W.W.S. ending: Úgymond megszököm
Ma volt a suli disco. Nos, nem úgy történtek a dolgok ahogyan én azt elterveztem.
Reggel indultam volna a suliba, viszont már nagyon késésben voltam. Elfelejtettem bepakolni a kajámat, pedig anyu ki is tette.
Anya áprilisban és május közepéig itthon lesz, apa viszont már csak két napot lesz itthon.
Szóval, gyorsba bementem a város legrosszabb kínai boltjába. Ott megvettem valamilyen random kaját. Valami kínai tészta lehetett.
Kiszaladtam a boltból és lóhalálába futottam a suli felé.
Minden szuperül alakult, már majdnem ott is voltam a sulinál. Aztán valamibe belebotlottam.
A lábamon volt egy kis horzsolás, de nem volt vészes körülnéztem majd megláttam Drew-t. Önelégülten vigyorgott majd elment.
- Nem unod még? -kérdeztem.
- Mit?
- Hogy másokat szekálsz. Ezért utálni fognak, remélem tudod. Senki sem szereti hogyha piszkálják.
- Kit érdekelsz?
- Csak mondom, hogy változz meg. Amikor legjobb barátok voltunk, egyáltalán nem voltál ilyen. Vegyél, vissza magadból- feleltem majd gyorsan be is mentem a terembe.
Pont beértem becsengőre. Már mindenki a helyén ült.
Nico a padján aludt. A barátnőim amikor megláttak, mind felém integettek.
Percy a tollával játszadozott, és az előtte ülő Octavian-t idegesítette.
Leo (ahogy láttam) a házit másolta Jason-nel együtt. Leo felnézett rám majd elmosolyodott és felém integetett. Olyan mintha sose mondta volna el hogy szerelmes belém. Úgy viselkedett mint az előtt. Egyébként, én ennek örültem mert akkor legalább nem kell kínos szitukba keverednem amiatt mert szerelmes volt belém.
Már csuktam volna be az ajtót de pont Drew-ra csuktam.
- Áuuuu- nyávogott és a homlokát dörzsölgette.
Leültem gyorsan a helyemre és vártam a tanárt.
💙💙💙
Késő délután körül kezdődött el a buli. A lányokkal a mosdóban átöltöztünk.
- Viiii de vároooom- ugrált örömében Hazel.
- Én is. Szuper lesz- mondta Reyna miközben a szoknyáját igazgatta.
- Várod már?- kérdezte tőlem Annabeth.
- Aha. Csak...izgulok.
- Miért?
- Én se tudom.
- Minden jó lesz, nyugika.
Kiléptünk a mosdóból. A folyosón Walker már várt. Éppen Aryan-nal dumált.
Amikor felénk nézett totál...nos én se tudom milyen arcot vágott.
Odaléptem hozzá és mielőtt megkérdezhettem volna hogy tetszik e neki a ruhám, félbeszakított.
- Borzasztóan szép vagy- ámult.
- Ömm...köszi. Te is nagyon jól festesz- feleltem.
Walker egy fekete inget vett fel, rá pedig egy sötétkék öltönyt és egy hozzá illő fekete nadrágot. Nagyon jól nézett ki benne.
- Mehetünk- nyúlt a kezem felé, mint egy úriember. Én is odanyújtottam felé a kezemet majd ő adott egy kézcsókot. Olyan vörös lehettem mint a paradicsom.
Közben, mellettünk voltak Percy, Annabeth-szel, Jason pedig Piper-rel.
Hazel és Reyna egymással beszélgettek és oda oda pillantgattak felénk.
- Mehetünk?- kérdezte Walker tőlem és a többiektől.
- Igeen- kiabálta mindenki majd Walker gyengéden megfogta a kezemet és elindultunk.
A buli az ebédlőben volt. Az asztalokat a székekkel együtt elpakolták. Volt egy hatalmas nagy tánctér, diszkófénnyel és DJ-vel.
Hátul, minden osztálynak volt egy asztala ahova a saját rágcsálnivalóikat és üditőiket pakolhatták.
Odamentünk a mi asztalunkhoz és elkezdtünk csipegetni. Vettem magamnak egy maréknyi K/É-t (kedvenc/ édességed) és azt ettem.
Miközben ettem, láttam hogy Nico a 7.b asztalánál beszélget Willel. Will vagy 2-3 fejjel magasabb volt Nico-nál. Szóval Nico úgy nézett fel Will-re mint az istenekre.
Will Solace a suli egyik legjófejebb sráca. Szőke össze vissza álló haja van és kék szeme. Az énektanárunk fia, Apolló-é.
Másoknak Nico és Will úgy nézhet ki mint egy emo-s és egy hippi páros akikre folyton csúnyán néznek (Willre annyira nem de Nico-t nem szeretik annyira. Pedig nagyon jó fej. Amikor Will Nico-val van akkor kap néhány szúrós pillantást)
Viszont nem ez a helyzet. Oké, tényleg ellentétes stílusuk van. De ez az egészben a legjobb. Szeretik egymás közelségét. És tudni kell hogy Nico sosem mosolyog. Viszont amikor Will-el van akkor az ajkai mindig mosolyra húzódnak.
- Jössz táncolni?- kérdezte a gondolatmenetemet megszakítva Walker.
- Igen- mosolyogtam.
Megfogta a kezemet és a táncparkettre indultunk.
Vagy 10 percig táncoltunk majd megláttam Leo-t.
- Szia Y/N! Szia Walker!- köszönt nekünk majd kinyújtotta a kezét ezzel azt jelezve hogy kezet akar fogni Walkerrel.
Walker először csak furcsán méregette majd kezet fogtak. Leo-n néha néha látszódott a féltékenység jele de utána el is ment.
- Y/N.
- Igen?
- Semmi.
- Ha már belekezdtél, mond el.
- Hogyhogy most ilyen normális volt velem?
- Nem tudom. Szerintem csak meg akar békélni a gondolattal hogy mi együtt vagyunk. Ezt még meg kell szoknia. Hisz szerelmes volt belém.
- Tudom. Én is hasonlóan viselkednék ha fordítva történt volna.
Tovább táncoltunk majd gyorsan körülnéztem.
Percy és Annabeth sütit ettek. Percy az egyik kék kekszből vett és amikor azt megette akkor tiszta morzsás lett az egész arca. Annabeth felnevetett, Percy meg leseperte magáról a morzsákat.
Piper és Jason mosolyogva beszélgettek egymással majd Piper adott egy puszit Jason arcára. Jason totál döbbenten elvörösödött de úgy hogy még a sötétben is látható volt (persze a disco fények is segítettek ebben)
Hazel Reyna-val beszélgetett majd Frank odament hozzájuk majd elfutott. Furcsán néztek rá, majd Hazel odament hozzá és ő kérte fel Franket táncolni.
Elindult egy lassú, romantikus zene.
Walker rámmosolygott majd átkarolta a derekamat és elkezdtünk táncolni.
Tánc közben gyorsan nyomtam a szájára egy puszit majd tovább táncoltunk.
A szám végére, a hasamban valami fura érzés jött fel. Ismerős volt de nem tudom mi volt az.
És az volt a baj hogy későn jöttem rá hogy mi az...
- Walker, könyörgöm menj hátrébb.
- Miért?
- Ki kell szaladnom a- mondtam volna de elkezdtem öklendezni és kijött belőlem a kaja.
Mindenki felém nézett. Walker a hátaman simogatta és próbált megnyugtatni.
- Azonnal haza kell menned. Gyere, hazaviszlek- felelte majd amikor már kijött belőlem az összes kaja, felemelt.
A lányok aggódva kérdezgették Walkertől hogy mi volt a bajom. Drew cinikusan röhögött és elpletykálta mindenkinek hogy a disco-ban lévő összes ember láttára, kidobtam a taccsot.
Leo a lányoktól kérdezte hogy mi történt.
Egyébként Leo és Calypso mostanában sokat lógnak együtt. Lehet összejöttek? Nem tudom.
De a legmeglepőbb dolog az az volt hogy Calypso is aggódott.
Van egy olyan sanda gyanúm hogy csak azért mert Leo is de kitudja.
Walker felhívta a sofőrjét aki sec-perc alatt ideért. Beültem a kocsiba és próbáltam megnyugodni.
Hazaértünk. Walkerrel kiszálltunk a kocsiból és kinyitottam a kaput.
Benyitottam majd a szüleim egyszerre felénk néztek.
- Jaaaaj kis drágám! Miért jöttél ilyen korán haza?- kérdezte anya.
- Y/N rosszul lett. Hazahoztam és itt maradok vele ha kell.- karolta át a vállamat Walker.
Anya lesújtó pillantással nézett Walkerre. Apa is hallgatta a beszélgetést és ő is követte az anyám példáját.
- Nem kell a segítséged Scobell. A lányomnak nem kellenek a hozzád hasonló fiúk.
- Anya, kussolj! Walker-t igenis szeretem! Kit tudném még nála is jobban szeretni? Senkit.
- Pedig szerintem a neked való fiú, az egyik fiatal kollégám Brady Noon.
- Na ő nem kell nekem, bocs. Amúgy meg most aggódtok vagy csak szekáltok? Az előbb rosszul voltam és tiszta hányás szagú a fejem.
- Na ide figyelj, kisasszony, velünk ne feleselj! Scobell maga meg hagyja el a házunkat!
- Már nem azért Mr. Y/S de úgy látom hogy a lánya segítségre szorul, nem de bár?- mondta Walker majd apa felállt és...lenyomott neki egy pofont.
Walker arca tiszta sebes volt. Akkorát csattant a pofon az arcán hogy a földön feküdt. Odaszaladtam hozzá és aggódva pásztáztam a sebhelyét.
- APA TE MEG MI A FRANCOT CSINÁLTÁL?!! NORMÁLIS VAGY??!
- LÁNYOM AZT TESZED AMIT MI MONDUNK! NINCS APELLÁTA. EZ A FIÚ ROSSZ HATÁSSAL VAN RÁD! BÍZZ MÁR BENNÜNK!
- SOSEM VAGYTOK ITTHON! SZINTE ALIG ISMERLEK BENNETEKET! AKIBEN MEGBÍZOK A CSALÁDBAN AZ T/T! MÉG AKKOR IS HA SOKAT VESZEKSZÜNK. DE Ő LEGALÁBB NEM MONDJA MEG HOGY MI JÓ NEKEM ÉS MI NEM!
- Hatalmasat csalódtunk benned. - fakadt sírva az anyám majd egész este nem szóltak hozzám.
Walkernek elláttam a sebeit majd mivel a sofőr kint várta őt így haza kellett mennie.
Egész este csak a szobámban voltam. És nem azért mert szobafogságot kaptam. Az amúgy is csak egy előny lesz számomra. Hanem mert nem akartam beszélni senkivel se, csak a barátnőimmel és Walkerrel. Meg még talán T/T-vel.
Hajnali 1 óra körül lehetett amikor kikeltem az ágyamból és támadt egy viszonylag nagyon jó ötletem. Ami szerintem a szüleimnek is jó lesz meg nekem is.
Megnéztem a messengeremet és láttam hogy Walker elérhető.
Én: Fent vagy?
Walker: Igen
Én: Elmehetek hozzátok?
Walker: Ilyen későn?
Én: Igen. És nem csak egy napra. Addig ameddig lenyugszanak a szüleim.
Walker: Vagyis addig hozzánk költözöl?
Én: Igen...ha nem baj...
Walker: Dehogy baj. Én ennek már csak örülök❤. Elsétálok érted, jó?
Én: Okes addig összepakolok.
Össze is pakoltam. Beletettem a nagy táskámba a ruháimat, a Police parfümömet, a telefonomat és még sok más fontos dolgot. A tankönyveimet egy külön táskába tettem. Még gyorsan a nappaliban hagytam egy cetlit.
Kedves Anya és Apa!
Bocsi de ne keltsetek fel reggel, jó? Elmegyek oda ahol ti is nyugton lesztek és én is. Remélem megértitek.
Letettem a nappaliban lévő kis asztalkára és már mentem is ki.
Hideg szél fújt. Az ég csillagokba volt borulva. Telihold volt így láttuk a hold teljes fényét.
Kiléptem a kapun és ott állt Walker. A haja össze vissza állt, mint aki most kelt fel viszont a szeme éber volt.
- Indulhatunk?
- Igen, minél gyorsabban.
Elindultunk a sötétségben Walkerékhez. Amikor odaértünk mindenki mélyen aludt.
Volt nekik egy vendégszobájuk, ahol én nyugodtan alhattam.
Lefeküdtem az ágyamra és elaludtam.
Másnap reggel kiderült hogy a kínai kaja miatt hánytam. Többet én már nem eszek ott.
Walker családja befogadott és nekem is csináltak kaját meg stb.
Ez volt az első napom hogy Walkerék házában vagyok.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro