Mikasa utolsó ként érkezett vissza a szállásukra. Nem volt ideje vacsorázni ,bár nem is volt éhes. A szobájába ment és magához vette a törölközőét. Sikerült úgy megfürödnie ,hogy nem futott össze Shila-val , úgy igazán senkivel sem találkozott. A fehér tigrissel való összefutásokat gyűlölte ,azok mind a kettőjünke rettenetesen kellemetlen találkák voltak. Mikasa megfürdött és szárazra törölte sötétes bőrét. Éjj fekete haját bele csavarta a törlöközőébe és magára vett egy kék hálóinget. Maga a ruha nem volt különösebben szép ,de kényelmes volt és nőies.

Mikasa bement a szobájába. Az ágyán fetrengve várta az éjfélt. Rivaille-jal úgy egyeztek meg ,hogy csak akkor megy át hozzá. Féltek a pletykáktól és attól hogy ez esetleg Erwin fülébe juthat. ( Bár ,akik tudni akarták már tudták mi van köztük. ) A nő az órára pillantott. A két mutattó egymáson feküdt a tizenkettes előtt.
-Indulok - döntötte el a fekete farkas és az ajtóhoz lépett. Egy pillantra visszafordult. A széken ott pihentek a ruhái. Oda lépett és felvette a sálját. Régi, kopott sál volt , amit Eren-től kapott gyerekként.

A gondolatra összeszorult a torka ,hiszen Eren még mindig élet és halá között lebegett. Még mindig félt Eren halálától , pedig már volt mellete valaki. Nem más ,mint Rivaille Ackerman. De mégis félt attól ,hogy elveszítse a fiút. Az utolsó megmaradt ember volt a családjából. A nyaka köré tekerte a sálát , még mindig nem volt képes elengedni Eren-t és vele együtt a múltját. Visszanézett a székre. A kezébe vette a kabátját ,amit a Szabadság Szárnyai díszítettek.

A szárnyak láttán eszébe jutott az a nap mikor csatlakoztak a Felderítő Egységhez. Félt azon az éjszakán ,ahogy mindenki. Akkor még Eren miatt akart harcolni. De később , azután ,hogy a kinti világ felfedte magát a lány előtt ezt a harcot már nem csak Eren-ért folytatta. Mikor Eren-t elvitték Reiner-ék sokat gondolt a hadnagyra és arra amit mondott neki.
-Ne téveszd szem elől a fő feladatunkat ! Vagy talán a vérjszomjad csillapítása fontosabb számodra , a drága barátod életénél is ? - Mikasa tudta ,hogy ezek voltak azok a szavak amelyek elindították őt azon az úton ,amin alhadnagyként járni kezdett. Ezek a kemény ,de jóindulatú szavak.

Ahogy tovább kémlelte a szimbólumot eszébe jutott a Katonai Rendőrség. Az ötlet hirtelen fogalmazódott meg a fejében.
-Kiszökök - gondolta és a szekrényéhez lépett.- Tudnom kell miért vannak itt és ,hogy mit tudnak rólunk. Tudnom kell ! Tudni akarom ! - az elhatározását megpecsételte azzal ,hogy kinyitotta a szekrénye ajtaját és kivett egy tiszta inget , nadrágot, egy melltartót és a mervítő szíjait. A ruhadarabokat a kabátjára fektette , a szék előtt ott pihent a csizmája. Még egyszer beszívta a sála illatát majd az ajtóhoz lépett és hallkan kiment rajta.

Abban a pillantban a szemközti szoba ajtaja is kinyílt és Annie lépett ki rajta. Megelepetten mérték végig a másikat. Mikasa már nem gyűlölte Annie-t , nem kedvelte ,de nem is gyűlölte. Mióta teljesen megváltozott és az ő oldalukon harcolt Eren mellet és nem ellen ,már nem gyűlölte.
- Te meg mit keresel itt ? -kérdezte Annie mélyen a másik nő szemébe nézve.
- És te ? -válaszolt Mikasa kérdéssel a kérdésre.
-Jogos - morogta Annie. Lassan elindultak a férfi szobák irányába. Az éjj maga csöndes volt csak az ő szívükben kavargott nyugtalanság.
- Kérhetnék valamit Annie ? -kérdezte Mikasa mikor már nagyon közel volt a a céljához. A szőke hajú lány megállt és ránézett. Intett ,hogy folytassa.
- Ne mond meg senkinek ,hogy hova máskálok éjszakánként !
- Jó- felelte Annie. Mikasanak nagy kő esett le a szívéről.
- De te se szólj senkinek ! Főleg a hadnagynak ne ! -mondta Annie Armin szoba ajtaj előtt állva.
- Természetes- mondta Mikasa és egy aprót bólintott.
- Köszönöm -motyogta Annie és bement Armin-hoz. Mikasa folytatta az útját Rivaille szobájába.

Lassú csendes mozdulattal nyitotta ki az ajtót. Rivaulle az ágyán fetrengett a pizsomájában. Egy kénylemesebb ing és az alsónadrágja volt rajta. A férfi csak egy pillantra nyitotta ki a szemét mikor a szerelme belépett majd újra lehunyt és elnyúlt az ágyon.
-Az ágyon látható férfi -kezdte reketes hangon. - Innentől idág - mutatott végig magán. -A tiéd -fejezte be a mondatott ,de a pilláit még mindig nem nyitotta ki. Mikasa lesütötte a szemét.
-Zavarba ejtő vagy - jelentette ki a fekete hajú lány és az ágyhoz sétált. Rivaille egyetlen mozdulattal maga alá parancsolat ,de a szemei még mindig csukva voltak. A fejét a lány mellkasára hajtotta.
- Rivaille -motyogta Mikasa kábulatan és bele turt a férfi sötét hajába. A keze végül megállapodott Rivaille tarkóján.
- Mikasa -motyogta a kedvese is.

Végül kinyitotta a szemét és a szerelme fölé támaszkodott. Mikasa arcán megjelent a halvány pir. Már több mint egy éve ismerték egymást Rivaille-jal ,sőt már többször csókolóztak is ,de még mindig zavarba jött az ilyen helyzetekben. A férfi megsimogatt az arcát és az ajkaira hajolt. Finom ,de szenvedélyes csókot lehelt a szájára és végig simított a nő oldalán. Mikasa érzései hullámok ként csaptak a testébe. A lány vágyott a szeretetre , szinte már ki volt rá éhezve. Óvatosan falták egymást ,hiszen olyan hosszú idő után végre szerethettek. Lassan elvátak az ajkaik. Mind a ketten egy kicsit zilátak ,de ez a csók koránt sem volt olyan heves ,mint a korábbiak. Mikasa hirteln magára húzta Rivaille-t és vadul csókolni kezdte. Ügyesen bejutást kért a férfi szájába. Rivaille megadta az engedélyt ,hiszen tetszet neki a lány hevesége. Mikasa csókja sokkal érzelmesebb volt ,mint párjáé. Az ajkuk és a nyelvük heves csatába kezdett és ebben a túlfűtött harcban végül Rivaille győzött. Sokkal jobban kapkodták a levegőt ,mint a férfi csókja után. Rivaille óvatosan Mikasa mellé csúszott és átölete a derekát.

Fáratak voltak és így nem tudtak tovább menni, csak addig a két felemlő csókig.
- Jó éjt ! - súgta a lánynak és a hajába csókolt.
- Jó éjt ! - mondta Mikasa is , bár sejtette ,hogy nem lesz nyugodt az éjjele.