva is . Noha anya meg mindig szereti apát mégis látom benne a gyűlöletet .
A csalódást a fájdalmat . Apa hátba szúrta .
A férfiak már csak ilyenek .
-Min agyalsz ennyit ?- Kerdezte meg Jade elbambuova .
-Semmin- Sóhajtottam fel.
- Hana a szüleid nem a te problémád ezt nekik kene rendbe szedi te is jól tudod - Hat igen Jade néha félelmetesen tudja mire gondolok .
Az évek össze kovácsolta minket , és olyannyira ki ismertük a másikat .
Emlékszem az első beszélgetésünkre akkor meg Jade nem volt ilyen .
Aztán jött a nővére öngyilkossága és Jade össze roppant . Nem segített rajta az sem , hogy Joanna néni is elhunyt .
-Nocsak itt van a kicsi Hana - Nevetett fel Brittany rám mutattva majd közelebb lépett felém .
-Miaz Hana faj az elutasítás ?- Nezett rám lenézően.
- Te meg mitől beszélsz ?- forgattam meg szemeim mikorben Jungkook lépett be az osztály terembe .
- Ő hát nem kell tagadni mindenkivel elő fordul .- Nevetett majd mind egy szektában körém gyűltek mind . Jungkook csak elballagott mellettünk és leül a padra ahol Taehyung beszélgetett Yoongival.
-Brittany hagy engem békén .- kerültem ki viszont a hűséges barátai vissza löktek .
-Tudod Hana ami az ennyem az az ennyém is marad -
- Neked mi bajod nem csináltam semmit - mondtam miközben Jadet kerestem .
- Hiába keresed nincs itt Jade - mosolygott rám lenézően .
- Az jo akkor békén hagysz ?-
-Ide figyelj te kis csíra Jungkoo az ennyem értetted !- emelte fel kezet felém .
Mutató ujjával Fenyítest próbált szugeralni hátha megilyedek.
-Elég legyen Brittany miért bánatod a kisebbet ?- szólt oda Jungkook .
-Oo én nem bántom csak feltérképezzem neki a helyizetet miszerint maradjon ugyan az a lúzer aki volt .- mosolygott Brittany Jungkookra.
- Ja értem vagyis nem , ha ő egy lúzer miért alacsonyotsz az ő szintjére ?- kezdett felénk közeledni Jungkook .
-Mi bajod ?- Nezett Brittany Jungkookra aki már mellettem állt .
-Nekem semmi - mosolygott .
- húzz a helyekre - nezett rám Jungkook ekozben Jade rúgta ki az ajtót .
-Ide figyelj te kis elkényeztetett hisztérikus picsa velem ne kezdj ki mert kiszedhezem a maradék pot hajad - kiáltotta Jade felénk közeledve .
-Mi van !- nezett rám mivel kicsit értetlenül néztem rá .
-Semmi Jade csak a baratnod Jungkook után lohol .-
-És ?- vágott egy elég értetlen fejet Jade .
-Elég legyen mindjárt itt a kémia tanár nincs kedvem megint cica harc köze avatkozni üljön le mindenki a retkes picsajara .- kiáltott ránk Yoongi .
-Hana ne csinald már gyere velem a bárba utána haza mész és tanulhatsz tőlem egész este- könyörgött Jade azzal az átkozott kutya szemekkel.
-Jade ne már neked is tanulnod kéne nem bárokba járkálni .-
-Jaj már mit izelsz nem bulizni megyünk , csak egy sörre .-
-Oke de nem sokáig !- tettem fel mutató ujjam.
-Ezt már szeretem - mosolygott , majd át karolva vállam indultunk meg a bár fele .
Na itt is lenne a kövi resz remélem tetszett meg minden 🤪
A Következő részben találkozunk puszaa💞
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro