17.rész
Hana pov
-Mert engem nem lehet szeretni démon vagyok Hana nem ember, én bűnt bűnre halmozok a pokolból jöttem édes hazám nem a jó, hanem a rossz és én nem vagyok hozzad valló szeretném, mindennel jobban szeretnek egyrangú lenni veled de nem tudok ezen változtatni.-
Miután Jungkook őszinteség rohamot kapott köddé vált. Ilyenkor eljátszok azzal a gondolattal, hogy csak a fejemben létezik Ő. De mit kéne hinnem?
Egyszerre szeretném ezt az egészet és hitetlen vagyok vele kapcsolatban. Kitartó szeretnek lenni, de vagyok-e én olyan erős, hogy megváltoztassam?..
Meg tudnám fékezni őt, vissza tartani?
Egy szemhunyásnyit sem aludtam, csak ezen járt az agyam: Meg tudnám győzni arról, hogy ez nem lehetetlen. Végülis mennyi ember mondhatja el magáról, hogy egy démon után sóvárog. Lehet igaza van és hülyeség lenne belekezdeni, de semmit sem mond el. Alig nyíl meg nekem, ez pedig csak meg jobban arra késztet, hogy akarjam.
Meg a számát sem tudom. Egy üzenetet sem tudok neki küldeni..
Így reggel feladtam a várakozást és a buszmegálló fele indultam. Jade már a buszon vár a jól megszokott helyen ülve. Hátul az ötösben.
-Szia.- Köszöntem rá, ha már ő nem teszi meg persze az ő köszöntése csak egy hümmögéssel ért fel, de ezt már megszoktam Jade reggel nem a legaktívabb.
-Ugye nem írunk ma semmiből nem pótoltam sokat a tegnapi órákból.-
-Nem tudom szerintem nem, vagyis remélem amúgy mit csináltatok tegnap a kínaival?-
-Jade mondtam már, hogy koreai és honnan tudod most akartam elmesélni.-
-Én mondtam neki, hogy késel, mivel arról kérdezett, hogy hol vagy azt mondta el ugrik érted, hogy ne késs el. Na mi volt ?- Na igen Jade szeméből a fáradtság összes szikrája eltűnt és helyette az izgalom vette át a szerepet.
-Nem nagy cucc voltunk palacsintázni meg Pizzázni meg moziba este nyolc körül már otthon voltam.- Vontam válat. Noha rossz érzés volt kihagyni az utána történteket nem mondhattam el neki az esti beszélgetésünket Jungkookal.
-Nem meg cucc! Hana ez egy kibaszott suliból lógott randi volt és utána csók vagy valami?-
-Hát megfogta a kezem miközben sétáltunk meg az autóban a combomat simogatta míg én az ő kezét.-
-Ennyi jézusom mind az őskorban.- Forgatta meg Jade a szemet csalódottan. Végülis Jungkook régi vágású fiú mind mondta 300 éve démon attól meg, hogy a mai világ modern neki meg megmaradtak ezek az udvarlási szokások.
-Hát ami azt illeti.- Mosolyogtam Jade-ra csábosan.
-Na mi volt még!-
-Hát.. mikor kuszáltunk meg ölelt és azt mondta már rég nem érezte magát ennyire... elevennek.-
-Ennyi? Jó neki hol éltek óvodában.-
-be fejezhetem?- Szóltam rá Jadere össze szorított szemekkel.
-Ha ennyire nyálas szar és nincs benne erotika akkor nem vagyok rá kiváncsi.-
-A csók annak számít?-
-Attól függ nyelves volt vagy nem?-
-Is-is de már elrontottad szóval nincs meg a romantikus hatás.- Durciztam be.
-JóJó kezd újból azt mondta nem erezte magát már ennyire elevennek és utána?-
-Utána rám nézett és szinte már a tekintettével kérdezte hogy meg e csókolhat.-
-Ez aztán romantikus.-
- be fejezed?- néztem rá Jade-ra ki ennek hatására védekezően a kezeit a magasba emelte.
-Utána megcsókolt és mikor el váltunk újra magához húzott egy mélyebb csókra.-
-WoW ez aztán romantikus, te romantika bolond és akkor most, hogy álltok?-
-Vicces szitu, mert nem tudom.-
-Nem te nem tudod hanem ő nem tudja mit akar de kiherélem ha ez kell lehet ettől is elevennek érezi majd magát.-
-Na és veled történt valami? Nem unatkoznál nélkülem?- karoltam Jade karjába miközben a suli felé igyekeztünk.
-Nem csend volt és el voltam én Yoongival meg azzal a szado Taehyung-gal.-
-Akkor nem is Hiányoztam!?- csimpaszkodtam jobban Jadere.
-Nem.-
-Ne már miért tagadod én vagyok a legnagyobb szerelmed.- Pusziltam meg az arcát.
-Jó az vagy de el voltam én nélküled is amúgy meg csak a közös pisilés hiányzott.- Biggyesztette le Jade a száját.
-Na látod ezét kérek egy puszit.-
-Biztos hogy nem.- mászott ki Jade az ölelésemből.
-Ne már én is adtam kérem a puszimat!-
-Az a te bajod én nem kértem.-
-Most miért vagy ilyen hisz én vagyok az életed értelme.- tipegtem Jade után.
-Én ilyet sosem állítottam.-
-Ne tagadd mindenki tudja és hagy lássák.-
-Száj le rólam én nem is ismerlek emberek segítség egy őrült meg akar erőszakolni nyilvános helyen.-
-Nyaaa!-álltam meg Jade mögött összefont karral.
-Hiába csinálod nem adok puszit mert már nem vagy kislány.-
-De az vagyok.- dobbantottam lábammal.
-Kivagyok tőled na gyere bent kapsz puszit.-
-De én most akarok itt!-
-Ahhh de gyerekes oké de gyere már.- Levakarhatatlan mosollyal az arcomon Szegedécseltem Jade melle aki csücsörítve várt rám.
Egy nagy cuppanós puszi kapva Jade-től indultunk tovább össze karólakozva.
Beérve a suliba Jade-töl elváltam, mivel nem volt hajlandó el kísérni a suli nővéréhez így egyedül indultam igazolásért. Pechemre sokan voltak, ezért könyörögtem Jade-nak, hogy kísérjék el, de a néha feltörő paranoiája, ami a bacik miatt van nem volt hajlandó. Persze ő arra hivatkozik, hogy nem szimpatizál a nővérrel. A padon ültem kint mikor Jimin lágy hangja csapta meg a fülem.
-Jöhet a következő.- Hajolt ki Jimin a rendelő ajtaján. Nem is tudtam, hogy itt is besegít.
De már nem is lepődök meg.. ez a csávó minden hol ott van ami a jóért szolgál. Ezért is lopta be magát az összes tanár szívébe egy hónap után.
Volt előttem egy lány, de meg sem mozdult szinte mindenkit előre engedett.
Van egy sanda gyanúm, hogy késni próbál az óráról.
Mondjuk megértem ki szeretne matekon ülni, és a másodikosok pechére az öreg szinte már félig nyugdíjba lépő Dylan Frey tanítja aki már két éve, hogy ki macskázza a nyugdíjat csak hogy cseszesse a diákokat. Ha késel és nincs papírod az oka végett írsz, vagy felelsz. De képes az egész évet kérni tőled kerek tíz percbe, kezet foghat az irodalom tanárral.
Rá néztem a félig lila félig kék hajú lányra aki csak biccentett, hogy mennyek előre. Mormoltam egy koszit az orrom alatt és elindultam be a rendelőbe ahol nagy mosollyal az arcán Jimin fogadott.
-Szia már te is óra kerüli vagy?-
-Hali nem, csak tegnap nem voltam és kene igazolás.- Mosolyogtam vissza Jimin-re.
-Értem szerintem öt perc és bemehetsz, csak valami elsős eltaknyolt az udvaron, próbálta menőzni a lányoknak a deszkával de bele ment az oszlopba.-
-Csóró ez van ha menőzi akarsz.- Nevettem el magam.
-Hát nem járt jól kis híján eltörte az orrát és megállás nélkül vérzik az orra.-
-Nem valami kellemes.- húztam el a szám.
-Hát nem, de neked mi bajod nem tűnsz betegnek.-
-Ez olyan lányos dolog.- Na ennél kellemetlenebb szituba meg nem éreztem magam.
-Ohh.-
-Ja, de te mióta vagy segéd itt?-
-Kb két hete.-
-Értem és te nem igazolhatod ugye?- A remény hal meg utoljára kérlek mond, hogy igazolhatod és nem kell tovább itt maradnom.
-Nem sajnálom.-
-Semmi baj.- legyintettem.
-Jimin jöhet a következő.- Kiáltott ki a nővér.
Míg az elsős deszkás fiút ki ültettek oda, ahol én vártam Jimin társaságában, addig én imák közt ültem fel az ágyra. Persze ez nyikorgása nélkül nem ment volna.
-Szóval mi a gond?-
-Igazolást szeretnek kérni, tegnap nem voltam suliba nagyon görcsöltem, és így kimaradtam tegnap.-
-Értem mennyire nagy fájásaid voltak?-
-Hát már a tabletta sem segített.-
-Akkor adok neked rá görcs lazítót már meg van vagy csak lesz?-
-Tegnap jött meg.- Ez csak kis füllentés sosem csináltam még ilyet, itt az ideje eljátszani.
-Rendben, Jimin kérlek hozd ide a No SPAN injekciót.- Jó ennél szerencsétlenebb már nem is lehetek nem faj semmim még csak a havi sincs meg, és félek a szuritól...
-Nem szükséges, most nem görcsölök.-
-Azt gondoltam, tudom, hogy félsz a tűtől inkább tabletta ?-
-Az jobban hangzik.-
-Oké akkor Jimin tablettát inkább.-
-Csak akkor, ha tényleg nagyon fáj inkább a flectort azt is adok két darabot de ezek erősek nézd az órát mikor veszed be.-
-Értettem egyébként nem szükséges flector van nálam.-
-Írok egy igazolást akkor, és mehetsz is.- Mosolyog rám a nővér. Ha úgy vesszük megúsztam.
Miután a kezembe nyomta a nővér az igazolást kiküldött azzal hogy vigyem magammal Jimint is mert mindjárt becsengetnek.
Így ketten a folyosón indultunk meg az osztályunk felé. Míg én az A-ba addig Jimin a D osztályba.
-Hana lehet ez túl személyes de szeretnek kérdezni tőled valamit.-
-Mondjad csaj.- Nézek Jimin felé, aki fél fejjel magasabb nálam.
-Nem mind ha közöm lenne hozza de úgy látom te és az a Jeon gyerek elég közel álltok egymáshoz.-
-Hát nem is tudom furcsa a ki kapcsolatunk de miért?- Állok meg a folyosón Jimin mellett.
-Ugye nem kényszerít semmire nekem elmondhatod ha bánt vagy akar kényszerít bármire is.-
-Miért kényszeríteném.- Jungkook mély hangja szinte egy másodperc alatt libabőr hullámmal hatot a testemre. És ezzel együtt ugrottam meg, a hirtelen jött társaságától.
-Figyelj mi lenne, ha nem ütnéd bele a glóriás orrod ebbe és törődnél a fenti szarokon mert kezdesz kurvára bosszantani, és, ha az utamba kerül egy ilyen mind te, nem vagyok épp kegyelmes.-
- És mond nekem most meg kéne ilyednem ettől és elhúzni mert a te fajtád rangja lentebb van mind én.-
-Ebben igazad van mi lehet lent vagyunk, de ez ne tévesszen meg akar mikor megszűnhetsz létezni, ha úgy gondolom meg is teszem és ajánlom hogy kerüld el Hanát jó messziről nem kiváncsi rad sem a hülye prédikálásodra ezt add az neki is csá.-
-Nem kérhetsz tőlem ilyet mert a te szavad és keresés számomra semmi ugyan úgy mint te utolsó rangatlan menny vissza oda ahova való vagy.-
-Hana most menny el.- Néz rám Jungkook.
-Mi nem hagyjátok abba!-
-Egy szerencséd van az pedig itt áll előtted, de ha meg egyszer csak a látó körzetébe is meg látlak véged.-
Ragad meg Jungkook és húzni kezd.
-Ez mégis mi volt?-
-Át tehetnek ezt későbbre mindjárt becsöngetnek és az iskolai szabály szerint azt nem szabad késni, szóval szed a lábad.-
-Nem mind ha téged más szabálya izgatna miért kellett vele így beszelned egyáltalán miért fenyegetted!-
-Ha nem késnél nem kellet volna utánad jönnöm.-
- Senki sem kert rá! Egyszer azt papolod hogy nem lehet utána meg féltékenységi jelenetet rendezel?-
-Mi nem egyáltalán nem rendeztem semmit csak...-
-Csak?-
-Szedd a lábad és kész ezt a beszélgetést itt lezártam.-
-Akkor nem bánod ha vissza megyek bocsánatot kérni a nevedben.-
-Hana a szerep amit játszik nem ő nem ismered és ne is akard.-
-Mert te honnan tudod ő is?-
-Nem dehogy fuj.-
-Akkor?-
-Azt mondtam befejeztem.-
-Már megint kizársz..-
-A tudatlanság néha áldás.-
-Akkor beszéljünk a tegnapi napról.-
-Szerintem érthető voltam nem és kész a te érdekedben.-
-Hat ez kurva jó és az senkit sem érdekel hogy én mit akarok, tudod mit inkább tényleg mennyünk mert lekéssük a lyukas óránkat.-
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro