Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

L.V. ending: Buli van

A suli előtt megpillantottam egy plakátot. Úgy nézett ki, mintha valamiféle gyerekzsúrra hívnának.

Kedves Discokirály/ Discokirálynő!

Szeretettel várunk téged, erre a fantasztikusan bulis eseményre, a Suli Disco-ra!

Április 5-én lesz három nap múlva! Hozz magaddal saját poharat és kiegészítőt!

Dresscode: elegáns

Lehet zenéket kérni, az osztályodnak lesz külön asztala, és az osztályod fogja hozni az asztalára a finom nyalánkságokat.

Lesz tombolasorsolás! A tombolák 200 Ft-be kerülnek! A tombolákat a tanáriban lehet megvenni. Keresd Aphrodite tanárnőt!

Várunk téged sok sok szeretettel!

Pont akkor láttam meg Annabeth-t és Reyna-t. Odafutottam hozzájuk és egyből belecsaptam a lecsóba.

- Gyerekek, veszünk tombolát? - kérdeztem.

- Aha már elgondolkoztunk ezen de még szólni kéne a lányoknak. Egyébként Walker-rel miért szakítottatok?

- Hát...már nem vagyok szerelmes. Igazából csak ennyi.

Szomorúan bólintottak.

Fel hívtuk Piper-éket majd mondták hogy ők már vettek maguknak tombolát, így hárman, a tanáriba indultunk. Pipernek és Hazelnek még elmondtam a szakításunk okát. Nem nagyon örültek neki, de ez van.

Aphrodité egyből fogadott minket majd kifizettük és odaadta nekünk a tombolát.

Én csak kettőt vettem, Annabeth hármat, Reyna pedig ötöt.

Visszamentünk a terembe ahol már Piper és Hazel várt minket.

A buli napján

Kész szerencse, hogy találtunk ruhát! Azt hittem már nem lesz.

Szóval, már a legelső boltban Hazel és Reyna megtalálta a saját maga ruháját.
Annabeth, Piper és én csak megvontuk a vállunkat hogy biztos nekünk is lesz majd olyan ruha ami tetszeni fog.

Benéztünk a másik boltba is, semmi. A harmadikat is megjártuk, semmi. A negyedikben alig néztünk szét, de Piper felkiáltott.

- Atya ég, na ez lesz az én ruhám!

Egy rózsaszín csipkés térdig érő ruhát tartott maga elé majd gyorsan beszaladt a próbafülkébe.

Amíg felpróbálta a ruháját, addig én és Annabeth tovább nézelődtünk. A barátnőm nem talált magának semmit, de én megláttam egy gyönyörűszép arany nyakláncot.

- Ez az ékszer pont hozzád való - felelte Annabeth.

Mire kifizettem a nyakláncot, addigra Piper már kijött a próbafülkéből.

- Na, gyerekek, mit szóltok?

- Vedd meg, ezt neked hagyták itt! - mondtam.

Bólintott majd visszament a fülkébe. Pár perc múlva már a pénztárnál állt.

Utána még rengeteg üzletbe bementünk. Már csak az én ruhám nem volt meg.

- Lányok, ez az utolsó ruhabolt amibe bemegyünk utána megyünk készülődni - mondtam.

Mind a négyen bólintottak.

Ebben a ruhaüzletben is eltöltöttünk vagy húsz percet, majd megláttam a ruhámat. Narancssárga színű, térdig érő, elegáns szoknya volt.

Gyorsan felpróbáltam. Pont az én méretem.

Kifizettem majd hazamentünk készülődni.

Otthon is vagy fél órát készülődtem. Jó, alaposan kifésültem a hajam, mégegyszer fogat mostam, majd öltözködni kezdtem.

- Szerinted milyen? - kérdeztem anyutól.

- Csoda szép vagy kislányom!

A nyakamba akasztottam a nyakláncomat, kis sminket is tettem magamra majd beültem a kocsiba és apukám elvitt a sulihoz.

A suliban ezernyi ismerős arcot láttam kint az udvaron, akik arra vártak hogy elkezdődjön végre a buli.

A lányokat is megláttam akik valamin majd megszakadtak a röhögéstől. Kiszálltam a kocsiból, majd elköszöntem aputól.

- Sziasztok! - köszöntem nekik mosolyogva.

- Szia. Majd megesz az izgalom, annyira szeretnék már bulizni! - mondta Piper.

- Már bemehetünk - szólt Hazel és bementünk az ebédlőbe, ami a bulihelyszín volt.

Diszkófények sokaságát láttam magam előtt. Ahol az asztalok voltak tegnap most ott volt a táncparkett. A táncparkett sarkában volt a DJ. Leghátul ott voltak az osztályok asztalai, ahol mindenféle finomság volt.

Elsőnek az asztalunkhoz mentünk. Ettem egy kis ropit, meg muffin-t utána egyből a táncparkett felé vettem az irányt.

A bulit, techno zenével indították, bemelegítés képpen. A lányokkal egyből belejöttünk és önfeledetten csápoltunk.

Két perccel később Annabeth elment Percy-vel táncolni, Piper pedig Jason-nel.

Reyna mosdóba ment, Hazel pedig kajálni úgyhogy egyedül maradtam.

Megláttam Walker-t aki szinte az egész felsőtagozattal volt körülvéve. Meglátott majd odaintegettem neki. Ő is visszaintegetett majd tovább táncolt.

Aztán....

Aztán megláttam Leo-t.

Elegáns, de mégis laza ingben volt, egy barna nadrággal együtt. Haja összevissza állt. Önfeledetten táncolt, de nem egyedül.

Mellette Calypso ropta a táncot.

Furcsa érzés keringet bennem. Olyan mint amilyet akkor éreztem amikor megláttam Walker-t, Mo-val.

Senkinek sem kívánom ezt az érzést.

Csak tovább álltam és bámultam őket. Nem tudom mennyi idő telt el de megszólalt mellettem egy ismeretlen hang.

- Fáj? - kérdezte.

A hang felé fordultam.

Egy aranyszőke hajú srác állt mellettem. Zöld szemei nem rám, hanem Leo-ékra szegeződtek.

- Nem tudom miről beszélsz - feleltem.

- Pedig nagyon is jól tudod, hogy miről beszélek. Táncolunk? - kérdezte majd felém nyújtotta a kezét.

Miért is ne?

Bár azt se tudom ki ez, de, nem azért is van a buli hogy új emberekkel ismerkedjünk meg?

Belecsaptam a tenyerébe,és a táncparkett felé húzott.

Egyébként, nem táncol rosszul, de ki ez?

- Egyébként, ki is vagy? - kérdeztem.

- Alex Walsh vagyok.

- Hanyadikos?

- Nyolc.

- És, te ebbe a suliba jársz? Csak mert még nem láttalak itt.

- Ma jöttem, újként.

- Ó. Költözés, vagy...?

- Költözés.

Tovább táncoltunk amikor Alex megfogta a kezemet és úgy táncoltatott. Kissé hirtelen jött ez az egész.

- Te most mit csinálsz? - kérdeztem a nagy hangzavarban amit a zene okoz.

Annyira közel húzott magához, hogy éreztem a leheletét a nyakamon.

A fülem felé hajolt és ezeket mondta:

- Próbálom féltékennyé tenni a kiszemelted. Csak színészkedj - súgta olyannyira, hogy azért rendesen hallhassam.

Nagyot nyeltem, majd belementem a színjátékba.

Alex összefonta a kezünket és úgy táncoltunk. Gyorsan rápillantottam Leo-ra.

Az arca nem sugallt sok jót. És ez boldogított. Bevállt a tervünk.

A szám végén Alex gyorsan megpörgetett, majd megint magához húzott.

- Ügyes voltál - mondta majd megcsókolt...vagyis csak majdnem. Az ajka, a szám felületén táncolt, mintha azzal kínozna hogy várjak addig amíg rendesen meg nem csókol.

Ekkor elhajolt tőlem és rámkacsintott. Nem tudtam mire vélni ezt a gesztust majd a szemem sarkából megláttam Leo-t.

- Bocsi, öcsi, elkérhetem Miss Y/N-t?

- Persze. Szia Y/N - mondta Alex de a nevemet olyan lassan mondta mintha ízlelgetné.

- Mi volt ez? - kérdezte Leo kissé fenyegető hangon.

- Semmi, miért?

- Y/N, megcsókolt ez az idegen!

- Leo, nem csókolt meg! Csak, majdnem. Nekem ő nem tetszik. Érted?

Gyorsan az orrára nyomtam egy halvány puszit.

Leo manófülei vörössé váltak, de az arca még ennél is vörösebb lett.

- Féltékeny lettél? - kérdeztem.

- Nem is! - szabadkozott - De...akkor ez csak színjáték volt?

- Igen, Leo, az volt, hisz, mért csókolnék meg egy olyat, akit nem is ismerek?

- Ezek szerint, jó színésznő lennél - mondta.

- Köszönöm, Mester - nevettem.

És ekkor eszembe jutott valami.

- Egyébként. Nem akarsz visszamenni Calypso-hoz? - feleltem kissé gúnyosan.

Összehúzta a szemöldökét.

- Miért?

- Mert "annyira" jól érezted magad vele, hogy már szinte a mennyekben érezted magad.

- Calypso kényszerített arra, hogy táncoljak vele!

- És te komolyan belementél?

- Hát...azt hittem nem fog érdekelni senkit hogy most kivel vagyok és kivel nem - felelte idegesen.

- Ezek szerint, jártok? - kérdeztem dühösen.

- Dehogy járunk mit gondolsz? Egyébként én is ugyanezt kérdezhetném tőled Y/N. Most akkor együtt vagy azzal a hülyegyerekkel vagy nem? - kérdezte ő is mérgesen.

- Hagyjál már békén a féltékenységeddel!

- Akkor te is hagyd abba ezt a nyomozást, Y/N.

Ekkor hátrafordult és Calypso-hoz ment. Mosolygott.

A gyomromban most még rosszabb érzés keringett. Nem is tudom megnevezni hogy mi lehet az.

De azt tudom hogy ha most nem tűnök el innen, kitör belőlem a sírás.

Csak bámultam Calypso-t és Leo-t.

- Szia Y/N! - köszönt nekem Hazel majd a mosolygó arckifejezését, aggódó ráncok cserélték.

- Mi a baj?

- Csak el akarok innen tűnni.

- Hazaviszünk - mondta.

Felhívta az apukáját, akik haza is vittek, Hazel-lel együtt.

Elmondtam neki hogy mi történt. Még nem mondtam el senkinek hogy már Leo-t szeretem de ő az első aki azt megtudta.

- Y/N, szerintem ő is csak féltékennyé szeretne tenni téged. Legbelül még szeret téged, ezt garantálom! De most pihenj - mondta majd elköszönt és elment.

Egész este csak fetrengtem az ágyamban. Visszatartottam a sírást mert, úgy döntöttem hogy nincs semmi értelme sírni. Csak a könnyeket pazarlom.

Ekkor a telefon pittyogása zavarta meg a csendet. Értesítésem jött.

Alex Walsh ismerősnek jelölt

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro