Shila nyugtalanul feküdt le. Tudta , hogy rémálmai lesznek , de titkon remélte , hogy jól fog aludni. A teste minden porcikája merev volt. Csak rohant és rohant.

- Menekülj , menkülj ! - vízhangzott egyre hangosabban a fejében. Hirtelen kinyitotta a szemét és bele sikítitt az éjszakába. Remegett , mint a nyárfa levél. Az arcát verejték cseppek áztatták és úgy lihegett ,mint aki kilómétereket futott. Minden tompa volt körülötte azon a sötét éjszakán.

- Sss - valaki lágyan az ajkára tette az ujját és megcirógatta a karját.
- E..Eren ? - kérdezte a lány remegve.
- Én vagyok - felelte a fiú. Shila megkönnyebülten dőlt hátra.
- Hál Istennek nem Rivaille ! -gondolta. Gyűlölte magát gyengének érezni , pláne ha ezt Rivaille jelenlétében tette.
- Jól vagy ? - kérdezte agodalmasan Eren. Shila csak ekkor vette észre , hogy a fiú még nála is jobban reszket.
- Nem -felelete visszabújva a közönyöség álarca mögé , pedig nagyon jól esett neki a fiú törődése. De nem lehette gyengéd. Nem engedhette meg magának.
- Mit álmodtál ? - kérdezte Eren. Agódott Shila-ért ,hisz tudta , hogy koránt sem olyan erős , mint ahogy mások gondolták.

- Látam meghalni anyámat - felelte apró ,sós könnyekkel a szemében a fehér hajú. - Ahogy ott fekszik a padlón , ahogy minden tiszta vér. Én is ő is az egész ház. Az ő vére az embereké ,akik megölték az anyámat cserébe én is elvettem az ő életüket. Megöltem őket , 4 embert öltem meg ,de az anyámat nem tudtam megmenteni. Minden tiszta vér volt. Érted? Akárhányszor lehunyom a szemem viszatérek a pokolba. Aztán látok olyan halálokta ,amin ott se voltam a barátaimét , Petra-ét ott is minden vörös az alvadt vértől.....

- Könyörgöm hagyd abba !- mondta Eren reszketve. Ilyestő volt ,ahogy Shila beszélt. Az elméje fokozatosan borult el. A pupilái kitágultak és a végén szinte zokogva beszélt.
Eren óvatosan megfogta a lány kezét. Néma csend telepedet a szobára. Shila vissza emlékezett az utolsó ilyen éjszakájára. Akkor hónapok óta először voltak rémálmai. Mindig mást lát ,de valami közös az összesben : embereke halnak meg előtte, a szeretei, de ő nem tehet semmit. Mindig ugyanaz történik a testével : verejtékezik , síkt , vergődik és amikor kinyitja a szemét még Rivallie is megijed a pillantásátől.

- Örülök , hogy vissza jöttél - gondolatai közül Eren szakította ki. Shila nem is igazán értette miért ment el hozzá a fiú.
- Talán... Nem biztos nem - gondolkozott a lány. - Talán hiányoztam neki ? - nem tartotta valószínűnek. Nem engedet senkit közel magához és ennek egy nagyon egyszerű oka volt. Tudta milyen forró fejű tud lenni és egyik pillantról a másikra dönthet úgy , hogy elmegy és a falon kívül lenni nem veszélytelen. Bármelyik pillanatban meghalhat és Shila pontosan ezért nem akart érzéseket táplálin mások iránt. Bár volt egy másik sokkal nyomósabb indoka is ,ami miatt Eren-t nem engedte be a saját falain belülre. Egy undorító és mocskos küldetés ,amibe beletört volna a bicskája ,ha közel engedi magához a fiút. De volt valami amit nem épített a tervébe. Beleszeretett és ami a legszőrnyübb volt : tudta , ha Eren milliószor elismételte , hogy szereti ez nem volt igaz. Amit Eren érzet inkább volt elködösült vágy ,mint valódi szerelem. Ez a kapcsolta inkább volt testi , mint érzéseken alapuló és Shila ezt nagyon bánta.

Eren lassan közelebb hajolt és megcsókolta. Shila hagyta , mert hazugság lenne azt állítani , hogy ő nem vágyott Eren-re. A fiú ráfeküdt és lefejettte róla a hállóingét. A testük közös ritmusba kezdet és minden fájdalmukról megfeletkeztek. Eren ujjai a lány ajkaira tévedtek. Befogta a száját , hogy ne keltse fel az egész házat miközben a nevét sikitozza. A tempó egyre őrültebb lett és már egyikőjük se tudott uralkodni magán. Eren volt az egyetelen aki képes volt lángra lobbantani Shila jég testét és ezt akkor is bebizonyította. Amikor végeztek Eren Shila mellkasára dőlt. Hamar elaludt a kimerültségtől. A lány is lehunyta a szemét. Eren nem csak felmelegítette , hanem el is űzte a rémálmait.

Hi !
Helyesírási hibákért bocsi.
Boldog új évet mindenkinek !🎉🎉